Ahogy egyre több beruházás indul meg a 2013-ban bejelentett ambiciózus "új selyemút" (egy övezet - egy út) névre hallgató kínai, globális fejlesztési programjának keretein belül, úgy derül ki, hogy komoly problémák is felmerülnek a kezdeményezéssel kapcsolatban - írja összefoglaló elemzésében a Financial Times. A lap azt írja, hogy mivel komolyan eladósodott kínai vállalatok komoly részt vállalnak a beruházásokból, s a finanszírozáshoz sok ország kínai hiteleket vesz fel, ezért az ázsiai ország adósságproblémái ezen a csatornán keresztül komolyan érintetik a projektben résztvevő országokat is.

A program beruházásaival kapcsolatban eddig felmerült problémák döntő része a beruházások fenntarthatóságával kapcsolatos. Egy részük azért, mert a beruházás értéke jóval meghaladja az adott ország teherbíró képességét, másik részük azért, mert a beruházások egy része igencsak túlárazottnak tűnik azok hasznosságához képest.

Kapcsolódó

Az, hogy egy-egy adott projekt vagy ország hitelképessége sokszor nem arányos az ehhez nyújtott kínai hitelek nagyságával, már több helyen is a projektek  késlekedéséhez, politikai felforduláshoz vezetett, s ilyenkor felmerül az a vád is, hogy a szerződések aláírásakor a felek nem jóhiszeműen jártak el - mondta a lapnak Andrew Davenport, a washingtoni központú RWR Advisory Group vezérigazgatója.

Kódolt nehézségek

A problémák egy része már eleve kódolva volt a kezdeményezésbe kezdetektől fogva. A Financial Times számításai szerint az ebben résztvevő 78 ország közül ugyanis nagyon sok került ki az OECD által a világ leginkább kockázatosnak tartott gazdaságai közül. A programban résztvevő országok átlagos kockázati szintje egy hetes fokozatú skálán - ahol a hetes szám a legkockázatosabb kategóriát jelenti - 5,2 miközben a feltörekvő országok átlaga mindössze 3,5. De hasonló eredményt mutat a Moody's ide vonatkozó elemzése is, e szerint ezen országok medián kockázati besorolása mindössze Ba2, ami nem befektetésre ajánlott, bóvli minősítést jelenti.

Az "új selyemút" tipikus problémáit jól mutatja Pakisztán példája. Iszlamabad ebben a hónapban erősítette meg, hogy az IMF segítségéért folyamodik, mivel a programhoz kapcsolódó kínai importszámlák, illetve az adósságok törlesztése miatt devizatartaléka a kritikusnak tartott szint alá csökkent.

Pakisztán egy komoly fizetési mérleg válság szélére sodródott, amely jórészt a hatalmas kínai, infrastrukturális projektekhez köthető importnak köszönhető - mondta a lapnak Alex Holmes, a Capital Economics közgazdásza. Június elejére a pakisztáni jegybank devizatartaléka 10 milliárd dollárra olvadt, miközben az országnak 12,7 milliárd dollárnyi terhet kellene a külföld felé törlesztenie a következő egy év folyamán. Az ország törékeny pénzügyi egyensúlya ellenére Kína itt hajtja végre jelenleg a legnagyobb értékű, az "új selyemút"-hoz köthető beruházását, 62 milliárd dollár értékben.

A projekt egy másik nagy célországában, Kambodzsában szintén elég feszített a helyzet. A beruházás miatti import felfutása az ország folyó fizetési mérleg hiányát az ország GDP-jének 10 százalékára növelte. Holmes szerint ha csökkenne az országba érkező külföldi befektetések értéke, komoly problémákat okozna a fizetőképesség fenntartása.

Máshol is vannak problémák. Srí Lanka például nemrég engedte át stratégiai kikötője, Hambentota tulajdonjogát a kínaiaknak, miután nem volt képes törleszteni kínai hitelezői felé fennálló adósságát. Montenegro hitelminősítését a Moody's nemrég rontotta le, miután kínai hitelt vettek fel új autópálya építési projektjük első fázisának megindításához. A projekt első fázisa 809 millió euróba kerül, ami az ország éves GDP-jének nagyjából ötödének megfelelő összeg. Laosz nemrég írt alá egy 6 milliárd dolláros vasútfejlesztési beruházásról szóló tervet, természetesen kínai hitelből finanszírozva, úgy, hogy az ország már most is komoly fizetési mérleg problémákkal küzd.

