Hamarosan megérkezik a kriptovaluták világának egyik legnagyobb érdeklődéssel várt jelensége, a Bitcoin felezési esemény. A felezés átlagosan négy évente történik, melynek során az újonnan kibocsátásra kerülő Bitcoin mennyisége megfeleződik.
Az esemény várhatóan április 20–án, szombaton lesz majd, bár ez nem konkrét időponthoz kötött: akkor feleződik meg a coinok bányászatáért járó jutalom, amikor a blokklánc blokkjainak száma eléri a 840.000 darabot, amire a jelenlegi számítások szerint a hétvégén fog sor kerülni.
Blokklánc, bányászat, felezés: így működik a Bitcoin
A Bitcoin blokklánca olyan, mint egy nyitott, bárki számára elérhető digitális főkönyv. Amikor egy tranzakció megtörténik, azaz Bitcoint küldünk valakinek, az rögzítésre kerül a láncon. A rekordokat blokkokba csoportosítják, és együttesen kerülnek be a főkönyvbe.
A bányászok a blokklánc könyvelői. A tranzakciók validálásához komplex matematikai problémákat oldanak meg, és ha sikerrel járnak, a megerősített tranzakciókat tartalmazó blokk hozzáadódik a lánchoz. Mivel ez nagy számításigényű folyamat, a bányászokat jutalom illeti meg: minden hozzáadott blokk után egy bizonyos mennyiségű, újonnan forgalomba kerülő Bitcoint kapnak.
A kezdeti jutalom 2009–ben 50 Bitcoin volt, ami a korábbi felezési események idején 25, majd 12,5 Bitcoinra csökkent. Jelenleg a blokkonkénti jutalom 6,25 Bitcoin, ez a cikkünk írásakor aktuális 63.500 dolláros árfolyammal számolva majdnem 400.000 dollárt jelent.
Minden felezési eseménynél ezt a jutalom megfeleződik, így a hétvége után már csak 3,125 Bitcoin jár a bányászoknak minden blokk után.
A felezések 210.000 blokkonként történnek meg, és a folyamat egészen addig folytatódik, amíg mind a 21 millió darab Bitcoint kibányásszák, erre várhatóan valamikor 2140 körül kerül majd sor.
Csökken a jutalom, nő az árfolyam
A felezési esemény csökkenti a Bitcoin inflálódását. A folyamat lényegét a fiatvalutákkal (pl. dollár, euró, forint) való összehasonlítással érthetjük meg legkönnyebben. A fiatpénzek irányítása a jegybankok kezében van, akik bármikor dönthetnek pénznyomtatás mellett, ezzel megnövelve a valuták kínálatát. Mivel ennek senki sem szab felső határt, a gazdaságba évről évre egyre nagyobb mennyiségű pénz áramlik. Amennyiben a megnövekedett pénzmennyiséggel nem tartja a lépést a gazdasági termelés, akkor arányaiban több pénz versenyez a javakért, ami az árak tartós emelkedéséhez, azaz inflációhoz vezet.
A Bitcoinnak ezzel szemben nem végtelen a kínálata, ugyanis maximum 21 millió darab lehet belőle, előállítása pedig az energiaigényes bányászattal történik, szemben a szinte ingyenes fiat pénznyomtatással.
A felezési eseménnyel gyakorlatilag lecsökken az újonnan nyomtatott Bitcoin mennyisége, így a kínálata sokkal lassabban növekszik a fiatvalutákhoz képest, a csökkenő kínálat pedig már állandó kereslet mellett is az árfolyam emelkedéshez vezet.
Az előző három felezés mérlege
A Bitcoin eddig három felezési eseményen van túl, az első 210.000 blokk után 2012–ben, a második a 420.000–edik blokk után 2016–ban, a harmadik pedig a 630.000–edik után 2020–ban történt meg.
Az árfolyam pedig mindhárom felezés után elképesztő menetelésbe kezdett: az elsőt követő évben több, mint 8000 százalékot (!) emelkedett, de a második és harmadik felezés után is összehozott egy 284, illetve egy 559 százalékos javulást.
A szakértők álláspontja szerint azonban ekkora árfolyam emelkedésre nem érdemes számítanunk. Bár a felezési események továbbra is pozitív katalizátorai lesznek a Bitcoin árfolyamának, a jövőben minden egyes ilyennek egyre kisebb hatása lesz.
Szintén érdemes észben tartanunk, hogy a Bitcoin árfolyamát nem csak a felezési esemény befolyásolja. A kriptoeszközöket az elemzők a legrizikósabb befektetések közé sorolják, árfolyamuk erősen volatilis, azaz rövid időn belül is hatalmas ingadozásokra képes, például a hétvégi Izrael elleni iráni támadások hírére gyorsan 10 százalékot zuhant a Bitcoin ára, majd a konfliktus elcsendesedése után a korábbi árfolyamán konszolidálódott.
Mielőtt tehát vakon fejest ugranánk a hatalmas hozammal kecsegtető lehetőségek világába, mindenképpen mérlegeljük, hogy azok megfelelnek-e a saját személyes céljainknak, befektetési időtávunknak és rizikótűrésünknek.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!