Történelmi visszatekintéssel kezdte előadását Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, aki elmondta, hogy a Budapesti Értéktőzsde elmúlt több mint két évtizede számos szép emléket tartalmaz, így megvannak azok az alapok, amik szükségesek ahhoz, hogy a tőzsde a következő szintre tudjon lépni.

Persze nem volt minden szép és jó, volt olyan időszak, amikor nem jöttek az új kibocsátások, a tőzsdei forgalom kicsit visszaesett, így kevésbé tudott hozzájárulni az ország gazdaságának növekedéséhez. Fontos célnak nevezte azt is, hogy növeljük a háztartások szerepét a tőzsdén, hiszen a családoknak egyre több megtakarítása van, ám ezek egyelőre kevésbé járulnak hozzá a reálgazdaság finanszírozásához.

Órási tartalékok vannak a rendszerben

A befektetések alig mennek a részvényekbe, az összesnek kevesebb, mint két százaléka, így azon kell dolgozni, hogy ezt megváltoztassuk - emelte ki Végh. Pozitívum viszont, hogy így jelentős tartalék maradt, amivel növelni lehet a tőzsdei forgalmat - a számítások szerint 41 ezer milliárd forintnyi hazai megtakarításon ülnek a családok. Kevesen vannak, ők viszont aktívan keresik a befektetési lehetőségeket - kommentálta a háztartási tőzsdézési kedvét a szakember.

Jelenleg inkább a külföldiek a vevők, a háztartások az eladók, ám reméljük, hogy ők realizáltak ezáltal valamennyi nyereséget, így pedig továbbra is kereskedni fognak a részvényekkel - vélte Végh.

A hazai helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar vállalkozások sokkal inkább banki hitelekkel finanszírozzák magukat, mint a többi uniós országban, ez pedig gond, hiszen egy válság, ismét könnyen finanszírozási gondokat okozhat ezen cégeknél. Sokan gondolkodnak uniós forrásokban is, ám ezen pénzek csak 2020-ig biztosak, hogy utána mi jön, azt ma még senki sem tudja. Valószínűleg csökkenni fog az elérhető pénzmennyiség és mérséklődik a vissza nem térítendő támogatások aránya is.

Új bevezetések jöhetnek

Ezért is akart az MNB fő tulajdonosává válni a BÉT-nek, a cél, hogy 2020-ig jelentősen sikerüljön megerősíteni a tőkepiacot. Ennek keretében például növelnék a kkv-k jelenlétét a tőzsdén. A fő gond, hogy nincsenek új bevezetések a tőzsdén, így az utánpótlás kérdése talán a legfontosabb. Ennek eléréséhez öt alappillért említett Végh: a sikeres tőzsdei bevezetést, a piacszerkezet megújítását, új kibocsátói szolgáltatásokat, a befektetői réteg megerősítését és a kormányzati támogatásokat.

Az új bevezetések a BÉT vezetője szerint szinte minden szektorból jöhetnek, így az állami nagyvállalatok köréből éppúgy, mint a nagy magánvállalatok, vagy a kkv-k. Ez utóbbiakról elmondta, hogy ők foglalkoztatják a munkavállalók jelentős részét, ők adják a GDP kiemelt részét, így mindenképpen meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy így finanszírozzák a fejlődésüket.

Emiatt nagyon erősen szeretnénk fókuszálni a kkv-kra - emelte ki Végh, aki szerint egy kkv számára nem egyértelmű irány a tőzsdei megjelenés, ennek megváltoztatása érdekében pedig egy olyan mentoring programot készítene a BÉT, amely a tőzsdei bevezetést fontolgató vállalatok számára csökkenteni tudná a felkészülési terheket. Ebbe bekerülni csak szigorú feltételek után lehet és az sem biztos, hogy ezután meg tud jelenni a tőzsdén, de segíthet nekik akár más befektetési források, például kockázati-, vagy magántőke bevonásában.

Akár 330-an is jöhetnének

A BÉT kidolgozott egy módszertant, ami alapján méret, eredményesség, növekedési számok alapján sorba rendezik a cégeket, majd egy vállalatirányítási, stratégiai értékelés jön. A saját számításai szerint 330 olyan kkv-t talált a BÉT, amely képes lehet a tőzsdei megjelenésre. Nem friss cégekről van szó, az átlagéletkor 18 év, ám az utóbbi években jelentősen, közel 30 százalékkal nőtt az árbevétel, 11 százalékkal a dolgozói létszám, de az általuk nyújtott fizetés is magasabb az átlagnál.

Végh szerint azt is megvizsgálnák, hogy a tőzsde hogyan tudna részt venni a crowdfundingban, azaz a közösségi finanszírozásban. Először ez egyfajta adomány volt, ám mára több ága kialakult, így van olyan formája, ahol a támogatásért cserébe részesedést kapnak a támogatók a cégből.

Amennyiben a kitűzött célokat sikerül elérni, az jelentősen növelheti a gazdasági növekedést, mivel a tőzsdei cégek az átlagnál jobban járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez, költenek kutatás-fejlesztésre és teremtenek munkahelyeket - vélte Végh.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!