Barnóczki Péter, MNB

A pénzügyi tanácsadó és a házaspár között a csaknem egyórás tárgyalás gördülékenyen halad. A tanácsadó tájékoztatja őket, hogy a nászajándékba kapott pénzt elég egy évre befektetni. A tőke visszafizetése garantált, a várható hozam legalább 15 százalék. A házaspárnak szerencséje van: egy akciónak köszönhetően a cég most a hozamra is garanciát vállal, ha egy napon belül megkötik a szerződést és befizetik a pénzt.

A modern iroda, a lehengerlő stílusú tanácsadó, a sok jólöltözött fiatal munkatárs kifejezetten jó benyomást kelt. A társaság profi üzletkötőkkel dolgozik, a magas hozamot a tanácsadó elmondása szerint különböző, nagy nyereséggel kecsegtető befektetésekkel (CFD, bináris opció, kriptovaluta) érik el. A szerződést - a társaság székhelye miatt - a Seychelle-szigetek joga alatt kell ugyan megkötni, de a tanácsadó megnyugtatja őket: nincs kockázat. A tulajdonosok ugyanis annyira hisznek a sikerben, hogy a tőke visszafizetését a cég teljes, több százmillió dolláros vagyonával garantálják. A cég kiterjedt ügynökhálózata is meggyőző, az ajánlat a mai alacsony kamatkörnyezetben pedig egyszerűen kihagyhatatlan, így gyors egyeztetést követően a házaspár a szerződéskötés mellett dönt. A tanácsadó ennek már csak azért is örül, mert jutalékért dolgozik és a havi bónuszához már csak ez a szerződés hiányzott.

Megérkezett az MNB

Nos, a fentiekből egy dolog igaz: a férfi és a nő valóban friss és boldog házasságban élnek, bár nem egymással. Mindketten az MNB alkalmazottai, akik éppen - felügyeleti minőségük álcázásával - próbaügyletkötést végeznek. A szerződéskötést követően az irodát az MNB további munkatársai lepik el, egyenruhás rendőrök kíséretében. A befektetési lehetőséget ugyanis nem a "házaspár" találta, hanem az MNB monitoringrendszere szűrte ki a társaság agresszív internetes reklámkampányát. A közzétett hirdetések alapján gyanítható volt, hogy a társaság engedély nélkül végez pénzügyi tevékenységet.

Magyarországon a pénzügyi, befektetési stb. tevékenységek döntő része üzleti megbízhatósági, illetve befektetővédelmi okokból kifejezetten az MNB engedélyéhez kötött, vagy az MNB-hez történő bejelentést követően végezhető. Az ilyen tevékenységek engedély nélkül vagy bejelentés hiányában (azaz jogosulatlanul) történő végzése értelemszerűen tilos. A jogosulatlan tevékenység különösen veszélyes, mert e társaságoknál a hazai befektetővédelmi garanciarendszer nem érvényesül, és az engedély megszerzésének előfeltételét jelentő szigorú személyi, tárgyi, informatikai, vagy éppen a tőkére vonatkozó követelményeknek sem felelnek meg. A pénzügyi tevékenységet jogosulatlanul végző szolgáltatók a pénzügyi közvetítőrendszerbe és a legális piaci szereplőkbe vetett bizalmat gyengíthetik meg.

Bár a cég dolgozói kezdetben ragaszkodnak a vezetőjük és jogi képviselő jelenlétéhez, az MNB nem köteles várni a helyszíni ellenőrzéssel. Szolgálati igazolványukkal és megbízólevéllel igazolják eljárási jogosultságukat, és késedelem nélkül megkezdik az irodák módszeres átkutatását. Minden helyiséget, számítógépet, telefont, táblagépet, akár az egész szervert és minden postafiókot joguk van átvizsgálni akkor is, ha azok személyes használatban (is) vannak. Minden olyan iratot zár alá vesznek, ami a társaság által végzett tevékenység tisztázásához szükséges. Az MNB informatikai szakértői eközben a helyszínen talált adathordozók másolását végzik. Ehhez úgynevezett forensic eszközöket használnak, amelyek bármilyen számítógép, okostelefon, pendrive akár teljes adatállományának zárt rendszerben történő lemásolását teszik lehetővé.

