A befektetők vérmérsékletüktől függően kisebb nagyobb lelkesedéssel vetik bele magukat a szűnni nem akaró rallyba az amerikai tőzsdén, többségük most arra voksol, hogy a Fed szigorú kamatpolitikája ellenére sem süllyed majd recesszióba a gazdaság és legfeljebb egy enyhe landolást hajt majd végre jövőre.
A jókedv tükröződik a vezető részvényindexekben is, az S&P 500-as indexet alig 50 pont választja el nyár közepi lokális csúcsától, miközben július végétől október végéig több, mint 10 százalékot esett. Ez klasszikusan korrekció a tőzsdei szakzsargonban, ami furcsa, hogy ilyen gyorsan ritkán tápászkodik fel egy korrekciós fázisból a piac. Ráadásul a 2022 elején elért csúcsoktól is alig 5-6 százalék választja el a vezető mutató. Most, hogy már több mint egy éve tart az új ciklikus bikapiac a 2022-es medvepiac után, végre a befektetők is kezdik felismerni, hogy ez elsődleges trend a tőzsdén felfelé tart.
Gyengeséget takar az index ereje
Azonban lehet, hogy későn. A piac belső szerkezetét figyelő mutatók közül ugyanis sok arról árulkodik, hogy valami ezúttal nagyon nincs rendben ezzel az emelkedéssel.
Már a 60-as 70-es évek közepén megfigyelték a technikai elemzéssel foglalkozók - többek között Justin Mamis, aki akkoriban a Nasdaq kereskedési igazgatójaként dolgozott - hogy éles különbség van a tőzsde, mint részvénypiac és a tőzsde, mint részvények piaca között. A nagy legismertebb és mindenki által követett tőzsdeindexek technikai elemző szemszögéből egy komoly hátránnyal küzdenek. Ez pedig az, hogy jellemzően a nagy súlyú, magas kapitalizációval rendelkező néhány óriáscég részvényének árfolyama mozgatja őket jellemzően. Így hiába hivatottak a részvénypiac egészének történéseit reprezentálni, sokszor alkalmatlanok a részvények piacán zajló eseményeket is megmutatni.
Csak egy példa: tegnap az S&P 500-as részvényindex háromnegyed százalékkal emelkedett. A piaci kommentárok szerint a tőzsdén jó hangulat uralkodott. De valójában a Nasdaq-on és a New York Stock Exchange-en jegyzett részvények közül nagyjából 4600 árfolyama emelkedett és kábé 2800 részvényé esett. Ez utóbbi tulajdonosai számára már nem volt annyira jó a hangulat.
Mivel a figyelem középpontjában álló cégek - idén ezek az úgynevezett csodálatos hetek, a hagyományos nagy techcégek (FAANG) kiegészülve a Microsofttal, az Nvidiával és a Teslával, elhyagva a Netflixet - árfolyama felfelé menetel, ezért hajlamos mindenki azt hinni, hogy minden rendben, mivel ezek súlyuknál fogva felfelé húzzák az indexeket. Azonban a kisebb cégek részvényeiről ez nem sokat árul el.
Ezért dolgoztak ki a technikai elemzők több olyan mutatót is, amelyek a piaci mozgások úgynevezett kiterjedtségét vizsgálják. Ezek közül két elég általánosan használt az úgynevezett Advance/Decline Line, a másik pedig a High/Low Line. Ezek az adott nap emelkedő és csökkenő részvények, illetve az adott napon új 52 hetes csúcsra és mélypontra eső részvények számának a különbségét követik le kumuláltan. Ha ezek a vonalak követik az index mozgását, akkor egészséges az emelkedés, ha azonban nem, akkor az emelkedés csak látszólagos és divergenciáról szokás beszélni.
Ezek a divergenciák önmagukban nem jelentenek veszélyt, hiszen később a többi részvény is követheti a nagy papírokat az emelkedésben. Azonban, ha kialakul egy lokális csúcs az indexben ilyen divergenciával, az komoly bajt jelezhet előre. Ez volt a helyzet 2021 év végén, akkor a divergencia jól jelezte előre a 2022-elején meginduló masszív lejtmenetet. És ez a helyzet most is. Azaz a részvénypiac egésze valójában nyári emelkedésben sokkal erősebb volt, mint most.
A másik fontos tényező, amikor a részvénypiac erejéről beszélünk az infláció. Hiába érné el az S&P 500-as index 5 százalékkal magasabban lévő 2022 eleji csúcsát, az reálértékben akkor is veszteséget jelentene a befektetőknek. Hiszen azóta a dollár vásárló ereje közel 10 százalékkal romlott a megemelkedett infláció miatt. De ugyanez halmozottan igaz a BUX indexre is. Tapsolhatunk, hogy a magyar tőzsdeindex 1 százalékkal magasabba jár, mint két évvel ezelőtt. Csakhogy azóta a forint vásárlóereje 33 százalékkal romlott. Így "egy BUX indexért" most harmadával kevesebb árut és szolgáltatást lehet venni, mint 2021 végén.
Utoljára emlékezetes inflációs időszak az Egyesült Államokban a 70-esévekben volt. Akkor jó 12 éven keresztül sávozott a vezető amerikai tőzsdeindex, az S&P 500-as. Abban az időszakban több ciklikus bikapiac és medvepiac is előfordult a világ vezető tőzsdéjén olajválsággal fűszerezve, s minden ciklikus bikapiac végét a mostanihoz hasonló divergencia övezte.
Az indexnek végül 12 év elteltével sikerült végkép elhagynia 1968-ban beállított csúcsát és jelentősen magasabbra emelkednie. Akkorra azonban már az infláció alaposan megzabálta a befektetések értékét, a dollár vásárlóereje eközben ugyanis jelentősen csökkent. Azokért az árukért és szolgáltatásokért, amiket 1968-ban még 100 dollárért meg lehetett vásárolni, 1980-ban már csak 236 dollárért lehetett hozzájutni. Könnyen lehet, hogy most is egy ilyen évtized közepén vagyunk.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!