Ukrajna kész gyorsan megoldani az olajtranzit krízist Szlovákiával – nyilatkozta kedden a Reutersnek az ukrán energiaügyi miniszter helyettese. Mint Roman Andarak elmondta, Ukrajna garanciát vállal az olajszállítások zavartalanságára, de mint kiderült, arról nincs szó, hogy a Lukoil szankcionálását felfüggesztenék.

Továbbra is csak a nem-szankcionált orosz olajcégek számára garantálják a szállítmányok áthaladását Ukrajnán - tehát lényegi előrelépés nem történt. 

De valamilyen gyors ukrán válaszra szükség volt azután, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök hétfőn belengette a gázolajszállítások leállítását Szlovákiából Ukrajnába, hacsak Kijev nem teszi lehetővé újra a Lukoilnak a hozzáférést a Barátság kőolajvezetékhez. 

A Reuters cikke kitér azonban arra, hogy az Ukrajnába irányuló gázolaj-beszállítások mindössze 10 százaléka érkezik Magyarországról és Ukrajnából, ami elemzők szerint más forrásokból is kiváltható.

Mint ismert, Ukrajna június végén szankcionálta az orosz olajcéget, megtiltva minden tevékenységet az ország területén, így a tranzitvezeték használatát is. A büntető intézkedésekkel hetek óta akadályozzák, hogy a Lukoil által eladott nyersolajat Ukrajnán keresztül átszállítsák Magyarországra és Szlovákiába.

Roman Andarak helyettes miniszter kedden ígéretet tett a probléma gyors rendezésére, ehhez azonban annyit kértek, Szlovákia aktiválja 2014-es ukrán-EU kereskedelmi megállapodás vonatkozó mechanizmusait. Keddig ez azonban nem történt meg.

Két év alatt nem léptek semmit a magyarok és a szlovákok

Közben a Politico idéz névtelen brüsszeli diplomata forrásokat, akik álságosnak tartják, hogy a magyaroknak és a szlovákoknak két éve volt az orosz energiafüggés csökkentésére, alig tettek valamit, most pedig Brüsszeltől kérnek segítséget.

A két ország a múlt héten fordult az Európai Bizottsághoz, a szabályok szerint a Bizottságnak lépnie kell, vizsgálják is a lehetőségeket, de a színfalak mögött a diplomaták már azon is felháborodtak, hogy egyáltalán foglalkozniuk kell a problémával.

Mint a Politico rámutatott, a két ország kivételével mindenki sikeresen vált le az orosz olajról. A jelek szerint azonban nem igazán ment át a magyar Mol érvelése, miszerint a közép-európai finomítókat az orosz keverék olajtípusra optimalizálták, más típusra való átállás nem kis beruházással járna. Ugyanakkor a Dunai Finomító már csak kétharmad arányban dolgoz fel orosz olajat, ez sem szerepel a cikkben. A Politico azonban úgy igyekszik láttatni a helyzetet, hogy a magyarok részéről az eltökéltség sincs meg arra, hogy búcsút intsenek az orosz importnak. 

A lap emlékeztet rá, hogy az orosz olaj 2022 óta embargós az EU-ban, de mentességet kaptak a tengerparttal nem rendelkező országok, azaz Csehország, Szlovákia és Magyarország. A korábban szintén a Barátságon importáló németek és lengyelek tavaly állították le az orosz behozatalt, a csehek pedig 2025-ben szüntetik be teljesen az Oroszországból származó olajimportot.

A Politico szerint Szlovákia is megkezdte a finomítja korszerűsítését (valószínűleg nem tudnak róla, hogy a pozsonyi olajfinomító a Mol tulajdona), de Magyarország más utat választott, szerintük 2021-hez képest 50 százalékkal növeltük az oroszországi olajimportot. 

Szijjártó a Facebookon háborodott fel

Immáron több mint egy hét telt el azóta, hogy Szlovákiával közösen kezdeményeztük az Európai Bizottság fellépését Ukrajnával szemben az olajszállítások tiltása miatt. Eltelt több mint egy hét és az Európai Bizottság nem tett semmit - fanyalgott kedden Szijjártó Péter külügyminiszter.

Hiába két uniós tagország energiabiztonságának veszélyeztetése, hiába az EU-Ukrajna társulási megállapodás kristálytiszta megsértése, Brüsszel hallgat. 

Két lehetőség van a tárcavezető szerint: 

  1. Az Európai Bizottság annyira gyenge, hogy képtelen érvényt szerezni két tagállam alapvető érdekének egy tagjelölttel szemben.
  2. Nem is Kijevben, hanem Brüsszelben találták ki az egészet, nem is az ukrán kormány, hanem az Európai Bizottság akarta, hogy zsarolják meg a két békepárti, fegyverszállításokat elutasító országot. 

Szijjártó szerint az Európai Bizottságnak és személyesen Ursula von der Leyen elnöknek azonnal színt kell vallania: Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől? S ha nem, akkor miért nem lépett semmit több mint egy hét alatt az Európai Bizottság? 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!