Az idén még több pénzt fektettek be a magyarok, mint tavaly. Ennek is köszönhető, hogy rekord mennyiségű értékpapír volt a harmadik negyedév végén a lakosság számláin, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 15 195,4 milliárd forintnyi. Összesen 854,4 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került az idén kilenc hónap alatt az értékpapírpiacra, több, mint tavaly, emellett bő 300 milliárd forintnyi hozam is gyarapította a kisbefektetők vagyonát. 

Az állampapír teszi ki ennek a legnagyobb részét, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azonban mégsem lehet maradéktalanul elégedett. Az idén 543,4 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került magyar állampapírokba, jóval kevesebb, mint tavaly, amikor 668,4 milliárd forintnyi állampapírt vettek a kisbefektetők kilenc hónap alatt.

Kapcsolódó

Szeptember végén 9757,9 milliárd forintnyi magyar állampapír volt a háztartások értékpapírszámláin, ami történelmi rekord, de nem éri el azt a szintet, amivel az állam az év elején kalkulált.Az október elején kiadott kilenc havi értékelésben is arról írt az államadósság-kezelő, hogy a forint lakossági piacon a nettó kibocsátási terv 61 százalékban, míg a lakossági bruttó kibocsátás 76 százalékban teljesült. A nettó és a bruttó kibocsátás teljesülése közti különbség a lejáratokkal és visszaváltásokkal magyarázható.

Háztartások értékpapírban lévő megtakarítása (2020. szept. 30.)
ÉrtékpapírMennyiség (milliárd forint)
Állampapír9757,9
Egyéb kötvény, jelzáloglevél69,1
Befektetési Alap4398,7
Részvény969,7
Összesen15195,4
Forrás: MNB

Már nem elég vonzó az állampapír 

Közben az állam tovább növeli az adósságot, ezért a lakossági finanszírozás aránya az államadósságon belül már alig éri el a 25 százalékot, holott 2020 elején még bőven 27 százalék fölött volt. Nemrég még azzal büszkélkedett az állam, hogy a lakossági finanszírozás aránya már meghaladja a külföldi intézményekét, ez is megváltozott szeptember végére, amikor ismét a külföld vált a legnagyobb finanszírozóvá a hatalmas devizakötvény-kibocsátások után. 

A lakosság vélhetően azért fordult el az állampapíroktól, mert a jelenlegi magas infláció mellett ezek a befektetések már nem őrzik meg a reálértéküket. Az ÁKK pedig hiába volna rá igény, egyelőre nem bocsát ki új állampapírokat. Az viszont látszik, hogy az inflációt követő Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) iránt hatalmas a kereslet, ezen a héten is két rábocsátást jelentettek be, a hároméves kötvényből további 35 milliárd, az ötévesből 40 milliárd forintnyit dob a piacra az ÁKK. Az ötéves kötvényből forgalomba hozott volumen ezzel már csaknem 400 milliárd forintnál tart. 

Ez annak is köszönhető, hogy egyre több privátbank ajánlja az ügyfeleinek, hogy az alacsony kockázatú befektetéseket már ne Magyar Állampapír Pluszba tegye, hanem PMÁP-ba, amelynek nem csak a kezdő kamata magasabb a MÁP+-énál (4,05, illetve 4,55 százalék szemben a 3,5 százalékon induló MÁP+-szal), de a jövőben is várhatóan sokkal jobban fizet majd, mint a 2019 közepén indított szuperállampapír, hiszen az infláció magas maradhat. 

A többi kötvény jellegű befektetés továbbra sem népszerű a lakosság körében. Jelzáloglevélből mindössze 200 millió forintnyit tartanak a magyar kisbefektetők a számláikon, banki kötvényből 58,4 milliárd forint van náluk, ennek a háromnegyede devizakötvény. Ez a mennyiség is visszaeshet, ha az OTP visszaváltja az euróban denominált Opus kötvényeket. A bankok egyelőre új kötvények kibocsátásában a lakosság számára nem érdekeltek, hiszen van bőven forrásuk mind betétekből, mind a jegybanki és állami programokból. 

Vállalati kötvényben mindössze 10,7 milliárd forintot tart a lakosság, ami több mint húszéves mélypont. Úgy tűnik, a Quaestor csődje és a többi rosszul sikerült vállalati kötvénykibocsátás (E-Star, BTel stb.) után a lakosságot most már a jegybank is igyekszik megkímélni az ilyen kockázatoktól. A vállalati kötvénykibocsátás ugyan pörög az MNB Növekedési Kötvényprogramjának köszönhetően, az így piacra került értékpapírokat viszont a jegybank és az intézmények jegyzik le. 

Egyre vonzóbb a kockázat

A lakosság inkább a részvény jellegű befektetéseket keresi. A befektetési alapokba szeptemberben 54,3 milliárd forint, az első kilenc hónapban pedig összesen 221 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás áramlott. A kisbefektetők jól is jártak, hiszen kilenc hónap alatt 118 milliárd forintnyi hozamot értek el az alapok. A háztartások a harmadik negyedév végén ennek köszönhetően már csaknem 4400 milliárd forintot tartottak alapokban, ami történelmi rekord. 

A hazai részvényekben lévő lakossági megtakarítások volumene is csúcson van, megközelítette a 970 milliárd forintot. Ebből 570 milliárd forint nem pénzügyi vállalatok részvénye volt, 17 milliárd forint pedig egyéb vállalati részvény, emellett 382,3 milliárd forint bankpapír volt a lakosságnál, utóbbi döntő részben OTP-részvény lehetett. 

Augusztushoz hasonlóan szeptember is a profitrealizálás hónapja volt a kisbefektetőknél, a lakosság több részvényt adott el, mint amennyit vásárolt a szeptemberben is emelkedő hazai részvénypiacon. Akik megtartották a papírjaikat, még jobban jártak, hiszen októberben új csúcsra emelkedett a BUX-index. Szeptemberben több mint 30 milliárd forintnyi árfolyamnyereség ütötte a lakossági befektetők markát, aki az első kilenc hónapban összesen több mint 192 milliárd forintot kerestek a részvénypiacon, amiből több mint 106 milliárd forint a bankpapírok árfolyam-emelkedéséből származott. 

 

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!