A jelek szerint az elmúlt félév gyenge teljesítménye elvette a kedvét a befektetőknek az emelkedésre játszó pozíciók nyitásától, legalábbis erre utalhatnak a Budapesti Értéktőzsde határidős részvénypiacának adatai. A legutóbbi adatok szerint a BÉT határidős részvénypiacán a nyitott kötésállomány árfolyamértéke mindössze 20,5 milliárd forintra rúgott, ez jelentős csökkenést jelent a félévvel ezelőtti 29 milliárd forintot közelítő értékhez képest, s a tavaly májusinak alig 60 százalékát teszi ki. Mindezt úgy, hogy a BUX index közel abban a magasságban tartózkodik, mint fél évvel ezelőtt.
Persze a csökkenésben szerepet játszott az egyik likvidebbnek számító részvény, az Egis tőzsdei kivezetése is, a fél évvel ezelőtti számokban még 2,2 milliárd forint értékben szerepeltek a gyógyszerrészvényre nyitott pozíciók is. Összegében azonban a legnagyobb lemorzsolódás az OTP-nek köszönhető. Míg a fél évvel ezelőtti, 5000 forint feletti OTP árfolyam idején még 18 milliárd forint értékű pozíció volt nyitva a bankpapírra, addig a tegnapi adatok szerint ez most már csak 10,8 milliárd forintot tesz ki.
A pozíciók leépülésében nyilván szerepet játszott a bank elnök-vezérigazgatójának tavaly nyári eladásai nyomán kibontakozó áresés a részvény piacán, s az is, hogy azóta sem tudott ebből a sokkból igazán magához térni az árfolyam.
A Richter esetében vegyes a kép, a pozíciók árfolyamértéke nem változott jelentősen, ez annak köszönhető, hogy az MSCI indexbe való visszakerülést követő árfolyam emelkedés során sok pozíció záródhatott.
A Magyar Telekomnál eközben nem volt megfigyelhető az a befektetői lelkesedés, mint egy évvel korábban a Richternél. Emlékezetes, hogy amikor 2012 őszén a Richter részvények kikerültek az MSCI indexek kosarából, akkor az indexkövető portfóliók által kiszórt részvények egy jelentős része magyar spekulánsoknál landolt, akik ezeket a pozíciók egy részét határidőn finanszírozhatták. Legalábbis erre utalt akkor az indexátalakítást követően drasztikusan megugró kötésállomány a Richter részvények határidős piacán. A Magyar Telekomnál viszont a a fél évvel ezelőttihez képest most 20 százalékkal alacsonyabb a nyitott kötésállomány nagysága.
Amiben az elmúlt hónapokban fantáziát láthattak a magyar spekulánsok, az a sokéves mélypontok közelében tartózkodó Mol részvény lehet. Az olajipari papírra több, mint 25 százalékkal nőtt a nyitott pozíciók állománya. Igaz, a határidős piacok hüvelykujjszabálya alapján ez nem feltétlenül jó jel, hiszen ha egy árfolyamváltozással párhuzamosan nő a nyitott kötésállomány, akkor azt trenderősítő jelként szokás értelmezni.
| Részvény | Nyitott kötésállomány (kontraktus, darab) | Nyitott állomány aránya a jegyzett tőkéhez képest |
| Opimus | 3785 | 20,62 |
| Synergon | 451 | 4,72 |
| Business Telekom | 680 | 3,84 |
| CIG | 1032 | 1,63 |
| Pannergy | 88 | 1,04 |
| OTP | 12078 | 0,86 |
| Magyar Telekom | 5042 | 0,48 |
| Richter | 1685 | 0,45 |
| Rába | 48 | 0,36 |
| Danubius | 191 | 0,23 |
| FHB | 103 | 0,18 |
| MOL | 3546 | 0,16 |
| Appeninn | 418 | 0,14 |
| Freesoft | 20 | 0,11 |
| Állami Nyomda | 5 | 0,03 |
| Elmű | 21 | 0,02 |
| TVK | 25 | 0,01 |
| Forrás: BÉT, Napi.hu | ||
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!