Csányi Sándor meggyőzte a magyar háziasszonyokat: mindenki OTP-t vásárolt

Valóban mindenki OTP-részvényt vásárolt márciusban - ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból is. Az Erste Befektetési Zrt. néhány nappal ezelőtt már beszámolt ugyanerről, hogy a kisbefektető ügyfeleik jóformán kivétel nélkül befektettek a tőzsdén az egyik részvénybe, és bár a konkrét papírt Cselovszki Zsolt, a brókercég elnök-vezérigazgatója nem nevezte meg, sejteni lehetett, hogy a magyar bank részvényeiről lehet szó. 

Az idei év harmadik hónapjában a háztartások összességében véve nettó eladók voltak az értékpapírpiacon, ami meglepő, hiszen februárban elég sok extra pénz érkezett a számlákra az szja-visszatérítések és a 13. havi nyugdíj miatt. Ennek azonban nincs nyoma az értékpapírszámlákon, februárban is csupán a szokásos volumenben nőttek a befektetések, márciusban pedig több mint 155 milliárd forintnyival több értékpapírt adtak el a háztartások, mint amennyit vásároltak. 

A hónap nyertese a részvénypiac, azon belül is az OTP lett. Mintegy 183 milliárd forintnyi friss megtakarítás vándorolt banki részvényekbe márciusban, a februári nem egészen 28 milliárddal együtt ez azt jelenti, hogy az első negyedévben megközelítően 210 milliárd forinttal szálltak be a kisbefektetők az OTP-be. Bár a hitelintézetnek vannak kitettségei mindkét háborús országban, a magyarországi lakosság bízik a bankban, és a jelek szerint hitt Csányi Sándor elnök-vezérigazgatónak, aki azt mondta, 15 ezer forintnál kevesebbet nem érnek a részvények. Az OTP papírjai a háború kirobbanása óta 13 ezer forint fölött csak egy rövid ideig forogtak, jelenleg is 10,3 ezer forint körül van az árfolyamuk.

Eddig többnyire csak buktak az OTP-n

A háború mellett a bank más kockázatokkal is szembesülhet: a kamatmarzsok nem nőttek a kamatemelésekkel együtt, az új magyar kormány pedig kellemetlen meglepetésekkel szembesítheti a szektort, újabb bankadóról vagy a kamatstop meghosszabbításáról is felvetődtek már hírek. Egyelőre nem is nyert a részvényen még a befektetők többsége, a lakosság a bankpapírokkal az idén februárban és márciusban több mint 130 milliárd forintot bukott. A drasztikus árfolyamesés dacára március végén történelmi csúcson volt a háztartások banki részvényállománya, elérte a 489 milliárd forintot. 

A teljes lakosságnál lévő magyar tőzsdei részvényállomány is csúcson volt, 1133,2 milliárd forintot tett ki az első negyedév végén, első ízben került a történelem során 1000 milliárd forint fölé a volumen. A nem pénzügyi vállalatok részvényei ugyanakkor nem mozgatták meg a kisbefektetők fantáziáját, márciusban csaknem 13 milliárd forintos visszaváltást mért az MNB. Ezek a papírok azonban jobban állták a sarat a háborúban, egyetlen hónap alatt visszahozták a februári bukót, összesen csaknem 52 milliárd forintos árfolyamnyereséget hoztak a kisbefektetőknek. Nem pénzügyi vállalati részvényekben a háztartásoknak március végén így ismét több mint 630 milliárd forintjuk volt. Egyéb vállalatok - például biztosítók - részvényeiben 13,4 milliárd forintot tartanak a kisbefektetők. 

Betlizett az ÁKK

Az OTP-n kívül jóformán egyetlen értékpapír-kibocsátó sem volt képes megszólítani a kisbefektetőket. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nagyon rossz hónapot zárt, csaknem 240 milliárd forintnyi állampapírt váltottak vissza, illetve nem újítottak meg a kisbefektetők márciusban. A háztartások állampapír-állománya ennek köszönhetően 10046 milliárd forintra csökkent, ami tavaly november óta a legalacsonyabb érték. Márciusban egyetlen nagyobb lakossági államkötvény-sorozat járt le, egy Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), amelyben az ÁKK adatai szerint 122,7 milliárd forint volt, de ennek a kétszerese tűnt el az állampapírpiacról. 

Az biztos, hogy az inflációt követő állampapír népszerű maradt az új esztendőben, az ÁKK nem győzi az újabb és újabb sorozatok kibocsátását, az idén január közepe óta már 1050 milliárd forintnál tart a meghirdetett mennyiség. A korábban csak szuper állampapírként emlegetett Magyar Állampapír Pluszt (máp+) viszont senki sem vásárolja, sőt egyre többen váltják vissza, hogy az árából az inflációt követő papírt vegyék meg. A máp+ értékesítése már a postán kapható Kincstári Takarékjegyét sem éri el. Vélhetően a tömeges visszaváltások miatt határozott úgy a Magyar Államkincstár is, hogy csökkenti a máp+ visszavásárlási árfolyamát a korábbi 99,75 százalékosról 99,5 százalékra. 

A jegybanki adatokból kiderült, hogy márciusban több mint 200 milliárd forintnyi éven túli lejáratú állampapírt váltott vissza a lakosság. Ezt valóban csak részben magyarázza a lejárt PMÁP-sorozat, a máp+-visszavásárlások is hozzájárulhattak ehhez a tetemes állománycsökkenéshez. 

Akkor hová lett a sok adó-visszatérítés?

A többi értékpapírtípus sem vonzott friss lakossági megtakarításokat a harmadik hónapban. A befektetési alapokból 90,5 milliárd forint távozott, pedig a februári bukást márciusban már visszahozták a konstrukciók. A hónap végére így 4577,1 milliárd forintra csökkent a háztartások befektetésijegy-állománya, ami több mint féléves mélypont. 

Jelzáloglevélben a lakosságnak mindössze egymillió forintja maradt, vállalati kötvényekben pedig kevesebb mint 15 milliárd forintot tartanak a kisbefektetők. A banki kötvényállomány valamivel nagyobb, márciusban meghaladta a 63 milliárd forintot, ennek több mint a kétharmada devizakötvény. A banki kötvényeknél mértek némi lakossági pénzbeáramlást is 6,5 milliárd forintnyit. 

Az értékpapír-állományok márciusi alakulása alapján mindenesetre úgy tűnik, a lakosság nem ilyen eszközökben helyezte el az adó-visszatérítést és a 13. havi nyugdíjat, bár sokat tervezték, hogy befektetik majd a kormány gáláns ajándékát. Úgy tűnik azonban, hogy legalábbis az első másfél hónap során ez nem történt meg. Befektetés helyett a háztartások a folyószámláikon parkoltatták a pénzt lekötetlenül, illetve rekord mennyiségű készpénzt halmoztak fel.