Ez megegyezik azzal, amelyet elõzetesen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mondott. A kibocsátást a 10 éves irányadó amerikai államkötvény hozama (2,7 százalék) felett eredetileg 350-360 bázispontos felárral hirdették meg, de végül a vonzó árazás miatt felfutó kereslet mellett 325 bázispontra szûkítették. Ez azt jelenti, hogy Magyarország 5,95 százalék körüli dolláralapú hozam mellett adósodik el, ami a februári kibocsátás hozamánál (5,37 százalék) érdemben magasabb. Fontos azonban látni, hogy az emelkedõ forrásköltség teljes egészében a menetközben megemelkedett amerikai kötvényhozamokkal magyarázható, ugyanis a februárihoz képest (345 bázispont) most kisebb felárral tudtunk forrást bevonni.
Az indikatív felár sáv alján, 325 bázisponton bocsátották ki végül a 10 éves magyar dollárkötvényt 2 milliárd dollár összegben - közölte a Reuters az egyik kibocsátásszervezőre hivatkozva. Ez tehát azt jelenti, hogy az első elgondoláshoz (350-360 bázispont) képest jelentős felár csökkenést lehetett elérni azáltal, hogy brutális vételi érdeklődés generálódott.
A négy bank a BNP Paribas, a Citigroup, a Deutsche Bank és a Goldman Sachs. A Reuters piaci forrásokból úgy értesült, hogy az elõzetes felársáv a 10 éves dolláralapú amerikai államkötvény (jelenleg 2,70 százalékos hozam) felett 350-360 bázispont lehet.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!