Jelentősen emelkedésnek indultak az euró kamatlábak a bankközi piacon, a három hónapos EURIBOR két hét leforgása 50 bázisponttal, 2,84 százalék fölé emelkedett. A piac a jelek szerint a múlt heti ECB ülést követően - ahol az irányadó kamatlábat 02,5 százalékon hagyták - nem vár olyan lépést az európai jegybank részéről, amely a bankközi piacon csökkenő likviditás bővítését célozná.

A kamatlábak emelkedésének és a likviditás csökkenésének egyik fő oka, hogy a nagyobb európai bankok folyamatosan fizetik vissza az euróválság csúcsán az ECB-től felvett hiteleket, amelyek értéke elérte az ezermilliárd eurót. Az ECB mérlegfőösszege ennek megfelelően az LTRO (hosszú távú finanszírozási művelet) kifutásával mintegy 8 százalékkal csökkent idén.

A pénzügyi rendszerben lévő felesleges likviditás a Reuters beszámolója szerint az utóbbi időszakban 163 milliárd euróra zsugorodott, s elérte azt a szintet, amely már felfelé irányuló nyomás alá helyezte a rövidtávú kamatokat is. Mario Draghi, az ECB elnökének elmondása szerint az ECB-nek a jövőben olyan hosszú lejáratú hitelkonstrukciókban kell gondolkodnia, amelyek jobban biztosítják, hogy az olcsó likviditás eljusson a reálgazdaságba is.

Ugyanakkor a kedélyek megnyugtatása céljából hozzátette, az ECB akár az egyik napról a másikra is is indíthat egy új LTRO-t, ha a helyzet megkívánná, sőt, ha arra kerül a sor nem haboznak majd a kamatokat a negatív tartományba csökkenteni.

Az európai bankközi kamatlábakban hasonló stílusú emelkedésre - hosszú hónapok stagnálása után tört ki felfelé a kamat - utoljára az euróválság elmélyülésének időszakában, 2010 áprilisában volt példa. Az általunk megkérdezett szakértők szerint a mostani helyzet élesen különbözik ettől, akkor ugyanis egy egyre mélyülő bizalmi és likviditási válság első felvonását láthattuk, a mostani emelkedés pedig inkább technikai jellegű jelenség.

A Reuters szerint egyébként az év végéig akár tovább is emelkedhetnek a bankközi kamatok, többek között azért is, mert a hitelek visszafizetésének lehetőségét az ECB december 23-tól január 15-ig szünetelteti, s így sok szereplő meg szeretne szabadulni erre az időszakra feleslegesnek ítélt likviditásától. A törlesztésekben állítólag az olasz bankok járnak az élen, betétállományuknak idei növekedése ugyanis lehetővé tette számukra, hogy kevésbé függjenek az ECB által nyújtott forrásoktól.

EUR/HUF
Kép: Alfatrader


Hiába technikai jellegű a folyamat, nem használ az amúgy is kritikus szinten billegő forint vonzerejének. A folyamatosan csökkentett magyar jegybanki alapkamat ugyanis most találkozik egy emelkedő európai kockázatmentes kamatlábbal, s így tovább szűkül a forint hozamelőnye, ezzel értelemszerűen vonzereje is a befektetők számára.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!