Nem várnak már további jelentős forintgyengülést a szakértők, ez derül ki a német ZEW intézet és az Erste Bank friss felméréséből. A megkérdezett 80 régióval foglalkozó elemző, portfólió menedzser és egyéb pénzügyi szakemberből a felmérés adatai szerint szinte pontosan ugyanannyian várnak további forintgyengülést, mint ahányan forinterősödést és stagnálást. Ez jelentős javulást jelent az elmúlt hónapok forintgyengülési hullámát megelőző elképesztő pesszimizmushoz képest.
Emlékezetes, hogy novemberben és decemberben a felmérés hétéves történetében rekordnak számító mértékben szavaztak arra a szakértők, hogy a forint gyengülni fog a következő fél évben az euróval szemben, akkor meghaladta a nettó 40 százalékot a magyar deviza árfolyamát alacsonyabb szintre várók aránya. A mostanihoz hasonló kiegyensúlyozottságot utoljára augusztusban mutatott a felmérés a forint vonatkozásában.
Kevesebben várnak BUX-emelkedést
Alábbhagyott viszont a hatalmas optimizmus a BUX index várható teljesítményével kapcsolatban. A felmérésben a válaszadók már csak 44,5 százaléka vélte úgy, hogy az emelkedni fog a következő fél évben, januárban még 60 százalék felett volt ez az arány. Eközben 12,9-ről 22,2 százalékosra nőtt a pesszimisták aránya, ezzel a felmérés bull/bear hányadosa egy egészséges 2-es érték körüli szintre csökkent a januári 4 feletti értékről.
Azért egészséges, mert az ellentét analízis szerint ha a szereplők között szélsőségesen magas az optimisták száma, akkor az árfolyam már nem nagyon tud tovább emelkedni, s valóban, ilyen sok optimista mellett nem sikerült az indexek kitörnie a kritikusan fontos 20 ezer pontos szint fölé. A mostani helyzet leginkább semlegesnek tekinthető hangulati szempontból.
A gazdaság helyzete nem rózsás
A magyar gazdaság helyzetéről alkotott kép is javult valamelyest egy hónap leforgása alatt. Már csak a megkérdezettek nettó 20 százaléka tartja azt pocséknak, ezzel a régiós országok között hátulról a harmadik helyet foglaljuk el (megjegyzendő, hogy korábban hosszú hónapokon keresztül voltunk sereghajtók). A magyarénál jelenleg is csak a török és a horvát gazdaság helyzetének a megítélése rosszabb.
A kilátások tekintetében viszont némi romlást lehet tapasztalni, nettó 42,9 százalék szerint javul féléves időtávon a magyar gazdaság helyzete, januárban még 55 százalék felett volt ez az arány. Megjegyzendő, hogy ezzel szintén hátulról a harmadik Magyarország, szintén Horvátország és Törökország előtt.
Egyébként mindkét mérőszám esetében rosszabbul állunk, mint az eurózóna átlaga, s a régiót csak azért előzzük, mert a törökök és horvátok jelentősen lehúzzák az átlagot.
Emelkedhet az infláció, szűkülhet a hozamszakadék
A szakértők többsége még mindig az infláció emelkedésére számít Magyarországon, nettó 42,5 százalék volt ezen a véleményen. Ez 8,1 százalékpontos emelkedés januárhoz képest. Ugyanakkor ebből a szempontból nem állunk annyira rosszul régiós összehasonlításban, Lengyelországban, Törökországban és Csehországban is nagyobb arányban számítanak a szakértők az infláció gyorsulására.
Eközben szűkült az olló a rövid és a hosszútávú kamatok alakulásával kapcsolatos várakozásokban. Még mindig a többség a rövid kamatok csökkenésére és a hosszúak emelkedésére számít, azonban előbbi tábor nettó 15,6 százalékos értéke 11,3 százalékpontos emelkedés, utóbbi 45,1 százalékos értéke 6,4 százalékos csökkenést jelent a januári értékhez képest.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!