Rekordmagasságban kezdte az új évet az amerikai részvénypiac. Az S&P 500-as részvényindex új csúcsra, a technológiai részvényektől túlsúlyos Nasdaq Composite index pedig néhány hete beállított csúcsa közelébe kapaszkodott az év első kereskedési napjaiban. Mindezt csak azért, hogy azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal esni kezdjenek, s a múlt héten már hosszú ideje nem látott mínuszokat szedjenek össze.

Az S&P 500-as index a hetet 5,7 százalékos mínuszban zárta és beesett a sokak által követett 200 napos mozgóátlaga alá, erre utoljára 2020 nyarán volt példa. Az index pénteki, hajszálnyival 4400 pont alatti záróértéke már 8,7 százalékkal marad el korábbi, 4800 pont feletti csúcsától, ezzel alig választja el valami az esést a bűvös 10 százalékos mértéktől, ami a tőzsdei szakzsargonban a korrekciót jelenti.

20 százalékot is elérő csökkenés esetén szokás medvepiacról beszélni.

Sokan várták már az esést

Nem nagyon kell keresgélni az esés kiváltó okait, régóta volt attól hangos a szaksajtó, hogy egymás után figyelmeztettek a különböző elemzők és guruk, az amerikai részvénypiac értékeltsége tarthatatlan magasságokba jutott.

Ráadásul az elmúlt egy évben az erősödés igencsak koncentrálttá vált, tavaly ősz végére már az látszott, hogy maga az S&P 500-as index emelkedése is jórészt szinte csak a járvány idején masszívan megerősödő technológiai óriáscégek árfolyam-emelkedésének volt köszönhető. Pont ezen részvények értékeltségében okozta azonban a legnagyobb változást az, hogy a piac elkezdte beárazni a Fed várható kamatemeléseit és ennek a hozamokra gyakorolt hatását.

A növekedésre orientált cégek árazásában az átlagnál nagyobb súllyal esnek latba a jövőben távolabbi, de a befektetők reményei szerint majd egyre nagyobb profitok, azonban ezeknek a majdani profitoknak a jelenértéke mozdul el a legnagyobb mértékben lefelé ha a kamatok emelkednek.

Nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben a technológiai szektor nagyágyúi szerepeltek pocsékul. Emlékezetes volt a Netflix részvények múlt hét végi zuhanása, egyik napról a másikra a vállalat értékének 20 százaléka tűnt el, úgy, hogy igazán semmi rendkívüli nem történt, mindössze a vártnál óvatosabb becslést tett közzé a cég előfizetői számának várható alakulásáról.

De a Netflix mellett a többi tech-óriás - amelyek papírjai egyébként a Covid-19-es járvány kirobbanását követő időszak nagy nyertesei voltak - is csúnyán szenved az elmúlt hetekben. A Tesla november végi csúcsa óta már közel 24 százalékot esett, az Apple két hét alatt jött le 11 százalékkal. A Google anyavállalat Alphabet is 14 százalékkal ér kevesebb novemberi csúcsához képest, a Facebook részvényei szeptember óta 20 százalékkal estek.

A paradox helyzet az, hogy a nagy intézményi befektetők már leépítették a technológiai részvények túlsúlyát portfólióikban, ugyanakkor azt hiszik, hogy még mindig mindenki nyakig ül bennük.

Készülnek a pénzcsapok elzárására

A monetáris környezet kilátásai nem csak az emelkedő kamatokon keresztül érintik kedvezőtlenül a részvénypiacot, hanem likviditási oldalról is. Nem nehéz észrevenni, hogy az elmúlt két évben az a hihetetlen mennyiségű ingyen pénz, amit a nagy jegybankok a járvány okozta visszaesés elleni harcban teremtettek, eljutott a részvénypiacra. Elég egy pillantást vetni az amerikai jegybank, a Federal Reserve mérlegfőösszege és az S&P 500-as részvényindex változásaira.

Jogos az a befektetői várakozás, hogy ha az ingyen pénz elfogy, akkor az árak sem emelkednek majd tovább.

A Fed által tartott eszközök értéke - ezek jórészt államkötvények és állami fedezetű jelzáloglevelek - több, mint a duplájukra nőttek a járvány kezdete óta, 4,23 billió (ezermilliárd) dollárról nagyjából 8,8 billió dollárra.

A Fed már elkezdte vásárlásai ütemét csökkenteni és márciusban a jelenlegi ütemterv szerint le is áll azokkal. Addig tehát még nőni fog ez az összeg, s majd akkor születhet döntés, hogy ezt a mérlegfőösszeget a lejáró eszközök újrabefektetésével stabilan tartják-e, vagy megkezdik a kvantitatív szűkítést. Valószínűleg lassan, a lejáró eszközök helyett kevesebbet vagy egyáltalán nem vásárolva. Amikor a Fed legutóbb ilyet tett, 2017-ben havi 10 milliárd dollárnyi leépítéssel kezdtek, a csúcsot 50 milliárd dollárnál érték el. Most ez az összeg a JPMorgan becslései alapján elérheti majd a havi 100 milliárd dollárt is a Bloomberg tudósítása szerint.

Kép: Reuters

Az akkor elkezdett szűkítés hatásai akkor szépen lassan átszivárogtak a kockázatos eszközök piacára, s 2018 végén az egész egy 18 százalékos esésbe csapott át az amerikai tőzsdén, amikor is a Fed visszavonult és felhagyott kamatemelési terveivel.

Még nem látni, hogy ez a nagy esés kezdete lenne

Az S&P 500-as index esése mindenesetre technikailag még nem érte el azt a szintet, amikor az évek óta tartó emelkedő trend megtöréséről lehetne beszállni. Az utolsó fontos mélypont az index grafikonján 4300 pontnál található, ha ez alá esne szignifikánsan a mutató, technikailag akkor lehetne arról beszélni, hogy csökkenő trend alakult ki és fenyeget a medvepiac ( mai kereskedésben már tesztelheti ezt a szintet).

Kép: stooq.com

Ez alatt 3-400 pontonként kialakultak kevésbé erős támaszok, amelyek elméletileg megfoghatnak egy további esést. Csak emlékeztetőül, az elmúlt közel két évben az index értéke több, mint duplázódott, ezért így elég tág teret hagyott maga mögött a zuhanáshoz. Ez azonban még nem jött el és eddig nincs arra utaló jel, hogy nem-e egy egyszerű korrekcióval állunk szemben.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!