A magyar jegybankárok csatlakoznak a kvantitatív lazítási hullámhoz, pont akkor, amikor a legnagyobb jegybankok, élükön az amerikai Federal Reserve-vel, a szigorítás útjára lép - írja a magyar jegybankelnök tevékenységéről készült összefoglalójában a Bloomberg.

Kvantitatív lazításként a cikk az MNB januártól beindítandó programját értékeli, amelynek keretében jelzálog-fedezetű kötvényeket vásárol a hozamok leszorítása és a befektetői kereslet élénkítése érdekében. A magyar jegybank szembemegy a kis országokban honos gyakorlattal, amely szerint a monetáris politika főként az inflációs célkövetésre és a rövid távú hozamokra koncentrál, s úgy tűnik az ingatlanpiaci, hosszabb távú hitelezést befolyásolná az országban, ahol Kelet-Európában a legmagasabb az államadósság nagysága.

Kapcsolódó

A cél az, hogy növeljék a magyar növekedést, amely elmarad a többi ex kommunista ország gazdasága által elértnél, s az, hogy megelőzzék egy olyan devizahitelezési hullám újbóli kialakulását, amely bedőlése után az országpknak az IMF segítségéért kellett folyamodnia.

Közel 10 évvel azután, hogy az MNB-nek a pénzügyi szektor összeomlása ellen kellett küzdenie és agresszív piaci spekulánsoktól kellett megszabadulnia, meglehetősen erőteljes megközelítést alkalmaz azokkal a hitelezőkkel szemben, akik nem csökkentik megfelelő mértékben marzsaikat - írja az összefoglaló.

"Van két olyan dolog, amivel a legkitartóbb kritikusaink sem vádolhatnak bennünket, ez pedig az, hogy ne lennénk eléggé aktivisták és kreatívak. Kedves bankárkollégáink biztosan érezték ezt az átgondolt és erélyes intézkedéseinkben" - idézi a cikk Windisch László alelnök szavait, amelyeket egy decemberi megbeszélésen mondott banki vezetők jelenlétében.

A nem konvencionális eszköztárát kiegészítve az MNB januártól magára vállalja a kamatkockázatot a hitelezőktől 10 éves lejáratú kamat swapok értékesítésével. E mellett elkezdenek majd mintegy 500 milliárd forintnyi jelzáloglevelet is felvásárolni.

Máshol már szigorítanak

Ezek az intézkedések eléggé különböznek attól a megközelítéstől, mint amit a kontinens többi jegybankja alkalmaz, ezek ugyanis most már inkább a monetáris feltételek szigorítását kezdték el mérlegelni. A cseh jegybank például az első volt az egész kontinensen, amely kamatemelésbe kezdett idén, mostanra a második ilyen lépésen van túl. Romániában és Lengyelországban várhatóan jövőre kezdik meg a szigorítást.

Néhány - a cikkben meg nem nevezett - magyar bankárt meglehetősen riasztanak a jegybank legutóbbi lazítási tervei. A szkeptikus tömeg kételyeit Nagy Márton alelnök egy múlt havi megbeszélésen öt perc alatt félresöpörte és megjegyezte: ha nem ismerik fel, hogy ez a lépés mekkora jótétemény az MNB részéről, akkor persze vannak más eszközeik is.

Amikor elkezdték, mindenki kritizálta őket, de eddig tényleg nagyon jó munkát végeztek. Ahogy az eurozóna példáján is látszik, a sok kényszervásárló miatt simán mehetnek lejjebb a hozamok - mondta Andreas Rein, az Uniqa Capital Markets portfólió menedzsere.

Ezt tette Matolcsy

A magyar monetáris politika átalakulása mögött a hajtóerőt Matolcsy György jegybankelnök jelenti, aki korábban gazdasági miniszter volt, Orbán Viktor miniszterelnök szövetségese, 2013-ban vette át a bank irányítását - emlékeztet a lap. Miniszterként ő játszotta a vezető szerepet abban, hogy Európa legmagasabb bankadóját vezették be, hogy államosítottak egész iparágakat, és abban is, hogy megkaparintották állami célokra a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat.

Jegybankelnökként Matolcsy rekordmélyre vágta a kamatokat, felügyelte a 12 milliárd dollárnyi devizahitel-állomány konverzióját, s kinyitotta a likviditási csapokat, hogy megelőzzön egy hitelválságot. Ezek a lépések jórészt függetlenítették a magyar jegybankot a külföldi, forró pénzek felett rendelkező spekulánsok hangulataitól, akik a közelmúltban is sok fejfájást okoztak például Törökországnak és Romániának.

Még a legszkeptikusabb megfigyelők sem vélik úgy, hogy az MNB lépései fundamentális egyensúlytalanságokat építenének ki az országban - idézik a Morgan Stanley szakértőjének keddi elemzését.

Ezek a lépések hozzájárultak ahhoz, hogy a 10 éves magyar államkötvények hozama rekordalacsony, 2,08 százalékos szintre süllyedt a Matolcsy hivatalba lépése előtti, 10 százalék feletti szintről. A három hónapos bankközi kamatláb eközben a nullához közelít.

A nagy kérdés

Ráadásul az infláció is a jegybank által kitűzött 2-4 százalékos sáv alsó részén maradt, s ez tovább növeli annak mozgásterét. Eközben a forint árfolyamát is sikerült kordában tartani, a lakossági megtakarítások nőttek, és az ország folyó fizetési mérlegtöbblete a kommunizmus bukása óta nem volt ennyire magas. Most a cikk szerint az lehet majd a legnagyobb kihívás Matolcsy unortodox megközelítése számára, hogy felismerje, mikor kell fékezni.

Még mindig megvan a lehetőségük arra, hogy a szigorítás irányába lépjenek. A legnagyobb kérdés az lehet a piac számára, hogy valóban megteszik-e majd - mondta Gárgyán Eszter, a Citigroup elemzője.

A nyitókép forrása: MTI Fotó/Kovács Tamás.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!