A második félévtől indul a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési kötvényprogramja (nkp). A részletekről egyelőre keveset tudni, az MNB honlapján lévő tanulmányból annyi derül ki, hogy 300 milliárd forintot szán a jegybank vállalati kötvények vásárlására.

A programban hazai székhellyel rendelkező nem pénzügyi vállalatok hitelpapírjai vehetnek részt. Feltétel még, hogy az eredeti futamidőnek 3 és 10 év között kell lennie, a pénznem forint, a kibocsátás volumene minimum egymilliárd forint, és minimum B+-os hitelminősítés is kell a papírokra. A jegybank egy-egy sorozat legfeljebb 70 százalékát jegyezheti le vállalatcsoportonként maximum 20 milliárd forint értékben.

Kapcsolódó

Nincs piac

Az biztos, hogy a magyarországi vállalati kötvénypiac folyamatosan zsugorodik, a nem pénzügyi cégek hitelpapírjainak mennyisége a jegybank adatai szerint január végén mindössze 608,4 milliárd forint volt. Ezek sem mind forintkötvények, több kibocsátó devizakötvénnyel lépett ki a piacra. A Wingholding ingatlanos cég például több mint 60 millió eurónyi kötvényt dobott a piacra.


Szintén euróban bocsátott ki hitelpapírokat az Opus Press (még Opimus Press néven), a cég 20 millió eurónyi változó kamatozású kötvénnyel lépett a piacra három éve, ezek a papírok a Keler adatai szerint áprilisban járnak le. Az Opus Press a MediaWorks kiadó tulajdonosa, és korábban a Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó érdekeltségébe tartozó Opus Nyrt. tulajdonában állt, de tavaly év végén irányítást szerzett benne a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány.

Alapítványi kötődések

A nagy vállalati kibocsátók között feltűnően sok az alapítványi kötődésű cég. A legnagyobb magyarországi nem pénzügyi kötvénykibocsátó cég a Keler adatai szerint az Optima Befektetési Zrt. több mint 140 milliárd forintnyi állománnyal. Az MNB-s alapítványok vagyonát kezelő Optima leánycégei is lelkes kötvénykibocsátók, csaknem 50 milliárd forintnyi állománnyal vannak jelen a piacon az értéktár adatai szerint.

A hitelpapírok az MNB-s alapítványokban lehetnek. A jegybank adatai szerint ugyanis az úgynevezett háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában szinte fillérre pontosan ugyanennyi, 190,4 milliárd forintnyi vállalati kötvény volt az idén januárban. Az Optima-leányok első kibocsátásáig, 2016 májusáig, viszont nulla körül volt a nonprofit szféra vállalati kötvényállománya. Ez pedig azt jelentheti, hogy az alapítványok készpénzállománya gyakorlatilag átkerült a vagyonkezelőhöz kötvényekért cserébe.

Botrányok sorozata

A magyarországi vállalati kötvénypiac a botrányoktól is sokat szenvedett az elmúlt években. Számos felszámolás, kényszertörlés alatt lévő kibocsátó hitelpapírja is ott van még a Keler adatbázisában. A legnagyobb botrányt a Quaestor csődje robbantotta négy évvel ezelőtt, a brókercég leánya, a Quaestor Financial Hurida az egyik legnagyobb hazai vállalati kötvénykibocsátónak számított csaknem 58 milliárdos állományával. Ebben csak a valódi kötvények vannak benne, a fiktív értékpapírok nincsenek.

Szintén a brókerbotrány során kerültek a figyelem középpontjába a Hungária Értékpapír érdekeltségébe tartozó Hungária Ingatlanhasznosító és a Hungária Gold a kötvényeikkel, amelyet összesen 5,8 milliárd forint értékben bocsátottak ki.

Ott van a kötvénykibocsátók listáján a Diamond Bridge Custodian, amelynek amellett, hogy kényszertörlés alatt áll, az adóhatóság adatai szerint 180 napon túl lejárt 100 millió forint fölötti tartozása van.

A Milton Global, a Hunnia Ingatlanbefektetési Zrt., a tőzsdén is jegyzett Business Telecom, és a tőzsdén szintén nem túl sok dicsőséget begyűjtő, a befektetőket gyémántkitermeléssel és Sierra Leone-i kapcsolatokkal kábító TWD Investment kötvényei is ott vannak még az adatbázisokban. Voltak még kötvényei a tőzsdei cégek közül az Est Mediának és az Enefinek is, ezek tulajdonosai a pénzük töredékét kapták vissza a csődeljárások után.

A befektetők óvakodnak

Ilyen előzmények után nem csoda, ha a vállalati kibocsátásoktól mind a kisbefektetők, mind az intézmények óvakodnak. Nagyon sok céges kötvénykibocsátás valójában munkavállalói részvényprogram, a sikeres piaci forrásbevonás ritka. Az Alteo az egyik kivétel, a másik a Tündérszikla, amelynek a papírjait a tőzsdére is bevezették.

Az biztos, hogy nem a kis cégek lesznek a nkp fő célcsoportja.

Jelenleg valóban nincs jelentős vállalati kötvénykibocsátás, de az a cél, hogy legyen. Ezért ez egy jó kezdeményezés. Nem a legkisebb vállalatoknak, hanem inkább az érettebb cégeknek kínálhat a jelenleginél vonzóbb forrásbevonási lehetőség a program

- mondta Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakértők szerint például az ingatlanfejlesztő cégek lehetnek a 300 milliárdos MNB-s program egyik célcsoportja.

A jegybankon kívül más befektetők is kellenek persze.

Magyarországon viszont nincs meg az az erős intézményi szektor, amely vállalati kötvényeket vásárolna

- figyelmeztet Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Az is fontos az intézményeknek, hogy ezekből a papírokból megfelelően diverzifikált portfóliót lehessen létrehozni - teszi hozzá.

100 ezer dollárért minősítik

A minimum 1 milliárd forintos kibocsátás egyébként nem nagy összeg, a hitelminősítés megszerzése azonban ilyen kis mennyiségnél drága lehet. Az S&P honlapján elérhető díjlista alapján például egy vállalati kötvény esetében 6,95 bázispont, de minimum 100 ezer dollár az a díj, amiért kiadják a minősítést. Egy hároméves kötvénynél, ha csak egymilliárd forintnyit bocsátanak ki, a hitelminősítés megszerzése eleve csaknem 1 százalékkal emelheti meg a kamatot.

Nagyobb volumen és hosszabb futamidő esetében persze fajlagosan olcsóbb a hitelminősítés megszerzése. A B+ fokozat, amit minimálisan előír a jegybank, pedig eléggé lent van, az úgynevezett magasan spekulatív kategóriába tartozik.

A B+-os minősítés annyira alacsony, hogy akár 8-10 százalékos kamatfelárat is elvárhatnak az intézmények az állampapírokhoz képest

- mondja Szalma Csaba. Magyarországon befektetésre ajánlott kategóriába kevés cég tartozik. A Mol például ilyen, a hitelminősítők megadták a legalsó, már nem bóvlinak számító besorolást a kötvényeire.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!