Újabb lélektani határt lépett át a háztartások vagyona augusztusban. Az értékpapírban lévő megtakarítások értéke a hónap végére átlépte a 13 ezer milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint - és ebben csak a magyarországi kibocsátású papírok vannak benne, a kisbefektetők körében egyre népszerűbb külföldi részvények és befektetési alapok nem. Ez alapján egy átlagos háztartásnak már több mint 3 millió forintnyi értékpapír lenne a számláján, a pontos helyzet persze más, a befektetések nagy részét a vagyonosabb réteg birtokolja, a néhány tízezer privátbanki ügyfélnél lehet ennek a megtakarításnak akár a negyede-harmada is.

Az állampapír ismét népszerű

Kapcsolódó

Az augusztus jó hónap volt annak, aki tudott félre tenni, 220 milliárd forintnyi friss pénz került az értékpapírszámlákra, az árfolyamok is kedvezően alakultak, több mint 51 milliárd forinttal gyarapították a háztartások vagyonát. Augusztus volt az a hónap, amikor tetőztek az amerikai részvénypiacok, különösen a technológiai tőzsde, a Nasdaq ment nagyot. Nem lenne meglepő, ha a szeptemberi statisztikákban már gyengébb adatok szerepelnének az árfolyamnyereség rubrikában.

Háztartások értékpapírjai (milliárd forint, 2020. augusztus 31.)
Állampapír8602,9
Egyéb kötvény68,5
Befektetési alap3673,9
Részvény666,1
Összesen13011,4
Forrás: MNB

A magyar állampapírok teljesítményét persze mindez nem befolyásolja. A lakosság pedig a júliusi megtorpanás után augusztusban ismét jól bevásárolt kedvenc befektetéséből. Júliusban hatalmas lejáratok voltak, amelyek akkor csak részben újultak meg, augusztusban viszont csaknem 200 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került a magyar állampapírpiacba, ezzel a háztartások állampapír-állománya új történelmi csúcsra, 8600 milliárd forint fölé emelkedett.

Gyakorlatilag az összes pénz hosszú lejáratú lakossági papírba kerülhetett, az éven belül lejáró állampapírok állománya stagnált. A viszonylag erős forintot is voltak, akik kihasználták a nyáron, augusztusban 2,8 milliárd forintnak megfelelő összegért vett a lakosság devizás (praktikusan eurós) magyar állampapírt. Ennek és a forint augusztus végi gyengülésének köszönhetően a háztartások tulajdonában augusztus végén 220,4 milliárd forintnyi deviza állampapír volt, ami historikus rekord.

A többi kötvényjellegű befektetés évek óta nem érdekli a kisbefektetőket. Jelzáloglevélben 150 millió forint körüli összeget tartan ak a háztartások, a banki kötvények pedig szintén inkább csak azokat hozzák lázba, akik devizában akarnak takarékoskodni. A háztartások nagyjából 55 milliárd forintnyi banki kötvényállományának a háromnegyede devizakötvény, ezeken a forint gyengülése idején szépen lehet is keresni.

A vállalati kötvénypiac nagyjából azóta nem szólítja meg a kisbefektetőket, amióta öt és fél évvel ezelőtt kirobbant a Quaestor-botrány. Jelenleg nem egészen 13 milliárd forintnyi vállalati kötvényt tartanak a háztartások. A Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében kibocsátott, most már 500 milliárd forint fölött járó volumenből sem a kisbefektetők, hanem főleg az MNB, illetve intézményi befektetők vásárolnak.

Sokan hisznek a részvényekben

Egyre többen ismerték fel, hogy a vérzivataros időkben lehetséges, azzal járnak a legjobban, ha nagyobb kockázatot vállalnak. A befektetési alapok és a részvények is keresetté váltak a nyár végére. A befektetési alapokba május óta folyamatosan érkeznek friss lakossági pénzek, augusztusban újabb csaknem 18 milliárd forintért vettek a háztartások ilyen eszközöket. A beszállók jól is jártak, csaknem 50 milliárd forintot kerestek az értékpapírjaikon a hónap folyamán. A kisbefektetők értékpapírszámláin augusztus végén több mint 3670 milliárd forint volt, ami jócskán elmarad azoktól a 4 ezer milliárd fölötti csúcsoktól, amelyeken a Magyar Állampapír Plusz (máp +) indulása előtt állt az állomány, de úgy tűnik, a befektetők egy része kezd visszatérni az alapokba, amelyek az állampapírnál sok esetben többet is hozhatnak.

A hazai részvényekben is sokan láttak fantáziát az idén. A háztartások az év minden hónapjában nettó vásárlók voltak a magyar részvénypiacon, áprilisban és májusban vették meg a legtöbb papírt, összesen csaknem 100 milliárdnyit két hónap alatt, de még augusztusban is beszálltak 4,8 milliárd forintnyi friss pénzzel a tőzsdébe. Az árfolyamok alakulása egyelőre vegyes, nem biztos, hogy mindenkinek bejöttek az elképzelései, a kisbefektetők július után augusztusban is veszítettek legalább virtuálisan a részvénypakettjeiken.

Mivel a háztartásoktól származó friss pénz döntő része az idén úgynevezett "egyéb monetáris intézmények" részvényeibe, vagyis banki részvényekbe került, a kisbefektetők többsége a statisztikák szerint OTP-részvényeket vásárolhatott. Az OTP árfolyama azonban június közepe óta jobbára csökken, és az sem biztató, hogy az Erste nem olyan régen 11 ezer forintra csökkentette a részvény célárát, igaz, az ajánlás továbbra is a felhalmozás maradt. Az elemzők magasabb céltartalékot és kisebb kamatmarzsot várnak a jövőben, emiatt csökkenhet a nyereség, és az is benne van a pakliban, hogy felügyeleti elvárások miatt, ha elhúzódik a válság, osztalék sem lesz.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!