Régóta nyomasztó hátrányban vannak az Európában aktív befektetők az amerikai piachoz képest. Ennek oka hogy az amerikai kötvény- és részvénykereskedelem döntő hányada mindössze néhány szabályozott piacra összpontosul, eközben az európai piac rettenetesen széttöredezett. Ha valaki össze szeretne vásárolni a legnagyobb európai cégek részvényeiből egy portfóliót akkor, mint egy fél tucatnyi tőzsdén kellene figyelni az árfolyamokat.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban már régóta létezik egy úgynevezett konszolidált adatfolyam („consolidated tape”), ahonnan a befektetők tájékozódhatnak a piac legjobb vételi és eladási árfolyamairól, illetve egy adott termék aktuális kereskedési áráról. Az Európai Unió és Nagy-Britannia az elkövetkező három évben igyekszik ehhez hasonlót létrehozni.
– mondta Natan Tiefenbrun, a páneurópai tőzsde, a Cboe Global Markets észak-amerikai és európai részvényekért felelős elnöke a Reutersnek.
Az EU értékpapír-felügyeleti hatósága, az ESMA közlése szerint május végéig konzultálni fog a nyertes ajánlattevők kiválasztásának kritériumairól, hogy kezdetben a kötvényekre, majd a részvényekre vonatkozó adatfolyamot üzemeltessenek. Eddig mindössze két pályázó jelentkezett, ez jól mutatja a tőzsdék, a bankok és a vagyonkezelők közötti feszültségekre a piaci adatokkal kapcsolatban. Ezek ugyanis értékes információkat tartalmaznak, amiért a befektetők hajlandóak fizetni is. A nemzeti tőzsdét egyik fontos bevételi forrását jelentik a kereskedési adatok, az intézményi befektetők és a bankok viszont azt mondják, ha ők nem kereskednének, ezek az adatok nem is léteznének.
Budapest is veszélyben
Az egységes adatfolyam létrehozásának kockázatát a tőzsdék bevételi forrásaira jól mutatja, hogy a Budapesti Értéktőzsde részvényeinek tavalyi tőzsdei bevezetésekor közzétett tájékoztatója kiemelten foglalkozik vele. Mint írják a Kibocsátó (BÉT) adatértékesítési üzletágára az egyik leghangsúlyosabb fenyegetést az Európai Uniónak a CTP (Consolidated Tape Provider) koncepciója jelentheti. A CTP koncepciója alapján létrehozhatóak olyan tőzsdétől eltérő piaci szereplők, akik a tőzsdékhez hasonló adatszolgáltatási szolgáltatatást nyújtanak, ezzel a tőzsdékhez versenyző szolgáltatástkínálva az adatértékesítési piacon. Ennek hatására a tőzsdék adatértékesítési bevételei
valószínűleg csökkenni fognak.
Az EuroCTP-t 14 tőzsde támogatja, köztük a Deutsche Börse, és az Euronext, amely már most több millió eurót fektetett be. A francia Adamantia tanácsadócég 2021-ben kezdett bele egy megvalósíthatósági tanulmányba a részvényadatfolyam létrehozásáról a Barclays, a BNP Paribas, a Crédit Agricole , a Deutsche Bank , a Société Générale és az UniCredit támogatásával. Ők a 10 vételi és eladási oldalon álló intézmény intézmény által támogatott adatfolyamhoz befektetési tervet készít és kiválaszt egy technológiai vállalatot annak megvalósításához. Ha ez megvan, indulnak az ESMA tenderén.
Az ESMA várhatóan jövő év elejéig ír ki pályázatot a kötvénypiaci adatszolgáltatásra, majd ezt követi a részvénypiac.
Az Egyesült Államokban évtizedek óta működik a konszolidált adatokat nyújtó elektronikus rendszer, amelyet a Consolidated Tape Association felügyel, ennek tagja például a New York Stock Exchange és a Nasdaq is.
Az Unióhoz hasonlóan Nagy-Britannia is tervezi saját rendszerének létrehozását, amelyet a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (FCA) felügyel. Ők Nagy-Britannia vezető pozícióját erősítenék a kötvények tőzsdei bevezetésének és kereskedésének központjaként.
Az EuroCTP szerint az európai adatfolyamhoz 300 kereskedési és kereskedési adatokat összesítő platformot kell összekötni kontinens-szerte.
A London Stock Exchange Group (LSEG) szerint a brit tőzsdei adatfolyamnak elég lenne a csak már megkötött tranzakciók árát tartalmaznia, az európai elgondolás ennél messzebbre menne. Abban ugyanis szerepeltetni szeretnék a kereskedés megindulása előtti úgynevezett indikatív árakat, esetleg a legjobb vételi és eladási ajánlatokat is.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!