Meglehetősen szomorú rangsorban sikerült az élen végeznie Magyarországnak. A Rabobank elemzői 18 feltörekvő gazdaságot hasonlítottak össze abból a szempontból, hogy mennyire tekinthetőek sérülékenynek a külső kockázati tényezőkkel, elsősorban a Fed esetleges monetáris szigorításával szemben. Az úgynevezett "sérülékenységi hőtérkép" alapján Magyarország a második helyen végzett Argentína mögött, olyan országokat megelőzve, mint Chile, Kolumbia, Törökország vagy Dél-Afrika.

Az elemzők összesen 18 különböző, gazdasági, eladósodottsági és piaci mutatószámot hasonlítottak össze, Magyarország mindhárom csoportban siralmas összpontszámot ért el. A gazdasági mutatók tekintetében csak Argentína szerepelt rosszabbul hazánknál. Elsősorban a költségvetés magas hiánya és a devizatartalékok import arányában számolt rendkívül alacsony szintje voltak azok, amelyek tekintetében különösen rosszul állt Magyarország a többi vizsgált feltörekvő gazdasághoz képest.

Kapcsolódó

Bár a folyó fizetési mérleg enyhén pozitív, ami kedvező, azonban a 17 másik feltörekvő gazdaságból 13 nálunk magasabb pluszt tud felmutatni a Rabo elemzői szerint. Amiben jól szerepelt Magyarország, az a biztonsági és politikai kockázatok relatív nagyon alacsony szintje.

Túl sok az adósság

Nagyon rosszak viszont az ország adósságmutatói, annak ellenére, hogy a magyar kormány immár több mint egy évtizede harcol a túlzott eladósodottság ellen. Bár a hazai államadósság nagysága a fejlett európai gazdaságokéhoz képest nem tekinthető most már kiemelkedően magasnak, különösen a koronavírus-járványra válaszként adott fiskális mentőcsomagok után, ez azonban a szigorúbb gazdálkodást folytató feltörekvő országok mezőnyében nem sokra elegendő.

A Rabo adatai szerint az ország teljes külső adóssága eléri az éves GDP 148 százalékát, ami kiemelkedően magas értéknek számít. A vizsgált 18 országból azt utánunk következő Csehország esetében kevesebb, mint 78 százalékos ez az arány. Szintén magasnak számít az államadósság nagysága a bruttó hatai termék éves szintjéhez képest, a magyar 85,7 százaléknál csak a brazil 92,7 százalék volt magasabb az elemzés adatai szerint. Ráadásul a magas államadóssághoz a vállalati szektor (pénzügyi szektort kivéve) magas adósságállománya is hozzájön, s ez löki az adósságállomány nagyságát nemzetközi összehasonlításban is magas szintre. A vállalati szektor és az állam együttes, külföldi devizában fennálló adóssága megközelíti az éves GDP 50 százalékát is, amivel szintén a legrosszabbak között van az ország.

Tartani kéne a növekedést

Az elemzés szerint egyébként mind a fejlett, mind a feltörekvő gazdaságokban nőtt az eladósodottság nagysága a GDP arányában. Azonban míg a fejlettek esetében ez a pótlólagos hitelfelvételeknek volt elsősorban betudható, addig a feltörekvő országoknál inkább a GDP esése önmagában eredményezte a romlást. Olyannyira, hogy a Rabo szerint a GDP növekedése sokkal fontosabb szerepet játszhat a mutatók alakulásában a jövőben, mint önmagában az adósságállomány nagysága - igaz, ez valószínűleg addig maradhat így, amíg a kamatok nemzetközi szinten is alacsonyan maradnak. Pont emiatt viszont kritikus lehet a következő hónapokban, hogy mely országban, milyen szintre sikerül eljutni az oltási programokban, a romló járványügyi helyzet ugyanis az újabb lezárásokkal, vagy más úton fékezheti az adósságpálya fenntartásában oly fontos szerepet játszó gazdasági növekedést.

Kérdés, hogy meddig képesek a nemzetközi monetáris kondíciók a mostanihoz hasonlóan lazák maradni. Figyelmeztetnek az elemzők, a feltörekvő gazdaságok nem fogják várhatóan a végtelenségig élvezni a negatív reálkamatok előnyeit, a nominális és reálkamatlábak már idén is emelkedésnek indultak jó néhány országban. Így egyre nagyobb a valószínűsége, hogy általánosan emelkedni fog a reálkamatok szintje a növekvő infláció miatt elszabaduló inflációs várakozások és a jegybankok kamatemelései nyomán. Ezáltal növekedhetnek az eladósodott országok pénzügyi terhei, ami fenyegetheti az adósságszintek fenntarthatóságát.

A júliusi kamatdöntésén 30 bázisponttal, 1,2 százalékra emelte a magyar jegybank döntéshozó testülete az alapkamatot, ami a korábban alkalmazott gyakorlattal szemben immár ismét a monetáris tanács legfontosabb eszköze. A bejelentésre az euró/forint árfolyam 359,35-ig esett úgy, hogy napközben még 362 forint fölött is járt az euró ára.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!