Az úgynevezett „Csodálatos hetek”, azaz a hét legnagyobb technológiai részvény vezetésével olyan nagyra nőtt az amerikai tőzsdék súlya a globális részvénypiacokon belül, amire évtizedek óta nem volt példa. Az Egyesült Államokban kibocsátott részvények kapitalizációja jelenleg az összes fejlett országban kibocsátott tőzsdei részvény piaci értékének 70 százalékát teszik ki. Ez jelentősen növeli a passzív befektetési stratégiát folytató befektetők kockázatát - írja a Financial Times.

Az MSCI All Country World Index 10 legnagyobb súlyú részvénye jelenleg a 47 részvényt tartalmazó mutató mozgásának 19,1 százalékáért felel. Ez az arány a 2016-ban még kevesebb, mint 9 százalék volt. Az MSCI 1994-ig visszanyúló adatai szerint jóval meghaladja a dotcom-korszak 2000. márciusi 16,2 százalékos csúcsát. A csak a fejlett piacokat lefedő MSCI World Indexben a 10 legnagyobb súlyú vállalat mind amerikai cég, s a teljes kapitalizáció 21,7 százalékát teszik ki. Ezzel az Egyesült Államok tőzsdéinek részesedése az indexben közel 71 százalékos.


A koncentráció mértéke a valóságban még ennél is magasabb, mivel a top 10-ben a Google anyavállalata, az Alphabet két külön részvényosztálya is szerepel, öt másik, a „Csodálatos hetek” csoportjába tartozó részvény és három másik amerikai vállalat mellett. Ez utóbbiak az Eli Lilly, Broadcom és JPMorgan.

Kapcsolódó

Magukon az amerikai piacokon a 10 legnagyobb cég a teljes tőzsdei kapitalizáció 28,6 százalékát teszi ki. 1995-ben ez még csak 11,9 százalék volt.

A nagy részvények egyre nagyobb részesedése a globális piaci kapitalizációból elsősorban a diverzifikációt és a passzív befektetési stratégiákat követő befektetők számára jelent kockázatot. A diverzifikáció lényege elvileg az hogy azzal csökkenteni lehet az egyedi vállalatok működése jelentette kockázatot a befektetési portfóliókban. A passzív befektetési stratégiák lényege pedig az hogy nem kell a befektetőnek az egyedi cégeknél bekövetkezett változásokra ugrani és azonnal reagálni, hanem a a tőke allokációja valamilyen előre meghatározott mechanizmus szerint történik.

Azonban, ha túl nagy a koncentráció a vezető indexekben, akkor megint csak az a helyzet áll elő, hogy a befektető vagyona attól függ mi történik ezzel a 10 óriáscéggel.

Azzal, hogy az amerikai részvények súlya 70 százalék fölött van egy olyan indexben, mint az MSCI All Country World, az index teljesítménye jórészt már csak az amerikai vállalatok teljesítményétől függ.

Az elmúlt másfél évtizedben persze nem volt gond, hiszen a globális pénzügyi válság mélypontja óta ezen amerikai óriás vállalatok értéke kisebb nagyobb megszakításokkal folyamatosan emelkedett és ezen magukkal húzták az index teljesítményét is. Azonban ez fordítva is igaz lehet amint arra a globális pénzügyi válság idején példa volt amikor az index értéke néhány hónap leforgása alatt 40  százalékot zuhant.

Az amerikai és a globális részvénypiaci koncentráció az 1960-as évek és a 2007-08-as válság között egyébként folyamatosan csökkent, majd utána kezdett el meredeken emelkedni. Paul Marsh, a London Business School professzora szerint a jelenség azzal függ össze, hogy számos iparág egyre inkább oligopolisztikus jellegű kezd lenni. Rámutatott, hogy 1900-ban a 10 legnagyobb részvény az amerikai tőzsde 38,1 százalékát tette ki, ez volt a vadkapitalizmus, az úgynevezett „rablóbárók” kora az Egyesült Államok történetében.

Az iparági koncentráció, amelyet most látunk, mind a technológiáról szól. Amit a technológiai szektorban láttunk, az monopolhatalom, de nem az a fajta, amivel a szabályozó hatóságok eddig szembesültek. Ez inkább egyfajta természetes monopólium, ahol a domináns vállalatok hajlamosak rendkívül nagyra nőni. A szabályozók nem tudták eldönteni, hogy fel kellene-e őket valamilyen módon darabolni, mint tették ezt annak idején például 1911-bena Standard Oil-al - mondta Marsh.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!