Barnóczki Péter, az MNB tőkepiaci és fogyasztóvédelmi jogérvényesítési igazgatója
Kép forrása: MNB

A törölt állományokat is vissza tudják állítani

A nemrég még a "házaspárral" tárgyaló tanácsadó menteni próbálja a menthetőt. Az MNB munkatársainak határozott felszólítása ellenére laptopjához lépve letörli gépéről az elmúlt hetekben általa kötött szerződéseket tartalmazó teljes adatbázist. Rossz döntést hozott, két okból is. Egyrészt az üresnek hitt laptopjáról is másolat készül, ugyanis az MNB munkatársai úgynevezett szakértői informatikai eszközökkel a törölt állományokat is vissza tudják állítani. Másrészt az MNB eljárását akadályozó, vagy az MNB-t megtévesztő bármely személy vagy szervezet akár 10 millió forint eljárási bírsággal sújtható.

A bizonyítékok megsemmisítése, elrejtése, a helyszínről történő elvitele vagy bármilyen manipulálása bizonyosan magas összegű eljárási bírságot von maga után. Az MNB helyszíni ellenőrzést végző alkalmazottai egyébként hivatalos személynek minősülnek, akadályozásuk, fenyegetésük, esetleges bántalmazásuk így súlyos esetben bűncselekménynek minősül. A reggel még a bónusznak örülő tanácsadó a meggondolatlan tette miatt ezt a hónapot valószínűleg prémium nélkül, de több millió forintos eljárási bírsággal zárja majd.

A tanácsadó egyik kollégája ugyanakkor meglehetősen nyugodtan nyújtja át céges laptopját az MNB informatikai szakértőinek, mondván: minden céges adatát egy felhő-alapú tárhelyszolgáltatónál tárolja, a gépen semmilyen adat nincs. A jegybanki munkatársak tájékoztatják, hogy 2016 júliusától Magyarországon elsőként az MNB számára nyílt meg a lehetőség, hogy a felhőben tárolt adatokról is másolatot készítsen, ezért gyorsan neki is kezdenek a folyamatnak.

A befektetők védelme érdekében az MNB folyamatosan felhívja a figyelmet arra, hogy a pénzügyi és befektetési szolgáltatások igénybevétele előtt mindenki ellenőrizze az MNB honlapján, hogy az adott társaság rendelkezik-e a tevékenység végzéséhez szükséges jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval. Ennek kapcsán az MNB ügyfélszolgálata, vidéki pénzügyi tanácsadó irodái, illetve honlapja minden szükséges tájékoztatást megad az érdeklődőknek. Ha bárki a pénz- vagy tőkepiacon "gyanús" terméket vagy szereplőt észlel, mielőbb jelezze az MNB-nek.

MI a helyzet a Seychelle-szigeteken?

Közben a jegybank helyszíni vizsgáló és jogász kollégái sem tétlenkednek: az irodában lévő "pénzügyi tanácsadókat" és "brókereket" tanúként hallgatják meg. A feltett kérdésekre a tanúnak válaszolnia kell és érdemes igazat mondania, hiszen a hamis tanúzás - az akár 10 millió forintos eljárási bírságon túl - egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő.

Délután végül ügyvédjével együtt a cégvezető is a helyszínre érkezik, akit az MNB munkatársai az eljárás alá vont Seychelle-szigeteki gazdasági társaság képviselőjeként hallgatnak meg. Esetében érvényesül az amerikai mozifilmekből is ismerős önvádra kötelezés tilalma. Ez azt jelenti, hogy az MNB által gyanított jogsértést ugyan nem köteles beismerni, azonban például a tényállás tisztázásához szükséges iratok átadását már nem tagadhatja meg. Az MNB megjelenése a menedzsert láthatólag nem különösebben rázza meg. Ügyvédje valószínűleg útközben tájékoztatta, hogy a közigazgatási hatóság ilyenkor a befektetési szerződéseket kötő (tehát a tevékenységet jogilag végző) céget tudja csak bírságolni. A vállalkozást a Seychelle-szigeteken két hónapja jegyezték be, tőkéje körülbelül 5 ezer dollár (szűk 1,5 millió forint), így csupán ezt az összeget kockáztatja. (Emlékszünk még, hogy a tanácsadó elmondása szerint a "házaspár" tőkéjének visszafizetését a cég teljes, állítólag több százmillió dolláros vagyona garantálja?)

Magánszemély is kaphat nagy bírságot

Menedzserünk kedve is rosszabbra fordul azonban, amikor megtudja, hogy az MNB által kezdeményezett - épp az offshore cégek felhasználásával elkövetett jogsértések megnehezítését célzó - jogszabály-módosításnak köszönhetően immár a cég tevékenységében érdemben közreműködő magánszeméllyel szemben is kiszabható (akár 100 millió forintig terjedő) piacfelügyeleti bírság. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha az illető a jogsértő tevékenységben kezdeményező, irányító, szervező funkciót töltött be. A menedzser borús hangulata nem teljesen alaptalan...

