A bőség kora jött el Magyarországon, hiszen míg a korábbi kormányok azt mondták, hogy nincs pénz semmire, addig csak azokat az adóváltozásokat kellett volna megtenniük, amik 2010 után megtörténtek - mondta Matolcsy György.

A jegybankelnök szerint a pénz jó dolog, így meg kellene fordulnia annak az évtizedek óta a fejekben lévő gondolkodásnak, miszerint a gazdaság, a tőke, a pénz rossz dolog. Ennek köszönhetően lehet ugyanis fejlődni, így kifejezetten pozitívnak tartja, hogy az elmúlt időszakban pénzbőség alakult ki a magyar pénzügyi rendszerben.

Az MNB vezetője szerint Baden-Württemberg gazdasága mutatja a jó példát, de lehetne az osztrák, vagy katalán példát is említeni, mivel ott a középvállalatokra épül a gazdaság. A német tartományban például 14 ezer középcég alkotja a gerincet, míg a magyar kormány azt a célt tűzte ki, hogy legalább 12 ezer fejlett, hatékony és dinamikus középvállalat kell - mondta Matolcsy.

Így növekedhet érdemben a GDP, emelte ki a jegybankelnök, aki egyből hozzátette: nem szabad csak az eddigi keretekben gondolkodni, hiszen az EU-családon kívül is van gazdasági élet. Ilyen a selyemút, a keleti-, a déli- , azaz a globális nyitás. Az EU-n belül nem fog megtermelődni a szükséges plusz GDP. Ha meg tudott volna, már létrejött volna - vélekedett a jegybankelnök.

Új modell felé fordulunk

Szerinte ezzel a nyitással megnyílhat Magyarország előtt egy felemelkedési pálya, amihez végre az utóbbi időszakkal ellentétben van tér, van hozzá nyitási lehetőség. Matolcsy szólt arról is, hogy eldőlt egy gazdaságtörténelmi dilemma: nem a dél-európai gazdasági modellt, hanem a skandinávot kell követni.

Nem példa többé a dél-európai gazdasági modell. Nem lehet példa egy magas munkanélküliség, eladósodottság és egy negatív gazdasági közeg

- emelte ki a jegybank vezetője. A skandinávok ugyanis először elindultak egy munkaerőintenzív fejlődési szakasszal, majd amikor elérték a foglalkoztatás magas szintjét, akkor a tőkeintenzív szakaszra tértek rá. Most éppen ezért egyértelműen tőkeközpontú modellt találunk ott, ám az is világossá vált, hogy elindultak a tudásintenzív gazdasági szerkezet felé. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi idők innovációs, versenyképességi rangsorait ők vezetik.

Matolcsy szerint a munakerőintenzív szakasszal kezdtünk mi is és útban vagyunk a tőke és tudásintenzív felé, miközben nem adjuk fel közben a munkaerőintenzitást sem - emelte ki.

Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy állítása szerint egyre több olyan kutatás lát napvilágot, mely szerint Magyarországon nagy a vállalkozói szellem, nemcsak a térségünkben, de az EU-ban is.

"Ez nem volt mindig így, az 1990-es évek visszavetették ezt a hajlamot, ahogy 2002 és 2010 között is, ám ezután ismét nőni tudott" - mondta a jegybankelnök. Szerinte döntő lehet, hogy egy globális térbe belépve milyen a társadalom attitűdje a vállalkozás felől. Amennyiben valaki vállalkozásbarát, benne van ez a fejében, akkor az természetesen a gazdagság, a pénz, a tőke és a profit vállalását jelenti.

A saját felmérés mást mutat

A huhogó baglyoknak nincs igazuk, hiszen az elmúlt időszakban nem zuhant, nem visszaesett, hanem javult a versenyképesség - mutatott rá Matolcsy. Szerinte ugyanis a versenyképességi rangsorok számos objektív, tényeken alakuló tényezőt nem vesznek figyelembe és 50-50 százalékban számítják bele a végeredménybe a szubjektív és az objektív tényezőket.

Ezzel szemben az MNB saját kutatása - amely 90 százalékban a tényekre épül - szerint, bár továbbra is szükség van versenyképességi fordulatra, azt mutatja, hogy a helyzet lényegesen jobb, mint amit mások jeleznek a számunkra - hangsúlyozta a jegybank vezetője.

Változások jöhetnek a tőzsdén

Matolcsy szerint érdemes minden példát megvizsgálni, ami a versenyképességet erősíti. Ilyen lehet az, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a budapesti tőzsde egy alapvetően kkv-kra épülő, dinamikus növekedést mutató tőzsde legyen.

Meg kell tenni mindent azért is, hogy tőzsdére vezessük az állami vállalatokat. Nem 100 százalékot kell ott tartani, de 20-25 százalékot elképzelhető - mondta Matolcsy. Szerinte a blue chipek így is zászlóvivők lesznek, de kellenek új, nagy szereplők is.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy elképzelhető, hogy a lengyel példát kellene követni: valamennyi nagybank jelen van a tőzsdén. Amennyiben ez megtörténne ugyanis, az egyfajta dinamikus nyomást jelentene a magyar bankokra, illetve adna egy olyan mérési módszert, amire nekik Matolcsy szerint szükség van.

"Érdemes ezt a lehetőséget a következő hónapokban megvizsgálni" - mondta a jegybank elnöke.

(MTI Fotó: Komka Péter)

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!