Szórja a százmilliárdokat az MNB - mutatjuk, kinek jutott belőle

Több mint 186 milliárd forintot költött el a Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében 2019 végéig a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank tavaly februárban hozakodott elő azzal a gondolattal, hogy erősíteni kellene a modern vállalati kötvénypiacot, a 330 pontos Versenyképességi programban erről is volt szó.

Innentől felpörögtek az események. Nem sokkal később már lehetett tudni a program főbb részleteit is, maga a terméktájékoztató pedig április végén jelent meg.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Sokat vásárol a jegybank

Maga a program júliusban indult, az első kötvénykibocsátás szeptemberben történt meg. Az egyebek között bioüzemanyagokat gyártó Pannonia Bio Zrt. vitt a piacra egy 15 milliárd forintos pakettet, amelynek a felét azonnal le is jegyezte a jegybank. Az MNB ezután a másodpiacon további 3 milliárd forintnyit vett a cég kötvényéből. A második kibocsátó a Mol Nyrt. volt - a cég szintén érdekelt az üzemanyaggyártásban, de a kőolaj- és földgázkitermelésben is. A százhalombattai óriás 28,4 milliárdos kibocsátásának szintén a fele került az MNB-hez.

A Mol kötvényeiből a jegybank a másodpiacon ezidáig nem vásárolt, az is igaz viszont, hogy a cég hitelpapírjait az intézményi befektetők mindig is szívesen vették és tartották meg. Az NKP-ba pályázó cégek közül a Mol hitelminősítése a legjobb, BBB-, ami azt jelenti, hogy befektetésre ajánlott kategóriába tartozik a Fitch-nél és a Standard & Poor'snál is. Utóbbi hitelminősítő ráadásul pozitív kilátással erősítette meg legutóbb a cég besorolását, ami azt jelenti, hogy a következő felülvizsgálatokon felminősítheti.

Gyenge minősítések

A Mol és az ingatlanüzletben érdekelt Cordia Zrt. volt csak az a két kibocsátó, amelynek a kötvényeiből nem vásárolt a másodpiacon az MNB. A többi kibocsátónál bőven 50 százalék fölött van a kitettsége. Az NKP szerint a jegybank az aukció során a hitelpapírok felét jegyezheti le, a másodpiacon pedig annyit vásárolhat, hogy egy-egy sorozat legfeljebb 70 százaléka kerülhet a birtokába cégcsoportonként legfeljebb 20 milliárd forint értékig.

A kötvényprogramba eddig 27 cég jelentkezett. A feltételek között volt, hogy minimum B+ hitelminősítést szerezzenek, az MNB pedig minősítés megszerzését is támogatja, ha azt a Scope Ratings vagy az Euler Hermes végzi el.

A vállalatok minősítése eddig a Molon kívül nem ütötte meg a befektetésre ajánlott BBB-s szintet, sőt elég sok cég éppen csak átcsúszott a léc fölött. A B+ a "magasan spekulatív" besorolást jelenti már a kötvénypiacon.

NER-közeli cégeket pénzel a program

A pályázó vállalatok között feltűnően sok a kormányközeli, vagyis a Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER) jól lavírozó vállalkozás. Jegybanki segítséggel ezek a cégek és persze a többi pályázó is olcsó forráshoz juthatnak hozzá, hiszen nagy vevőként az MNB leszorítja a kötvényeik kamatát, de jegybank által megvásárolt kötvények felét eddig a kormányzat által kedvelt cégek dobták a piacra. Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. például 20 milliárd forint értékben bocsátott ki hitelpapírokat, ebből 13,92 milliárd forintnyi van az MNB-nél. A szintén kormányközelinek tartott Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Zrt. 30 milliárdos kötvénypakettjéből 18,312 milliárd került a jegybankhoz.

A Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó cégbirodalmát összefogó Opus Global Nyrt. is túlesett októberben egy 28,6 milliárd forintos kötvénykibocsátáson, a tízéves hitelpapírokból 17,3 milliárdnyit vásárolt meg a jegybank. Az Appeninn Nyrt. ingatlanos cég legnagyobb tulajdonosa a miniszterelnök vejéhez. Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Zrt. Az éppen csak B+ minősítésű társaság 20 milliárdos kibocsátásából 13,95 milliárdnyi van a jegybanknál.

Bárány László debreceni élelmiszeripari vállalkozó is jó viszonyt ápol a kormányzattal, az érdekeltségébe tartozó Baromfi-Coop Zrt. összesen 28,5 milliárd forintnyi kötvénykibocsátáson van túl, ebből 17,7 milliárdot vett meg az MNB. A B+N Referencia Zrt. is kormányközelinek tartott vállalkozás, amelyet Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszterhez és Tombor András vállalkozóhoz kötnek. A B+N is éppen csak elérte a Scope-nál a minimális, B+-os szintet, a jegybank mégis úgy döntött, hogy a 10 milliárdos kibocsátásából a maximális 7 milliárdot betárazza.

Megemelt keret

Az NKP abból a szempontból jól megy, hogy az egy évre tervezett 300 milliárdos keret több mint 60 százaléka fél év alatt elfogyott. A jegybank épp ezért nemrég 450 milliárd forintra emelte a program keretét.

Pályázó van még bőven. A kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Jászai Gellérthez köthető, a közbeszerzési tendereken elképesztően sikeres 4iG Nyrt. persze lehetséges, hogy egyelőre elhalasztja a kötvénykibocsátást, miután kútba esett a T Systems megvásárlása. Az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos, Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó BIF Nyrt. is pályázik az MNB pénzére.

Csányi Sándor, OTP-s elnök-vezérigazgató élelmiszeripari érdekeltségei is ott vannak a programban. A Pick Szeged Zrt. már sikeresen kibocsátott 27 milliárd forintnyi hitelpapírt, amiből az 17,75 milliárdot vásárolt meg. Az ország egyik leggazdagabb emberének másik cége, a Bonafarm Zrt. is jelentkezett a programba, de eddig még nem értékesített kötvényeket. Az viszont nem titok, hogy a Bonafarm komoly beruházásokat tervez, Csányi Attila vezérigazgató 100 milliárd forintos nagyságrendű fejlesztésről nyilatkozott néhány hónappal ezelőtt.