Az MNB a jogosulatlan pénzügyi tevékenységet piacfelügyeleti eljárás keretében "üldözi". A jegybank az elmúlt időszakban ezen a területen (is) túllépett a "klasszikus", utólag bírságoló hatósági megközelítésen. Gyors és határozott fellépésével célja nem a múltbeli jogsértések szankcionálása, hanem a jövőbeni piacfelügyeleti kockázatok felépülésének megelőzése. A piacfelügyeleti eszköztár meglehetősen kiterjedt, és ezt az eljárásaiban a jegybank aktívan használja. Említést érdemel a földhivatali TakarNet rendszerből történő adatszerzés, a GiroHáló szolgáltatással a hitelintézeti ügyfelekre vonatkozó bank- vagy értékpapírszámla-forgalom bekérése, s bizonyos elektronikus hírközlési adatok (például híváslisták) megismerési jogosultsága is.

Az MNB bárhol tarthat - jellemzően előzetes bejelentés nélkül - helyszíni ellenőrzést, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték fellelhető. Nem akadály tehát, hogy a cég a tevékenységet egy esetleg mások által is használt bérelt irodában vagy magánlakásban végzi. A helyszíni vizsgálatok - előzetes bíró engedéllyel - lezárt helyiség felnyitásával is foganatosíthatók. A bizonyítási eszközök felhasználását természetesen minden esetben garanciális elemek kísérik: mint például az előzetes ügyészi vagy bírói engedély, illetve az MNB alkalmazottaira vonatkozó rendkívül szigorú titoktartási és összeférhetetlenségi előírások.

Gyorsan érkezik az ideiglenes eltiltó végzés

Közben beesteledik, a meghallgatások befejeződtek és lassan az adathordozók másolása is elkészül. Az MNB munkatársai 21 óra körül, a helyszíni ellenőrzésről és a meghallgatásokról készített jegyzőkönyvek véglegesítése után távoznak az irodaházból. Másnap reggel - amikor az eljárás eredményességét már nem veszélyezteti - az MNB a honlapján nyilvános, bárki számára elérhető figyelmeztetést (úgynevezett warningot) tesz közzé. Célja a magyar - elsősorban lakossági - befektetők naprakész tájékoztatása a gyanú szerint jogsértőn működő piaci szereplőkről, ezzel is gátolva azok tevékenységét.

A következő napokban a bizonyítékok feldolgozása folyik. A számlaforgalmi adatokból egyelőre nem állapítható meg, hogy az ügyfelek pénzét ténylegesen befektette-e (és ha igen, mibe) a társaság. A cég képviselői ugyanis a befizetéseket szinte mindig azonnal felvették készpénzben. A teljesen üres számlát így jelen esetben nincs értelme zárolni, bár az MNB ezt is jogszerűen megtehetné.

A beszerzett bizonyítékok viszont alátámasztják a kezdeti gyanút: bár a cég pontos tevékenysége még nem teljesen tisztázott, valószínűsíthető, hogy engedély nélküli pénzügyi tevékenységet végez. Az MNB ezért a piacfelügyeleti eljárás lezárásáig ideiglenesen megtiltja a gyanú szerint jogsértő tevékenység további folytatását.

Az ideiglenes eltiltó végzés az MNB honlapjára is kikerül, és a további károk megelőzése érdekében egy jegybanki sajtóközlemény is tájékoztatja a nyilvánosságot. Az eltiltással egyidejűleg az MNB feljelentést tesz az ügyészségen jogosulatlan pénzügyi tevékenység és csalás miatt, s átadja bizonyítékait a nyomozó hatóságnak. Innentől az offshore cég mögött álló magánszemélyeket, illetve a cég közvetítőit - a nagy összegű MNB bírságon túl - a büntetőeljárás végén akár több évi szabadságvesztés is fenyegeti.

A cikk a megjelenés időpontjában hatályos jogszabályok alapján, az MNB által követett általános piacfelügyeleti gyakorlat ismertetése céljából készült, nem egyetlen konkrét helyszíni ellenőrzést ír le.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank tőkepiaci és fogyasztóvédelmi jogérvényesítési igazgatója

A címlapfotó illusztráció, forrása: Unsplash.com.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!