Megérkezett a szuperinfláció, a jegybankárok a hajukat tépik

Már az is eléggé elrontotta a hangulatot tegnap az amerikai tőzsdéken és világszerte, hogy márciusban a várt 3,4 százalék helyett. 3,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban.

Azonban nemcsak az egyszerű inflációs mérőszámmal volt a probléma, hanem annak összetételével is. A jegybankárok a kamat politika alakításakor inkább az úgynevezett maginflációs adatot figyelik, amely a hektikus élelmiszerárak és energiaárak változásait nem veszi figyelembe a pénzromlás ütemének meghatározásakor. Ennek is van egy tovább finomított változata az úgynevezett szuper maginfláció, amely a lakásárak és bérleti díjak változását is kiszűri a rendszerből. Ez a mostanihoz hasonló helyzetben lehet fontot mutató amikor a szakértők többsége úgy véli, hogy a lakás infláció átmeneti jelenség.

A tegnapi adatok szerint az Egyesült Államokban ez a szuper maginfláció 4,8 százalékra gyorsult éves szinten márciusban, ami 11 hónapja a legmagasabb érték.

Tom Fitzpatrick, az R.J. O'Brien & Associates vezető elemzője a CNBC-nek felhívta a figyelmet, ha az elmúlt három hónap méréseit vesszük és éves szinten számoljuk, akkor több mint 8 százalékos szuper maginflációs adatot kapunk, ami fényévnyi távolságra van a Fed 2 százalékos inflációs céljától. A Fed tisztségviselői az adat láttán valószínűleg a hajukat tépik - mondta Fitzpatrick.

A Chicagói Árutőzsde FedWatch eszköze szerint a tegnapi adat nyomán a befektetők most már azt várják, hogy a fed első kamatcsökkentésére nem júniusban, hanem csak szeptemberben kerülhet sor. De nem csak a mikorral, hanem a mennyivel is probléma van. Az év elején még összesen 140 bázispontos csökkenést várt a piac az amerikai alapkamatban idénre, ez mostanra jó, ha eléri a 40 bázispontot. Sőt vannak olyan szereplők, akik szerint egyáltalán nem is lesz idén kamatvágás és akadnak már kamatemelést vizionálók is.

A változó várakozások arra késztetnek egy csomó szereplőt, hogy átgondolják év eleji portfólió allokációjukat. Akkor ugyanis nagyon sokan túlsúlyozták a kötvényeket és a részvényeket felkészülve a közelgő kamatcsökkentésekre. Ennek jeleit nem is a tegnap 1 százalékot eső amerikai részvénypiacon látni leginkább hanem a hetek óta eladási nyomás alatt álló kötvényeknél. A 10 éves amerikai államkötvények referenciahozama szerdán a legmagasabb szintre ugrott november óta, s átlépte a 4,5 százalékot.

A Reuters tudósítása szerint a nagyok valóban reagáltak a fejleményekre. A T.Rowe Price például a fix kamatozású kötvényekből vonult ki. Ezek ugyanis szerintük jó fedezetet biztosítanak egy esetleges recesszió ellen, de az infláció erősödése nagy csapást mérhet árfolyamukra. Növelték ugyanakkor az energetikai részvények súlyát, a szektor általában jól szerepel inflációs időszakban. Ez látszik is, az energetikai szektor alindexe idén kétszer annyit erősödött, mint az S&P 500.

A világ legnagyobb portfólióját kezelő Blackrocknál is csökkentették a kötvények súlyát. Ugyanakkor a Pimco lehetőséget látott az áresésben és növelte kötvényeinél a durationt, azaz az átlagos futamidőt, ami a kamatláb kitettség növekedésével jár.

Eközben a részvénypiacon kézzel fogható az óvatosság. A Bank of America szerint ügyfelei nettó 3,4 milliárd dollár értékben adtak el részvényeket a múlt héten, s egyes részvényeknél 2023 júliusa óta nem tapasztalt nagyságú tőkekiáramlást tapasztaltak.

Scott Wren, a Wells Fargo vezető piaci stratégájának elmondása szerint ők most rövid lejáratú kötvényekben ülik ki a vihart, s várják, hogy egy korrekcióban részvényeket vehessenek.

A Citi stratégái a részvények és a hozamok közötti kapcsolat vizsgálva arra jutottak, ha a Fed várható kamatpályája 50-75 bázisponttal feljebb tolódna és az 5 éves kötvényhozam 3-45 bázisponttal emelkedne a következő 4-5 hétben, az súlyos következményekkel járna a részvénypiacra nézve.