Ha nem lenne elég a kereskedelmi háborútól való félelem, a Fed folyamatos szigorítása és az amerikai hozamgörbe ellaposodása, akkor hamarosan jöhet egy újabb jelenség, ami komoly aggodalomra adhat okot a tőzsdei befektetők számára. Az október eleje óta tartó korrekciós hullám ugyanis elért az amerikai tőzsdéken egy újabb fázisba, az S&P 500-as index grafikonján hamarosan kialakulhat ugyanis az úgynevezett halálkereszt. A tőzsdei befektetők azt a jelenséget hívják így, amikor egy árfolyamgrafikonon a rövidebb távú mozgóátlag felülről metszi a hosszabb távú mozgóátlagot. Ezt eladási jelként szokták értelmezni, ami azt mutathatja, további áresés következik a piacon.

Az erre a célra leggyakrabban használt két mozgóátlag a hosszabb távú befektetők körében, az 50 és a 200 napos, s most az S&P 500-as index grafikonján pont ez a két vonal készül keresztezni egymást a kedvezőtlen irányban. Az elméleti háttere a jelenségnek annyi, hogy a tőzsdéken egyszerre több, különböző időtávú trend hat egymásra, s amikor a rövidebb távú trend elég erősen fordul az egyik irányba, az a hosszabb távú trendnél is trendfordulót eredményezhet.

Kapcsolódó

Nem biztos, hogy most félni kell

A probléma csak az, hogy nem minden trendet érdemes ugyanazon hosszúságú mozgóátlagokkal jellemezni, s az 50 napos és a 200 napos mozgóátlag a legritkább esetben ad pontos képet arról, hogy az uralkodó trendek éppen merre tartanak. A témában számos technikai tanulmány született, az egyik megállapításai szerint például egy trend legpontosabb jellemzésére az annak hosszúságának felét kitevő mozgóátlag a leginkább alkalmas.

Mark Hulbert, a Hulbert Financial Digest vezetője, a Marketwatch rendszeresen publikáló szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy nem érdemes megijedni a halálkereszttől, hiszen az elmúlt évtizedekben a kialakulását követő fél, illetve egy évet követően az indexek értékei jellemzően magasabban álltak, mint amikor a jelzés megérkezett. Ez a pozitív tendencia kétségkívül igaz, azonban figyelembe kell venni, hogy egy olyan piacról beszélünk, ahol az alapvető trend felfelé tartott, az S&P 500-as index értéke a 90-es évek eleje óta közel 15 szeresére emelkedett.

Ugyanakkor hosszabb távon már nem biztos, hogy jó volt egy portfólió befektetőnek figyelmen kívül hagynia az átlagok jelzéseit, még akkor sem, ha az utóbbi időben sokszor felesleges veszteségeket eredményezett azok követése, esetleg komoly profitot is elhalaszthatott az adott időpontban az ezt használó befektető.

Látszik már a teszten is

Mi egy olyan stratégiát vizsgáltunk meg, amely kifejezetten ez alapján dönti el, hogy valaki vásárol, vagy elad amerikai részvényeket. A vizsgálat során igyekeztünk reális, a valóságban is megvalósítható stratégiát kidolgozni. E szerint, ha a mozgóátlagok halálkereszttel eladási jelzést adtak, akkor a másnapi nyitóáron eladtuk az S&P 500-as indexek, ha pedig vételi, akkor a másnapi nyitóáron zártuk az eladást és ugyanekkora vételi pozíciót nyitottunk.

Kép:

Az eredmény a következő lett: az első pozíció 2000 október végén nyílt, egy 1398 ponton végrehajtott S&P 500-as index eladással. Ha a stratégiát pontosan követtük volna és most zárnánk éppen egy S&P 500-as vételt, akkor 18 év alatt összesen 2121 pontnyi nyereséget zsebelhettünk volna be vele, míg az S&P 500-as index értéke ez alatt az idő alatt valamivel több, mint 1260 ponttal nőtt.

A 2009 óta tartó emelkedő trendben viszont már nem teljesített volna ennyire jól egy ilyen befektetés, hiszen egy 2009 nyári vételi pozíció nyeresége 1800 pontot tenne ki, míg a ki be ugrálás során ez az eredmény drasztikusan, 800 pontra csökkenne.

A stratégia hosszabb távú sikerének titka az volt, hogy mind a 200-2003-as, mind a 2007-2009-es medvepiacon, amely során az S&P 500-as index felezte értékét, a halálkereszt időben jelezte előre a masszív lejtmenetet. A stratégia felemás teljesítménye mindenesetre azt mutatja, ha érdemes is valami miatt aggódni a jelenleg a tőzsdei befektetőknek, az nem a mozgóátlagok kereszteződése.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!