Van ahol, már ellenállnak

Persze vannak más típusú problémák is. Malajzia újonnan megválasztott miniszterelnöke, Mahathir Mohammed nemrég függesztette fel 23 milliárd dollár értékű infrastrukturális beruházás végrehajtását arra hivatkozva, hogy kormánya felül kívánja vizsgálni a projekthez kapcsolódó, szerintük aránytalanságokat tartalmazó megállapodásokat.

A RWR Advisory számításai szerint a hitelekkel kapcsolatos gondok, a közvélemény ellenállása, a kínai cégek munkaerő politikája és a projektek késlekedése miatt az "új selyemút" 1814 projektje közül immár 270 tekinthető problémásnak. Ezek a projektek teljes értékének 32 százalékát teszik ki.

A kínai cégek sincsenek jó formában

A projektek hatalmas költsége, az ezekhez kapcsolódó hitelek azonban nem csak azoknak az országoknak okozhatnak problémát, ahol ezek megvalósulnak, hanem az azokban résztvevő kínai cégeknek is. Ezek a kínai cégek ugyanis jellemzően főként állami tulajdonú vállalatok, viszont már most is jelentősen el vannak adósodva. Szintén a Financial Times saját számításai szerint a 10 legnagyobb, külföldi beruházásokban résztvevő kínai cég eladósodottsága tízszer magasabb, mint a 10 legnagyobb nem kínai cégé. Ezek a cégek más mérőszámok alapján -például a hitelállomány EBITDA-hoz viszonyított aránya -  is legalább háromszor jobban le vannak terhelve, mint a nem kínaiak.

A lapnak nyilatkozó egyik kínai kormányzati forrás szerint ezen cégek közös jellemzője, hogy általában a Kommunista párt valamelyik vezető politikusához köthetők. Ők a párt vezetése iránti hűségük miatt kerülhettek ilyen pozíciókba, s jellemzően jobban érdekli őket, hogy a pártban feletteseiknek tetsző beruházásokban vegyenek részt, mint az, hogy ezek a beruházások mennyire kifizetődőek. A hitelek nagyságával nem nagyon törődnek - tette hozzá.

Sok esetben a lap szerint a megmentőként jelentkező kínai befektetők sokkal rosszabb helyzetben vannak - legalábbis eladósodottság szempontjából - mint a megmentendő cégek. Példaként említik, hogy a Cosco Shipping Holdings, a pireuszi kikötőt megvásárló China Cosco Shipping anyavállalat például 2016-ban hatszor nagyobb saját tőkéhez mért adósságállománnyal rendelkezett, mint az általa teljes egészében 2016-ban kivásárolt kikötőcég. Bár az üzletet utólag sikeresnek minősítették, az új tulajdonos felfuttatta a kikötőt, az eset jól mutatja, hogy a kínai állami cégek más játékszabályok alapján működnek.

Változnak a játékszabályok

A kínai állami cégeket összefogó állami holdingcég, a SASAC összesen 98 nagy vállalatot birtokol, s ezek anélkül tudnak hatalmas adósságokat felhalmozni jelenleg, hogy a csődtől kellene félniük. Ez a helyzet azonban hamarosan megváltozhat. Peking idén elrendeltem, hogy a SASAC által birtokolt cégek jelentősen csökkentsék adósságállományukat 2020-ig, s ez elemzők szerint oda vezet majd, hogy nagyobb figyelmet fordítanak külföldi projektjeik minőségére és jövedelmezőségére.

Jinny Yan, a ICBC Standard Bank szakértője szerint ennek az lesz az eredménye, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek as kihelyezett hitelek minőségére is és egyre komolyabb követelményeket támasztanak majd a projektekkel szemben. Ez oda vezethet, hogy sok projektet túl rizikósnak ítélnek meg és az új projektek száma jelentősen csökken.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!