Még távolról sincs még vége az európai válságnak, az elmúlt hónapokban tapaszalt nyugodtabb légkör csak az első felvonás végét jelentette. Az ECB által decemberben beindított likviditásbővítő program, az LTRO által generált emelkedés csak időt vásárolt a politikusoknak a megfelelő megoldás megtalálásához, azonban távolról sem oldotta meg a válságot kiváltó problémákat - írja rendkívüli riportjában Alastair Newton, a Nomura vezető politikai elemzője.

Elemzésében nyolc olyan tényezőre hívta fel a figyelmet, amely szerinte akadályt gördíthet az eurózóna adósságválságának megoldása elé.

Az első, és talán a legfontosabb, hogy a nem eurózóna államok már valószínűleg nem kívánnak több pénzt adni a válság megoldására. Az IMF április 20-tól 22-ig tartó ülésén várhatóan felmerül majd az igény, hogy növeljék az IMF számára rendelkezésre álló forrásokat a válság megoldása érdekében, legkésőbb a G20-ak június 18-19-i találkozójáig.

A nem eurózóna államok részéről viszont jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért is adnának több pénzt az euró megmentésére, ha maguk az eurót használó országok nem teszik. A válasz erre az Newton szerint, hogy az eurózóna stabilizációja mindenkinek érdeke, hiszen annak problémáit az egész világgazdaság megérzi a tőkepiacokon keresztül. Ez az érvelés azonban hamis, hiszen az eurózóna országai maguk is többet tehetnének az ügy megoldása érdekében. De nem tesznek, s ennek országonként eltérő okai vannak.

A gond az, hogy a periferia országok választói kezdenek belefáradni a megszorításokba, a centrum államokban pedig az újabb és újabb mentőcsomagok megszavazásával kapcsolatban alakult ki türelmetlenség. A választók elégedetlenségére pedig a politikai döntéshozóknak is reagálniuk kell.

Ez egyben a második fontos ok. A centrumban lévő erős gazdasággal rendelkező országok választóiban egyre inkább növekszik az ellenállás a problémás tagállamok megmentésével kapcsolatban. Bár közgazdaságilag az ilyen akcióknak van értelmük, azonban fennáll a veszélye, hogy minél inkább nehézségekbe ütközik a periféria országoknak elérni a kívánt költségvetési célokat, annál inkább nő a nyomás az erősebb országokban arra, hogy ne legyen több segítség. Ez pedig előbb vagy utóbb valamely periféria ország rendezetlen csődjéhez vezethet, s esetleges eurózónából történő kiválásához is.

A harmadik ok a holland belpolitikai helyzet lehet. A kisebbségi holland kormánynak ugyanis nem sikerült megegyeznie és véghez vinnie azokat a szükséges megszorító lépéseket, amelyekkel a költségvetés hiányát 3 százalék alá tudnák szorítani, ami komoly vitákhoz vezethet az Európai Bizottsággal. Ez, és a jelenlegi helyzet miatt várhatóan közelgő előrehozott választások utáni koalíciós tárgyalások során a megszorításokkal kapcsolatosan várhatóan kialakuló huzavona arra késztethetik a hitelminősítőket, hogy rontsanak Hollandia jelenlegi "AAA"-s besorolásán.

De még ha nem is lennének előrehozott választások, s a kormány túlélné a jelenlegi problémákkal teli időszakot, akkor is nagy az esélye, hogy mégis elbukik a fiskális paktum ratifikálásakor. Ennek kettős veszélye van. Egyrészt, bármennyire is elég a 17-ből 12 országnak ratifikálnia a paktumot, egy holland "nem" komoly fenyegetést jelenthet az egész megegyezés hitelességére. Másrészt, egy új holland kormány a jelenleginél várhatóan eurószkeptikusabb álláspontot fog képviselni, ami szintén a paktum megvalósíthatóságát akadályozhatja.

A negyedik ok a közelgő német választások. A regionális választások eredménye jó előrejelzéssel szolgálhat az általános választásokhoz. Május 13-án lesznek az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban regionális választások. Eddig legalábbis Merkelék vélhetően tartózkodnak minden olyan megnyilvánulástól, amely szembe menne a választók akaratával. Márpedig a közvélemény kutatások szerint a német választók hevesen elleneznének egy újabb görög mentőcsomagot - írja Newton. Merkelnek, véleménye szerint, egyre inkább számolnia kell azzal a lehetőséggel, hogy ha Görögország nem képes megfelelni az újabb mentőcsomag feltételeinek, akkor valószínűleg az eurózóna elhagyására kényszerülhet, s ekkor az összes lehetséges fertőzési veszéllyel számolni kell.

Eközben Spanyolországban is egyre feszültebb a helyzet. Miközben a költségvetési célokat az újabb és újabb megszorítások ellenére sem sikerült elérni. Bár az ECB kötvényvásárlási programjának ismételt igénybevétele rossz jelzés lenne a piacok, felé, könnyen lehet, hogy a spanyolok újra erre kényszerülnek. A kormány igyekszik az elvileg autonóm tartományokat rákényszeríteni a költségvetésen keresztül a kiadások további csökkentésére, de kérdéses, hogy ezzel sikerül-e megfelelő mértékűre csökkenteni a költségvetési hiányt. Eközben egyre nő az elégedetlenség is, további sztrájkok és tüntetések vannak kilátásban, ami megnehezíti a kívánt strukturális reformok megvalósítását.

Hatodik problémaként Newton az olasz helyzetet hozza fel, ahol belpolitikai gondok is vannak. Közben a magas spanyol fertőzésveszélyről sem szabad megfeledkezni. Mario Monti kormánya sokat veszített népszerűségéből hatalomra kerülése óta, amit csak fokozott a munkajogi törvények sokak által kritizált átalakítása. Bár Monti kormánya egyelőre úgy tűnik, 2013-ig biztonságban van, a megszorítások miatt egyre erősödik az ellenzék is, s a kormányon belül is feszültségforrássá vált a munkajogi törvénykezés változtatása. A közelgő helyhatósági választások ugyan nem veszélyeztetik közvetlenül Montiék pozícióit, de eredményei hatással lehetnek a reformok megvalósíthatóságára. Newton ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy ha ismét emelkedésnek indulnának az olasz kötvényhozamok, azok felgyorsíthatnák a reformok végrehajtását, mivel emlékeztetnék a politikusokat arra, Olaszország koránt sincs kinn a vízből.

A hetedik veszélyforrást az írek megszorításokkal kapcsolatos egyre nagyobb ellenkezése jelenti. A közvetlen kiváltó ok egy háztartásonként 100 euróra rúgó adónem bevezetése volt, amelynek kapcsán parlamenti képviselők egy csoportjának vezetésével adóellenes kampány indult Írországban. Ez negatív hatással lehet a fiskális paktumról szóló május 31-én tartandó népszavazásra is.

Végül, de nem utolsósorban a közelgő görög választásokat említi az elemző. A legutóbbi felmérések alapján egyelőre elég bizonytalan a választások kimenetele, a legvalószínűbb azonban, hogy a jelenlegihez hasonló lesz a parlament összetétele. A probléma az, hogy a második mentőcsomagban vállalat kötelezettségek végrehajtását vállaló két kormányzópárt népszerűsége csökken, s az is előfordulhat, hogy ketten együtt sem érik el a 300 fős parlamentben a szükséges, 151 fős többséget, ami megkérdőjelezi a vállalások végrehajtását

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!