A 2022-es finanszírozási tervben még mindig évi nettó 1000 milliárd forintos növekedéssel számolunk a lakossági állampapíroknál. Ha ennél kicsit erősebb lesz 2022, mondjuk a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) megnövekedett forgalma növekszik az infláció miatt, akkor akár 2022 végére teljesülhet, de egyelőre óvatosak vagyunk, és úgy számolunk, hogy valamikor 2023 elején lépi át a kitűzött, a 11 ezer milliárd forintos határt a lakossági állomány. Legkésőbb 2022 második félévében ki kell adnunk egy új lakossági stratégiát, amelyben megfogalmazunk egy új célrendszert, amelyben várhatóan nem egy egyszerű numerikus cél lesz, hanem komplexebb dolog. Ehhez mindent megvizsgálunk: a termékeket, az árazást, a disztribúciót, annak költségét – mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója a portálnak.

Az új stratégia megalkotásakor pedig minden szóba kerül, így a régóta tervezett nyugdíjkötvény is.

Van a nyugdíjkötvényre egy nagyon jó koncepciónk, amely korábban, amikor elkészült, a koronavírus-járvány elején nem lett elfogadva. Most mindent vissza lehet tenni az asztalra és megvizsgálni ezeket a terveket - fogalmazott Kurali a Portfolio.hu-nak.

Az adósságkezelő első embere szerint ha a magasabb infláció miatt az inflációkövető papír, a PMÁP átárazódik, akkor lehet egy erősebb hatás az új sorozatnál, vagyis 2022-ben erősebb lehet a kereslet. A PMÁP jelenlegi kamatprémiumát (a 3 és az 5 éves futamidejű kötvényre 0,75 és 1,25 százalék) pedig megfelelőnek tartja.

Régóta tervezik

A nyugdíjkötvény tervét először három évvel ezelőtt lebegtették meg. Barcza György, az ÁKK Zrt. akkori vezérigazgatója állt elő egy olyan javaslattal, hogy az állam is szálljon be a nyugdíj-előtakarékossági piacra.

Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt olyan nyugdíj-előtakarékossági kötvényt szeretne az állam kibocsátani, amit kicsit kedvezőbb hozamokkal tudnak a takarékoskodók nyugdíjas korukban visszaváltani, a járulékukat élvezni.

A nyugdíjkötvényről korábban több részlet is előderült. Volt olyan verzió, hogy az inflációt követi majd a kamatozása, akárcsak a babakötvényeké, de attól azért elmarad majd, az ötéves állampapírét azonban felülmúlja. Az állam várva várt nyugdíjügyi csodafegyverének bevetése azonban folyamatosan késett. Eleinte 2019-ben tervezték bevezetni a konstrukciót, de a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+)  elindítására hivatkozva a startot kissé halasztották.

Majd 2019 végén Varga Mihály arról beszélt, hogy bár 2019-ben is elindulhatott volna a kibocsátás, csak 2020 első felében debütál majd az új papír. Akkor viszont jött a koronavírus, a lakossági állampapír-kereslet is visszaesett, ezért áprilisban Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója már úgy nyilatkozott, rövid távon nem az új termékek bevezetése a legfőbb prioritás.

Nem biztos, hogy versenyképes lenne?

A halogatás egyik oka lehet az is, hogy a nyugdíjkötvény – a többi nyugdíjcélú megtakarítással szemben – egyáltalán nem biztos, hogy versenyképes tudna lenni. Jelenleg Magyarországon háromféle nyugdíjcélú megtakarítás érhető el: az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) – ezek pedig erős versenytársak.

Ráadásul a nyugdíjkötvény akkor lenne igazán jó eszköz, ha azokat is meg tudná szólítani, akik eddig nem takarékoskodtak előre idős korukra, azaz nemcsak azokhoz jutna el, akik egyébként is évek óta aktívan takarékoskodnak ilyen célokra.

Van egy olyan, 35 év alatti generáció, amelyet az MNB elveszett nemzedéknek nevez, és nem rendelkezik ilyen megtakarítással. E problémára viszont egy másik válasz is megfogalmazódott már. Az MNB jóléti alapokat vetne be inkább annak érdekében, hogy rávegye a fiatalokat a hosszú távú öngondoskodásra, ehhez a meglévő pénztári rendszert alakítaná át. Az MNB elképzelése az lenne, hogy a munkavállalókat kötelezően léptessék be ezekbe az alapokba, amelyekben különféle célokra takarékoskodhatnak, ez lehetne egészségügy, családalapítás és a nyugdíj is. A jogszabályalkotóknál azonban ez a javaslat is elakadt, állítólag a kormánynak a kötelező beléptetéssel van problémája, az ugyanis a bő évtizede államosított magán-nyugdíjpénztári rendszert idézi meg sokakban.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!