Január közepén 3390 forintért is lehetett még az OTP bank részvényeiből vásárolni a Budapesti Értéktőzsdén, azóta masszívan emelkedett a bankpapír árfolyama, s az elmúlt napokban már az 5000 forintos szint elérése illetve áttörése vált az egyik legérdekesebb kérdéssé a papír árfolyamában.
Bár a hagyományos grafikonrajzoló programok által generált képen kevéssé, azonban egy, a technikai elemzés logikájából következően azonban megbízhatóbb képet adó ábrán jól látszik, hogy ez a szint egyben az elmúlt évek egyik legfontosabb ellenállását jelöli a részvény árfolyamában. A modern technikai elemzés alapjait lefektető Edwards-Maguee szerzőpáros ugyanis még azt tartotta jónak, ha egy részvény árfolyamgrafikonjának megrajzolása során a technikai elemző figyelembe veszi az időközben kifizetett osztalékokat is, s a fizetést követően a szelvényvágás előtti időszak árfolyamértékét az osztalék nagyságával megegyező mértékben lefelé tolja. A logika érthető, hiszen a támasz-ellenállás szintek meghatározása mögött racionális folyamatok húzódnak, alapvetően a piaci szereplők pozicionáltsága alakítja őket, s a befektetők pozíciójának nyitási szintjei mellett alakulnak ki. Ezek pedig egy osztalékfizetést követően érthetően módosulnak, hiszen egy vételi pozícióban ülő befektető számára a szelvényvágás után a bekerülési ár lejjebb kerül a kifizetett osztalék nagyságával.
A stooq.com oldal grafikonrajzolója kezeli ezt a problémát, igaz, ők az osztalék kifizetése után nem az osztalék nagyságával korrigálják az árfolyamot. A program a szelvényvágást megelőző napon kiszámolja az adott papír osztalékhozamát, s ezzel az értékkel osztja vissza a megelőző időszak árfolyamait.
Ha ezen a grafikonon szemléljük az OTP részvények elmúlt években nyújtott teljesítményét, akkor eléggé egyértelmű kép tárul a szemünk elé. Az OTP részvények 2013 májusa óta a grafikon szerint egy jól azonosítható sávozást mutatnak be, ennek a sávnak a felső széle jelenleg 5000 forint körül, az alja pedig 3360 forint körül található. Az 5000 körüli szintről már kétszer lepattant a részvény árfolyama, 2013, majd 2014 nyarán, s az esés mindkét esetben a 3360 forintnak megfelelő szintél ért véget.
A hosszabb távon optimistább befektetők számára biztató lehet a tény, hogy a technikai elemzés szabályai szerint a sávozó mozgás - akár ilyen hosszútávon is - az esetek többségében trendfolytató, semmint trendfordító alakzat. Ha úgy tekintjük, hogy az OTP részvényei emelkedő trendben vannak 2011 szeptember óta, akkor ez jó hír. (Persze figyelembe kell venni, hogy a hetes szintű grafikonon 2007 óta tart a lefelé trend, nem sikerült hetes szinten korábbi lokális csúcsot átütnie a papírnak).
De mi a teendő? A sáv széléhez érkező árfolyam esetében a következőket veheti fontolóra a befektető. Vagy arra teszi meg tétjét, hogy a sáv életben marad, az árfolyam visszafordul és célba veszi a sáv alját. Ha viszont valaki optimista a részvénnyel kapcsolatban, s nem szállt be vételekkel a sáv alján, s elmulasztotta a sáv aljáról való fordulást jelző, órás grafikonon kirajzolódott fordította fej-vállak alakzat nyakvonalának visszatesztelésénél kínálkozó kedvező beszállási lehetőséget is, annak most már megérheti türelmesnek lennie. Ha kitör a sávból az árfolyam, akkor az alakzatból számolt célár a sáv szélessége, jelen esetben további 1600 forintot meghaladó emelkedés lehet, ami a korrigált grafikonon a 2010 májusában elért 6700 forint körüli árfolyamot jelöli. (Közben ellenállásnak ott van a 2011 májusi 5800 forint körüli csúcs.)
Mikor tör ki az árfolyam? Minden trader, technikai alapon kereskedő befektető számára a piac egyik legnagyobb csapdáját a fals kitörések jelentik, amikor úgy tűnik, az árfolyam áttör egy ellenállási szintet, letör egy támaszt, majd ezt követően hirtelen visszafordul. A klasszikus technikai elemzésről szóló könyvek úgy vélték, ehhez szűrőt kell használni, a legnépszerűbb ezek közül a 3 százalékos érték volt. Azt mondták, ha egy ellenállást akkor lehet áttörtnek tekinteni, ha azt 3 százalékkal elhagyja az árfolyam.
Egy másik népszerű módszer figyelembe veszi az adott termék volatilitását is. Ez annyiban tűnik jobb megoldásnak, hogy érzékeny a piac aktuális állapotára is, hiszen mást jelentett 200 forintnyi elmozdulás az OTP árfolyamában 2008 októberében a hatalmas pánik közepén, mint most, egy viszonylag nyugodtabb időszakban. Erre jó mérőszám az ATR, tapasztalatunk szerint szűrőként akkor funkcionál a legjobban, ha ennek 14-re beállított értékét mindig egy nagyságrenddel magasabb beosztású grafikonon figyeljük (azaz órás chartokon a 14 napos ATR-t, naposon a 14 hetest figyeljük).
A 14 hetes ATR-t jelenleg az OTP esetében 260 forint, ennél magasabb nem is volt nagyon a sáv kiépülése alatt. Csak ezekből - a technikai elemzés más eszközeit nem vizsgálva - a következő következtetés adódik. Ha sikerülne az OTP árfolyamának eljutnia 5260 forintig, akkor megtörtént a kitörés, s az optimista befektető várhat a sávozásból adódó 6600 forintos árfolyam teljesülésére. Ha jó beszállót akar keresni, akkor megvárhatja, hogy az áttörés után a kurzus visszateszteli-e az 5000 forintos szintet. Egy ilyen beszállónál a stop szint belövésénél érdemes lehet szintén érdemes a volatilitást alapul venni.
Természetesen minden tőzsdei kereskedő kereskedési stílusa, kockázatvállalási szintje eltérő. Egyet azonban senki se felejtsen el, veszteségminimalizáló, azaz stop loss megbízás használata kötelező!
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!