A japán állami nyugdíjalap - amely a kezelt vagyon alapján a világ legnagyobb ilyen típusú intézményi befektetőjének számít - arra készül, hogy keresztbe tesz a részvényeket fedezetlenül eladó szereplőknek. Úgy döntöttek ugyanis, hogy ezentúl nem hajlandóak részvényeket kölcsönözni ilyen célra globális, mintegy 722 milliárd dollár értékű részvény-portfóliójukból. Az Állami Nyugdíjbefektetési Alap (Government Pension Investment Fund - GPIF) elhatározása része annak a stratégiaváltásnak, amellyel az intézmény a környezet, a szociális problémák és a megfelelő vállalatirányítási elvekre hangsúlyt helyező befektetőként próbálja újradefiniálni magát - írja a Financial Times.

A döntés bejelentése hangos tetszésnyilvánításra ösztönözte szinte azonnal Elon Muskot, a Tesla alapító-vezetőjét, aki évek óta hangos csörtéket folytat a cégének részvényeit shortoló befektetőkkel. "Bravó, jól csináltátok! A shortolást be kellene tiltani!" -írta Twitter-üzenetében.

Ennek ellenére a lap a GPIF-hez közelálló forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy a lépést kezdeményező befektetési igazgató, Hiro Mizuno komoly ellenállásba ütközött a szervezeten belül, s a döntés meglehetősen megosztó maradt.

A szervezet bejelentése szerint attól tartanak, hogy a részvények kikölcsönzésével nem tudják teljes mértékben gyakorolni tulajdonosi jogaikat a birtokolt vállalatokban. Ráadásul van egy probléma: nem teljesen transzparens, hogy a kölcsönzött részvényeknél ki a végső kölcsönvevő és pontosan hogyan használják fel az alap részvényeit. Ha ezeket a problémákat kezelni tudják, akkor ismét fontolóra veszik majd a részvénykölcsönzés beindítását. A kötvények kikölcsönzésénél nincs ilyen gond, így azokat továbbra is rendelkezésre bocsátják ilyen célokra.

A részvénykölcsönzés befejezésének pénzügyi kihatásai is vannak az alapra. Tavaly a GPIF összesen 300 millió dollárnyi bevételt könyvelhetett el a hazai és külföldi részvények után felszámított kölcsönzési díjakból. Az alapban a befektetési politika változásának következtében a nemzetközi és japán részvények súlya 50 százalék közelébe emelkedett a lap szerint, az alap eszközértéke eléri az 1,6 ezermilliárd dollárt.

A japán szabályozás szerint az alap maga elvileg közvetlenül nem vehet részvényeket és szavazhat azokkal, ezeket a feladatokat külső, megbízott alapkezelők látják el. Sokan közülük azt állítják, az elmúlt időszakban Mizuno nyomást gyakorolt rájuk, hogy a vállalatok részéről komolyabban követeljék meg a felelős vállalatirányítási elvek betartását.

A tokiói brókerek attól tartanak, hogy a lépés nyomán a többi alapkezelő is úgy érzi majd, követnie kell a GPIF gyakorlatát, s ezzel a shortra való eladás ESG (Environmental, Social and Governance - környezeti, szociális és vállalatirányítás) szempontból nemkívánatossá válhat. Mások szerint viszont az alap hangzatos bejelentése ellenére sem várják azt, hogy annak azonnali hatása lenne a piacra.

Bár jelenleg a japán tőzsdén a legnagyobb intézményi befektetőnek számít a GPIF, a Bank of Japan monetáris politikájának köszönhetően ez nemsokára megváltozhat. A japán jegybank most futó programjában éves szinten 6 ezer milliárd jent költ el részvény ETF-ek (tőzsdén jegyzett alapok) vásárlására. Jelenleg mintegy 30 ezer milliárd jen (275 milliárd dollár) értékű ilyen ETF van a mérlegében, s egy októberi bejelentése szerint azt fontolgatja, hogy ebből hajlandó lenne brókercégeknek is kölcsönözni.

A részvénykölcsönzésnek számos olyan aspektusa van, amellyel egy felelős befektetőnek foglalkoznia "illik". Ilyen például az, hogy ha a részvényt kikölcsönzik, akkor a szavazati jog is vele megy, s így az alapkezelő nem tud azzal élni az adott cég közgyűlésén. Más befektetők amiatt aggódnak, hogy a kikölcsönzött részvényeket adóelkerülési célokra használhatják fel - sorolja a lap.

Ezeket azonban kezelni lehet - véli Andrew Dyson, az International Securities Lending Association igazgatója. A részvényt kikölcsönző kikötheti, hogy a papírokat kéri vissza a közgyűlésre, az adózási trükkök pedig minimalizálhatók, ha osztalékfizetés környékén nem kölcsönöz a tulajdonos. Ő ugyanakkor azt az álláspontot képviseli, amely szerint a hatékony tőkeallokáció és a likvid piacok elengedhetetlen kelléke a részvénykölcsönzés és a short selling. Szerinte egy részvény shortolása nem sokban különbözik attól, mint amikor egy alapkezelő alulsúlyoz egy-egy részvényt az általa kezelt portfólióban.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!