A közelmúltban a világ 10 legjobban teljesítő tőzsdéje között volt a BÉT, ám amennyiben az idei évet nézzük, úgy a régiótól kicsit le vagyunk maradva, mint a varsói, mind a román tőzsde jobban teljesít - állapította meg Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője (képünkön), aki szerint immár kijelenthető, hogy a pesti tőzsdének komoly versenytársa akadt a román parketten.
A BÉT elmúlt időszakban elért jó teljesítménye - 2015 elejéhez képest megduplázta az értékét - Vágó szerint nem meglepő, hiszen a régió társaságai ma már magasabb hozzáadott értékkel rendelkeznek, a munkaerőköltség megfelelő, a bankszektor állapota javult, az EU-s források bőségesen rendelkezésre álltak, illetve kezdik kivezetni a krízisadókat.
Kapcsolódó
Közép-Kelet-Európa éppen ezért nagy növekedési lehetőség előtt áll - Magyarország idén 4, Románia 5 százalékos GDP-növekedéssel számol -, ami Vágó szerint idővel "le fog esni a befektetőknek".
A globális piacok jellemzője, hogy túl vagyunk a krízisadók okozta sokkon, a piac megemésztette a korábbi évek terheit és alacsonyabb kockázatot lát. Ennek megfelelően nő a nyereségelvárás is a befektetők körében, ez látszik például az OTP-n is, amely nemrég a régióban terjeszkedett és vannak további tervei is a bővülésre.
A Concorde optimista, és bár lesznek "rázókövek", bőven van még lehetőség a növekedésre. A pesti tőzsdével kapcsolatban bár jó hír, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a forgalom, ám az még mindig jelentősen el van maradva néhány vetélytárstól. Az sem pozitívum, hogy a forgalom több mint 95 százalékát még mindig a négy nagy papír - az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom - adja.
A levelek, melyeket nem archiváltak
A konferencia zárásaként Korányi G. Tamás, a Napi.hu főszerkesztője beszélgetett Bogsch Erikkel, a Richter Gedeon elnök-vezérigazgatójával. A társalgás során elhangzott, hogy a Richter 1994 októbere óta van a budapesti tőzsdén, azóta 54-szeres áremelkedés volt látható a részvényeknél.
A Richter mindig is igyekezett, hogy politikamentes legyen, mindig is arra törekedtünk, hogy civilizált, normális kapcsolatunk legyen az aktuális kormányokkal - emlékezett vissza az elmúlt negyed évszázadra Bogsch, aki elárulta azt is, hogy többször is próbálták felvásárolni őket. A cég azonban nem "adta el magát", sőt, a jelentkezőket azóta kivétel nélkül felvásárolták a nagyobb vetélytársaik. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy az állam sosem szólt bele a cég irányításába,
A magyar kicsi piacnak számít, sőt a régió is, így a Richter a továbblépés mellett döntött, ám ez nem volt egyszerű, hiszen az ehhez szükséges hálózatot ki kellett építeni. Ennek köszönhető az, hogy amíg a magyar piac a bevétel 27 százalékát hozta 2001-ben, addig ez mára 9 százalékra csökkent.
Nem kell mindenáron vásárolni - felelte Bogsch arra a kérdésre, hogy hosszú időn át miért halmoztak fel készpénztartalékot. Egy cégnek kell valamiféle kockázatot vállalni, de csak olyan akvizíció lehet jó, ami beleilleszkedik a cég stratégiájába. Ha jó az árazása, de nem illik a tervekbe, akkor inkább lemondtak róla.
Bogschot sokan az egyik legvisszafogottabb vezetőnek tartják Magyarországon, hiszen a prognózisait sokszor vizsgálja felül fél éven belül. Természetesen a pozitív irányba. "Sokan azt hiszik, hogy ez szándékos, de ez nem az. Mindig van egy optimista, egy pesszimista és egy realista előrejelzés. Én az utóbbit szoktam választani" - válaszolta Bogsch, aki hozzátette azt is, hogy előfordult olyan eset is, amikor egy nem várt esemény miatt - például az orosz válság - a tervezettnél jóval rosszabbak lettek az eredmények. Ott akkora csapást kapott a Richter, hogy csak 2002-ben sikerült elérni a 1997-es szintet. "Ekkor sok levelet kaptam, amiket nem archiváltam" - emlékezett vissza Bogsch. A krími válság során 60 millió eurót veszített a cég, de ezt már részben tudták kompenzálni a nyugat-európai terjeszkedéssel, így ennek nem volt akkora hatása a cég életére.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!