Magasan a megtakarítások, de túl sokan viszik külföldre a pénzüket

Virág Barnabás előadásával kezdődött a BÉT 50 konferencia, ahol a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, valamennyi befektető jól járhatott, aki idén a magyar részvénypiacon befektetett, hiszen a BUX index sorra döntötte az elmúlt időszakban a csúcsokat.

Az MNB alelnöke azzal folytatta, a magyar gazdaság nehezített pályán mozog, miközben a cél ugyanannak a növekedési tempónak elérése lenne, amely a 2010-es években volt jellemző. De közben rögös a pálya a világgazdaságban is: általában lassult a növekedés, az előző évtized trendjéhez szinte egyedül az USA képes volt visszatérni, Kínában mindez várat magára, a legnagyobb probléma pedig az európai gazdaságban van: alacsony növekedési képesség jellemzi a kontinens gazdaságát. 

Az alelnök elmondta, négy megatrend határozza meg a következő éveket:

• demográfiai plató, a munkaképes lakosság szűkülésével
• éghajlatváltozás, zöld átmenet: óriási befektetési, beruházási igénnyel
• digitális forradalom
• geopolitikai konfliktusok: duplázódhat a védelmi kiadások értéke (a GDP 1,5 százalékáról 3 százalék fölé)

A fenti megatrendeknek óriási a finanszírozási igénye, de közben a a gazdasági növekedés hiányzik Európában, részben azért, mert alig van munkanélküliség. Ha ilyen környezetben támogatja a kereslet növekedését a gazdaságpolitika, az óhatatlanul felpörgeti az inflációt, amit mindenképp el kell kerülni.

Ezzel párhuzamosan pedig óvatosság jellemző a lakosságra és a vállalatokra is, nagyon magas a megtakarítási ráta. Át kellene gondolni a beruházások allokációját is, új beruházási szerkezetre van szükség, sokkal több olyanra, amely a fenti megatrendekhez kapcsolható. 

Virág szerint azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyek innováció-vezéreltek, Magyarországon az ilyen szemléletű vállalatok adják az export 13 és a GDP növekedés 22,8 százalékát. Az MNB 1100 ilyen típusú vállalatot azonosított Magyarországon. Jó hír, hogy többségük magyar tulajdonban van, s várhatóan többségük előbb utóbb kapcsolatba kerül a Budapesti Értéktőzsdével. Feltéve, ha az érintett cégek kezdeti életciklusában a tőkefinanszírozási megoldások kerülnek előtérbe (mint Amerikában), szemben a banki hitelezéssel. A kockázatitőke-befektetések GDP arányos értéke azonban Európában rendkívül alacsony, az amerikai érték csupán tizede jellemző. 

Magyarországon erősségként kell tekinteni a megtakarítások magas rátájára, ezt most tudni kell jól kihasználni, a nagy megtakarítási aránynak beruházásokat kellene ösztönözni. Jelenleg ezek a megtakarítások kevésbé vesznek részt a tőkepiaci finanszírozásban, ráadásul 13 ezer milliárd forintra tehető, amelyet külföldi eszközökben tart a lakosság és a vállalatok (külföldi kötvényeken, bankbetéteken és részvényeken keresztül).

A háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 110 százalékára tehető, ez jókora tartalék.

4iG: karnyújtásnyira a piacvezető pozíció

Fekete Péter, a 4iG vezérigazgatója előadásában a beruházások fontosságát hangsúlyozta, illetve kiemelte, az európai telekommunikációs-infokommunikációs szektorban túl sok a szereplő, így feltétlenül a konszolidáció híve. Most a növekedés gátja, hogy például egy kétmilliós Szlovéniában 4 mobil-szolgáltató működik, egyikük sem mondható tőkeerősnek. Itthon jobb a helyzet a konszolidáció szempontjából, a 4iG a Yettel és a Telekom kivételével lefedi a 4iG távközlési piacot.

A társaságnál arra készülnek, hogy hasonló piaci konszolidációt valósítsanak meg azokon a Balkáni piacokon, amelyeken jelen vannak. Itthon pedig az lehet a következő nagy dobása a 4iG űripari szegmensének, hogy saját, kereskedelmi és védelmi célokra használható műholdat fognak létrehozni. Fekete Péter a telekommunikációs piacon karnyújtásnyira tartja, hogy a 4iG átvegye a piacvezető pozíciót a Magyar Telekomtól. S, ha már tőkepiac: a 4iG arra készül, hogy a jelenleg piacon lévő, 385 milliárd forint névértékű kötvényeinek lejárta (2031) után is fenntartják a finanszírozásukban a kötvénypiaci ágat.

Jövőre talán felpörögnek a beruházások

Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató helyettese finanszírozási helyzetképpel érkezett. A vállalati hitelezési folyamatokban a 2024-es év nem a legjobb, jövőre viszont előrelépés várható, banki oldalról (stabil tőkehelyzet) ennek biztosan nincs akadálya. Itt az a helyzet, hogy a bankok sokat szigorítottak a háború kitörésekor a hitelezési feltételeken (magasabb kamatmarzs, rövidebb futamidő), jelenleg most ebből zajlik egyfajta visszarendeződés. Közben érdemes figyelni a hitelkereslet alakulását is, ami várat magára, az a hosszú futamidejű, beruházási hitelek felpörgése. Ha egy vállalat most hitelt venne fel, a 6,5 százalékos bankközi forintkamatláb felett 300 bázisponttal, vagyis 9,5 százalékos kamat mellett juthat forráshoz.

Hiába a BUX-csúcs, a magyar lakosság nem erőlteti a tőzsdézést

Végh Richárd a BÉT vezérigazgatója szerint Európának továbbra sincs elég erős tőkepiaca, az abban rejlő lehetőséget messze nem használják ki a vállalatok. A kontinensen 11 ezer milliárd eurónyi megtakarítás van konzervatív módon banki eszközökben, ez az összeg már most látható, hogy hiányozhat a beruházások finanszírozásából. Látványos, hogy 2009 és 2023 közt a lakosság nettó vagyona az USA-ban 151 százalékkal nőtt, az EU-ban csupán ötvennel. A különbség azzal magyarázható, hogy Amerikában a megtakarítások jóval nagyobb hányada van részvényekben.

Szó esett a 77 ezer pontos BUX indexről, amelyet hétfőn napközben sikerült elérni. Emlékeztetett rá Végh Richárd, hogy a covid idején 30 ezer pontig esett a BUX, de a jelek szerint a részvénypiac minden válsághelyzetből képes a talpraállásra, vagyis a kockázatosabb befektetés jellemzően biztosítja a magasabb elvárt hozamot. 

A magyar lakosság pénzügyi vagyona jelenleg 105 ezer milliárd forint, de ennek csak 2,5 százaléka van részvényekben – szóval ilyen tekintetben jókora növekedési lehetőség azonosítható. Összesen a lakosságnál lévő tőzsdei részvények értéke 2500 milliárd forintra tehető, amelynek 70 százaléka BÉT-en jegyzett részvényt jelent, a többi külföldi cégben való befektetés.