Szokatlan véleményt osztott meg a Bloomberggel Jack Manley, a JP Morgan vagyonkezelő részlegének stratégája. Az elemző szerint a jegybank által magasan tartott kamatszintek ezen a ponton növelik az inflációt, az árak addig nem fognak stabilizálódni, amíg meg nem kezdődnek a kamatvágások.

Kamatok vs. infláció

A hagyományos közgazdasági elméletek szerint a jegybanki alapkamat és az infláció jellemzően egymással ellentétes irányban mozog. Alacsony kamatkörnyezetben könnyebb olcsó hitelhez jutni, a körforgásba bekerülő új pénzmennyiség azonban nem csak a gazdaság működését élénkíti, hanem az árakat is megemeli, hiszen nagyobb pénzmennyiség versenyez a javakért. 

Kapcsolódó

Az ilyen módon elszabaduló infláció ellen a jegybankok egyik legfontosabb eszköze az alapkamat megemelése. Magas kamatkörnyezetben ugyanis drága a hitelfelvétel, kevesebb pénz áramlik a gazdaságba, ezáltal pedig csökken az áremelkedés mértéke.

Jelenleg több ország (például az Egyesült Államok) egy ilyen magas alapkamatú ciklus végén jár, míg néhány államban (például Magyarországon) már megkezdődtek a kamatcsökkentések.

A JP Morgan szerint ez nem mindig ilyen egyszerű

A bankóriás elemzője szerint azonban az amerikai magas kamatkörnyezet ezen a ponton nehezíti az infláció elleni küzdelmet.

A szerdán megjelent amerikai inflációs jelentés negatív meglepetéssel szolgált. A vártnál nagyobb mértékben emelkedtek az árak, éves alapon 3,5 százalékkal, míg a maginfláció 3,8 százalékot ért el. Az emelkedés legnagyobb részben az elszálló energiaáraknak, valamint a lakhatási költségeknek tudható be.

Jack Manley szokatlan véleménye szerint a lakhatási költségek egekbe szökését a magas kamatkörnyezetnek tudhatjuk be. A magas lakáshitel kamatok miatt kevesen engedhetik meg maguknak, hogy kölcsönt vegyenek fel, így pedig csökken a kereslet az ingatlanok vásárlására. Mivel kevesebben jutnak saját lakáshoz, egyre többen kényszerülnek bérlésre, ami a bérleti díjak emelkedéséhez vezet.

Az elemző véleményével ért egyet John Stoltzfus, az Oppenheimer elemzője is, aki szerint jó ötlet lenne a kamatok csökkentése, hiszen így többen dönthetnek az ingatlanjaik eladása mellett, a megnövekedő kínálat pedig mérsékelheti az árakat. Ráadásul ha többen jutnának saját ingatlanhoz, kevesebb lenne a bérlő is, így a bérleti díjak is normalizálódhatnak.

Sok elemző azonban pont az ezzel ellentétes véleményt képviseli, így nincs könnyű helyzetben az amerikai jegybank szerepét betöltő FED, hogy mikor kezdje meg kamatcsökkentő ciklusát.

Romló piaci várakozások

Az szerdai inflációs jelentés előtt a piaci szereplők a FED-del egyetértésben három, egyenként 25 bázispont értékű kamatvágással számoltak az idei évre. A várakozásoknál rosszabb adatok után azonban sok befektetési bank, többek között a Goldman Sachs is csökkentette a kilátásait, a jelenlegi számítások szerint 2024-re két kamatcsökkentést áraznak a kereskedők az értékpapírok árfolyamába.

Egyelőre kérdéses, hogy mit reagál a FED a kommunikációjában a kedvezőtlen inflációs számokra, és fenntartja-e a korábban emlegetett három kamatcsökkentést. A piacokon mindenesetre izgalmas helyzet állt elő, ugyanis hosszú ideje először történt meg, hogy a FED kommunikációjához képest kisebb mértékű kamatvágással számolnak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!