2020 tavaszáig nem nagyon tudtuk elképzelni, hogy lehet negatív egy árucikk, ebben az esetben az olaj ára, vagyis az eladó fizet a vevőnek, hogy vigye az olaját. Addigra pedig volt már példa extrém dolgokra a piacon, mint például a negatív jegybanki alapkamatok, negatív banki kamatok vagy a negatív állampapírhozamok az eurózóna sok országa esetében.

Összeomlott az olajár

Nos, az olaj piacán az történt, hogy a Covid világjárvánnyá alakulásakor összeomlott az olajár, mivel hirtelen sok helyen leálltak az ipari üzemek, a földre kényszerültek a repülők, töredékére esett a gépjárműforgalom. Az olajexportőrök nem reagáltak elég gyorsan, így az ár szinte szabadesésben zuhant. Miután az olaj tőzsdei határidős termék, az ár ott alakul ki, bár az azonnali piacon természetesen ettől eltérhetnek valamelyest az árak.

Bárki adhat vagy vehet, anélkül, hogy olajat látna

Az olaj tőzsdei kereskedésében a tényleges olajvásárlás és eladás mellett óriási mértékben van jelen a spekuláció, aminek elsődleges előnye, hogy likvidebb a piac. Spekulánsokon ebben az esetben azokat értjük, akik úgy vesznek vagy adnak el határidős olajkontraktusokat, hogy azok lejáratát,

a tényleges teljesítést nem várhatják meg, hiszen nem tudnak sem olajat beszállítani, sem azt elszállítani a teljesítés helyéről: sosem foglalkoztak ilyesmivel.

Itt kezdődnek az érdekességek, hisz azért az feltételezhető, hogy a nagy tényleges eladók egy bizonyos kritikus, nullához közelítő áron inkább leállítják a termelést, a a vevők pedig, ha tudnak hajót keríteni még a tárolásra, szinte bármennyit megvesznek. Igen ám, de a spekulatív vásárlók rengeteg határidős kontraktust meg tudnak vásárolni. Ha közeli lejáratra vásárolnak, előfordulhat, hogy vészesen közeledik a lejárat napja, és egyre idegesebbek, miután ezt nem várhatják meg, hisz át kellene venniük az olajat, amire képtelenek.

Bármi áron el zárniuk kell

Így a kifutás előtti napokban mindenképpen el kell adniuk, zárva a pozíciót, ha maguktól nem teszik, akkor a tőzsde, illetve brókercégük megteszi helyettük, hisz így van rögzítve a kereskedési szabályzatban. Így előállhat az a helyzet, hogy a közeli határidőre tényleges vásárló már nincs, pláne, hogy a tőzsdén kereskedett olaj hatalmas tárolója már meg is telt, így máshol kell tárolót bérelniük, és a szűkös vezetékkapacitást is le kell foglalniuk.

Így elérkezhet a pillanat, amikor a spekulatív vételi (long) pozíciókat tömegével lezárják, a vételi oldal pedig 1-2 nappal a kifutás előtt szinte megszűnik, csak az áll be vásárlási ajánlattal, aki képes a bonyolult logisztikára az olaj tényleges átvételével is azonnali szállításával. Nekik pedig semmi sem sürgős, költségeik jelentőségek, így beállnak negatív árra vételeikkel, az kényszereladások pedig ott történnek meg. Ismerünk olyan hazai spekulánst, aki igen olcsón nyitott pozíciót, de a lejárat előtt negatív áron kényszerűen le kellett zárnia, nagy veszteséggel.

Nem kaptunk ingyen olajat

Nos, mint láthattuk, a negatív ár, ami nem is kicsit volt negatív (-40 dollár) csak egy a piac egy kis részét, rövid ideig érinti. Amint a határidő kifutott, a következő havi határidőre már normális árakon kötöttek, így a jelenség gyorsan véget is ért. Hogy jól érthető példát mondjunk: Magyarország ettől még nem kapott ingyen olajat az oroszoktól, sem mástól: nem véletlen, hogy a folyamatos szállítások adott időszak tőzsdei átlagárain történnek.

Gáztőzsde csak tényleges kereskedőkkel

Ezek után logikusnak tűnik, hogy ha az európai gázpiacon fordulna át a korábbi keresleti sokk kínálati sokká, elvileg megtörténhetne hasonló eset. Valójában azonban mégsem: a hollandiai TTF gáztőzsdén csak tényleges gázkereskedők vehetnek részt, engedélyeztetési eljárás után. Így a vevők mindenképpen át tudják venni és el tudják szállítani a gázt,

senki nem kényszerül arra, hogy extrém alacsony áron, nulla közelében, pláne az alatt adjon el.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!