A brit eszközökkel szemben megmutatkozó bizalmi válság olyan méreteket öltött hogy komolyan veszélybe került a Londoni Értéktőzsde vezető szerepe az európai kontinensen - írja összefoglalójában a Bloomberg.

Az év eleje óta tartó áresésben a Londoni Értéktőzsdén jegyzett részvények értéke olyan mértékben csökkent, hogy a piac kapitalizációnak nagysága már felülről súrolja a párizsiét, a második legnagyobb értékpapírpiacáét, s erre eddig nem igazán volt példa. A mostani árfolyamokkal számolva azon cégek piaci értékének összege, amelyek részvényeinek elsődleges piaca a Londoni Értéktőzsde, 2,46 billió (ezermilliárd) dollárra esett, ez már csak 133 milliárd dollárral haladja meg a Párizsi Értéktőzsde hasonló mutatóját.

A két piac kapitalizációja közti különbség folyamatosan csökken azóta, hogy a britek 2016-ban az Európai Unióból történő kiválás mellett döntöttek. Azonban igazán komoly lökést az elmúlt hetekben kapott a folyamat, miután a brit miniszterelnök Liz Truss bemutatta új gazdaságpolitikai programját, amellyel sikerült a szigetország üzleti bizalmi mutatóit illetve az angol fontot rekord mélységbe küldenie.

Lassan a múlté London vezető szerepe

London vezető szerepe mint a legfontosabb európai pénzügyi központé már a mostani bizalmi válságot megelőzően is drasztikusan halványult.

A brexittel kapcsolatos kereskedelmi problémák folyamatosan érezhetőek voltak a brit fővárossal kapcsolatos befektetői hozzáálláson. A Truss kormányzat gazdasági csomagja nyomán azonban az optimizmus utolsó jelei is sikeresen elszivárogtak - mondta a Bloombergnek Susannah Streeter, a Hargreaves Lansdown szenior befektetési és piaci elemzője.

A Bank of England szerdai intervenciójával - amely során többek között a brit államkötvények korlátlan vásárlását jelentette be - csak időt vásárolt ahhoz hogy el lehessen kerülni a brit háztartások és tőkepiacok helyzetének további romlását  - írták Jefferies stratégái a lépéssel kapcsolatban.

A történelem folyamán egyszer volt mindösszesen a brit és a francia részvénypiac közötti rés ennél kisebb, idén januárban amikor az FTSE-100-as index harmadik legnagyobb cége, a BHP Group kivezette részvényeit a londoni tőzsdéről.

A fontot is padlóra vitte Truss kormánya

A brit font értékvesztése a brexit szavazás óta ugyanakkor jelentős élénkülést is hozott a londoni tőzsdére. A brit cégek ugyanis attraktívabbá váltak a külföldi felvásárlók előtt. Nem csak amiatt, hogy a font leértékelődése miatt olcsóbbak lettek, de azért is mert a brexittel gyengébbé vált a cégek felvásárlás elleni védelme.

Eközben egy másik tényező is gyengítette London pozícióját. Idén mindössze 1,38 milliárd dollárnyi tőkét sikerült a frissen tőzsdére lépő cégeknek első nyilvános részvénykibocsátás keretében beszedniük Londonban, ez az összes Európában végrehajtott IPO értékének mindössze 14 százaléka, ami egy évtizede nem tapasztalt alacsony arányt jelent. Persze a brit cégeknek nem feltétlenül jelent rosszat a font gyengesége, a nagyobb kapitalizációjú tőzsdei vállalatok árbevételének mintegy 75 százaléka származik ugyanis külföldről.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!