Győzött Joe Biden az Egyesült Államok elnökválasztásán, a vakcinák is hatékonynak bizonyultak, ezzel el is jött novemberre az aratás ideje a hazai kisbefektetők számára a részvénypiacon.

A koronavírus-járványban összeomló részvénypiacon egész évben vásárolt a lakosság, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint január és október között a háztartások csaknem 183 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be a Budapesti Értéktőzsdén. Ennek a kétharmada úgynevezett egyéb monetáris intézmények részvényeibe, vagyis bankpapírokba került, azon belül pedig valószínűleg OTP-részvényekbe.

Rekordon a részvényállomány

Az OTP árfolyama tavaly áprilisban 8 ezer forint alatt is járt, novemberre viszont már 12 ezer forintig emelkedett, így nem csoda, hogy sokan igyekeztek realizálni a profitot. Az MNB statisztikái szerint a kisbefektetők már októberben elkezdték eladogatni a részvényeiket, novemberben pedig 44,6 milliárd forintnyi bankpapírtól szabadultak meg. Összesen több mint 50 milliárd forintnyi bankrészvényt adtak így el két hónap alatt. Ebben a két hónapban a jegybanki adatok szerint azok a háztartások, amelyek megtartották a bankrészvényeiket, 66,7 milliárd forintot nyertek, ebből csak novemberben több mint 54 milliárdot. A legjobban persze azok jártak, akik megtartották a részvényeiket, hiszen az OTP árfolyama azóta töretlenül nő, jelenleg már 13500 forint fölött van.

A bankpapírok mellett a többi vállalat részvényéből is adtak el a kisbefektetők az év utolsó előtti hónapjában, összesen csaknem 55 milliárd forintnyi részvénytől váltak meg, de ebből alig 10 milliárd forint volt nem pénzügyi vállalati papír. A többi cégnek is szépen emelkedett az árfolyama, a papírjaik mellett kitartó kisbefektetőknek a november 133,3 milliárd forintos nyereséget hozott. Ekkora havi árfolyamnyereséget még soha nem tapasztaltak a hazai háztartások a jegybanki adatok szerint a részvénypiacon. A nyereség olyan nagy volt, hogy az intenzív eladások ellenére 724 milliárd forintos új történelmi csúcsra emelkedett a kisbefektetők részvényállománya.

Nem pénzügyi vállalatok részvényeiben 439 milliárd forintot tartottak a háztartások november végén, ami csaknem egyéves rekordnak felel meg. Bankpapírokban 266 forintjuk volt, ez pedig történelmi csúcs. Egyéb szektorok által kibocsátott részvényben (olyan pénzügyi cég, amelyik nem bank, például a CIG Pannónia Életbiztosító) 19 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást tartottak nyilván.

Állampapírba mehetett a pénz

A részvénypiacon realizált nyereséget a háztartások vélhetően részben állampapírba tehették. Novemberben ugyanis szokatlanul sok, több mint 205 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást került az állampapírpiacra. Hasonló volumen 2019 utolsó hónapjaiban mozdult meg. Ennek az összegnek a döntő része hosszú lejáratú állampapír volt, de több mint másfél év után ezúttal az egy évesnél rövidebb állampapírokba is tettek pénzt a kisbefektetők.

Ha csak a lakossági papírokat veszik figyelembe, ez nem éppen logikus lépés, hiszen az Egyéves Magyar Állampapír éves kamata most csupán 2,5 százalékos, a Magyar Állampapír Plusz pedig egy év után 3,785 százalékos kamatot fizet úgy, hogy egy egyhetes időszakon belül büntetés nélkül vissza lehet váltani a kötvényeket.

Háztartások értékpapír-állománya (2020. november 30.)
ÉrtékpapírMennyiség (Mrd Ft)
Állampapír8 994,6
Befektetési alap3 834,3
Egyéb kötvény,jelzáloglevél68,6
Részvény724,0
Összesen13 621,5
Forrás: MNB

Ennek ellenére voltak olyan kisbefektetők, akik rövid állampapír vásároltak, aminek az is lehet az oka, hogy eleve rövid távra tervezték csak befektetni a pénzüket. Vagy már az idei év elején el akarták költeni valamire, vagy csak parkoltatják az állampapírpiacon addig, amíg ígéretesebb befektetési lehetőséget nem találnak.

A lakosság teljes magyar állampapír-állománya november végén már nagyon közel járt a 9 ezer milliárd forinthoz, 11 hónap alatt 934 milliárd forintnyi nettó megtakarítással nőtt a volumen, vagyis az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) eredeti tervénél is sokkal nagyobb mértékben hízott az állomány. Az ÁKK a járvány kitörése után óvatosságból csökkentette a lakossági állampapír-állomány növekedésével kapcsolatos várakozásait a módosított kibocsátási tervben, de vásárlási kedv nyárra visszatért az állampapír-piacra. A 2020-as novemberi adatok alapján a 2023-ra kitűzött 11 ezer milliárdos célt is lehet majd teljesíteni.

Kedveltek az alapok

A háztartások teljes értékpapír-állománya 13 621,5 milliárd forintos új történelmi rekordon állt tavaly novemberben. Az állampapírok után a befektetési alapokban volt a legtöbb lakossági megtakarítás: 3834,3 milliárd forint. Az alapok teljesítménye is többnyire jól alakult tavaly a járvány miatt történt átmeneti megtorpanás után, a befektetők bizalma is visszatért irántuk már májusban. Ezt követően minden egyes hónapban a háztartások nettó vásárlói voltak a befektetési alapoknak, vagyis több pénzt fektettek beléjük, mint amennyit kivettek. Májustól november végéig mintegy 159 milliárd forint volt a beáramlás. Az alapoknak voltak jobb és rosszabb hónapjaik is tavaly, a november viszont a részvénypiacok fellendülése miatt különösen jól sikerült, a kisbefektetők több mint 65 milliárd forintnyi hozammal gyarapodtak 30 nap alatt.

Az állampapírokon kívül kevés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tart a lakosság. Jelzáloglevélből már csupán 151 millió forintnyi van az értékpapírszámláikon, banki kötvényből is mindössze 54,3 milliárd a volumen (döntő részben ezek eurós kötvények), vállalati kötvényből pedig alig 14 milliárd forint van kisbefektetői kézben. Ez nem is meglepő, hiszen a céges kötvénykibocsátások az elmúlt másfél évben jóformán kivétel nélkül az MNB Növekedési Kötvényprogramjához kapcsolódtak, amelynek feltételeit nem a kisbefektetőkre szabták. A papírok névértéke magas, 100 ezer eurónál (36 millió forint) kezdődik, a hozamokat pedig mesterségesen alacsonyan tartja a jegybank azzal, hogy az állományok legalább felét rendszeresen megvásárolja.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!