A részvény- és kötvénypiacokon az elmúlt év során bekövetkezett jelentős esések először csökkentették a világ szuverén vagyonalapjainak és állami nyugdíjalapjainak együttes vagyonát.

Összesen 2,2 billió (ezermilliárd) dollárt buktak ezek az állami befektetők - becsüli a Global SWF nevű iparági szakértőcég tanulmánya a CNBC.com tudósítása szerint. Ők úgy kalkulálnak, hogy a vizsgált állami befektetési alapok által kezelt vagyon értéke 11,5 billió dollárról 10,6 billió dollárra, míg az állami nyugdíjalapoké 22,1 billió dollárról 20,8 billió dollárra esett.

A nemzetközi nyugdíjalapok befektetési stratégiáit egyébként az elmúlt időszakban több kritika is érte.

Egyszerre estek a kötvény-és részvénypiacok

Diego López, a cég szakértője szerint a fő ok a kötvény- és részvénypiacokon lezajlott egyidejű és jelentős korrekció volt, erre a kombinációra ötven éve nem volt példa.

Mint ismert, Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt jelentősen megugrottak a nyersanyagárak és ez 40 éves csúcsra sodorta globálisan a már amúgy is növekvő inflációt.

Erre válaszul az amerikai Fed és a többi nagy jegybank kamatemelésbe kezdtek, ami komoly eladási hullámot indított el szinte az összes befektetési eszköz piacán.

Lopez arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a veszteségek nagyrészt egyelőre csak nem realizált, papíron létező veszteségek. Az állami vagyon- és nyugdíjalapok egy jelentős része ezeket várhatóan nem is fogja egyelőre realizálni, hiszen ők jellemzően hosszútávú befektetőként viselkednek. Ugyanakkor a fenti számítás nagyon pontos képet arról, mi is történt a globális piacokon tavaly.

Az elemzés összesen 455 állami tulajdonú befektetési alapot, illetve valamilyen más formában működő befektetési céget elemzett. Ezek összesen 32 billió dollárnyi vagyont kezelnek. A vizsgáltak közül az abszolút vesztes a dán ATP nyugdíjalap volt, 45 százalékot bukott egy év leforgása alatt, összesen 34 milliárd dollárt veszített a dán nyugdíjasok pénzéből. Az alap már félévkor is rosszul állt, annyit lehet róla tudni, hogy 2021 év végén vagyona 47 százaléka volt részvényekben, de a kötvénypiaci mélyrepülés is jelentősen megviselte.

Többet költöttek, mint bármikor máskor

A piaci hullámvasút ellenére tavaly 12 százalékkal nőtt az az összeg, amit ezek a befektetők cégek, ingatlanok vagy infrastruktúra vásárlására költöttek. Rekordnagyságú vagyont összesen, 257,5 milliárd dollárt költöttek el összesen 743 ügylet során, ezeken belül is soha nem látott mennyiségű 1 milliárd dollárt meghaladó értékű ügyletet kötöttek.

A rangsor élén a szingapúri állam devizatartalékainak egy részét, 690 milliárd dollárt kezelő GIC-alap állt. Ez több, mint 39 milliárd dollárt költött el 72 tranzakció során, a pénz több mint felét ingatlanokra, ezen belül is a logisztikai ingatlanokon volt a fő hangsúly.

Az állami tulajdonú vagyonalapok és befektetési cégek valaha volt 10 legnagyobb befektetése közül öt tavaly valósult meg. A Global SWF szerint egyébként ezek a befektetők idén is várhatóan inkább a nagy, tőzsdén kívüli tranzakciókat keresik majd, hogy jobban meg tudjanak felelni tőkeallokációs követelményeiknek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!