Hatalmasat buktak egyelőre azok a befektetők, aki beszálltak a brit tőkepiac brexit utáni mintaprojektjének tekintett részvénykibocsátásába. A Deliveroo részvényei már az első napon 30 százalékot zuhantak, s a kibocsátást szervező befektetési bankoknak kellett közbelépniük, hogy megakadályozzák a további összeomlást.

Az élelmiszerkiszállítással foglalkozó cég részvényeit a múlt héten zárult kibocsátás során 390 pennyért adták az érdeklődő intézményi és magánbefektetőknek. Azonban múlt szerdán első kereskedési napjukon már nagy zuhanással kezdtek, s csütörtök délután már csak 282 pennyn állt árfolyamuk, ez 27 százalékkal alacsonyabb a kibocsátási árnál.

A Financial Times szerint az összeomlás ennél is erőteljesebb lehetett volna, ha a kibocsátást szervező egyik befektetési bank, a Goldman Sachs nem lép közbe és nem vásárol az első két kereskedési nap során 75 millió font értékben részvényeket. Ez nagyjából az első két nap kereskedési volumenének negyedét tette ki a Bloomberg adatai szerint.

A részvény forgalma egyébként elképesztően alacsony volt a többi hasonló részvénykibocsátást követő bevezetésekhez képest. A brit lap szerint a vártnak alig harmadát érte el. Az áreséssel egyébként a Deliveroonak sikerült megszereznie a minden idők legpocsékabb részvénykibocsátásnak címét Londonban. A Goldman Sachs egyelőre persze így is nyer az akción,  a kibocsátás során ugyanis az árfolyam stabilizálására felhasznált összegnél jóval nagyobb értékben adtak el Deliveroo részvényeket opciók segítségével, így a mostani vásárlások gyakorlatilag short pozíciók zárásának is tekinthetők. Azonban az így keletkezett nyereség nagy részét állítólag a két fél közötti megállapodás alapján a Goldman átengedi majd a Deliveroo-nak, legalábbis a Financial Times forrásai szerint.

A Goldman egyébként az erre célra rendelkezésre álló összeg felét használta fel a vásárlásokra. A mostani áron a Deliveroo piaci kapitalizációja alig 5,1 milliárd font, szemben a kibocsátáskori 7,6 milliárd fonttal. A kibocsátást szervező bankok további hullámvasútra számítanak a napokban, mától adhatja el az a mintegy 70 ezer kisbefektető részvényeit, akik a Deliveroo app-ján keresztül vehettek részvényeket az IPO-ban.

Gyatra belépő

A Deliveroo csúnya tőzsdei bemutatkozása elképesztően kínos a britek számára. A techcégnek tekintett, a menő "gig-economy" szektort képviselő cég részvényeinek tőzsdei bevezetését ugyanis mintaprojektnek tekintették több szempontból is. Egyrészt New York mellett Londont is szerették volna, ha felkerül a technológiai cégek  részvényeinek nagy forgalmú kereskedési helyszínei közé. Másrészt ezzel szerették volna bizonyítani, hogy London a brexitet követően is a világ nagy pénzügyi központjai között a nehézsúlyúak között szerepel.

A kibocsátást megelőzően azonban voltak olyan intő jelek, amelyek előrevetítették a kezdeti kudarcot. Egy héttel korábban már sok, nagy intézményi befektető jelezte, problémát jelent számukra, hogy a cég dolgozókkal szembeni bánásmódja és annak kettős részvénystruktúrása nem felel meg az úgynevezett ESG elveknek, melyek az elmúlt években egyre komolyabb szerepet kapnak a komoly intézményi befektetők befektetési politikájának kialakításában. (Az ESS elvek azt jelentik, hogy a cégeknek környezetvédelmi, fenntarthatósági és társadalmi szempontokat figyelembe véve megfelelő áttekinthetőség mellett kell működniük.)

A másik gond az volt, hogy nagyon vastagon fogott a részvény árazáskor a szervezők tolla. A Bloomberg szerint a tavalyi árbevétel 6,4 szeresére értékelték az eladás során a céget, miközben holland versenytársa, a Just Eat esetében ez az érték mindössze 5,8-szoros. Bruttó profitjának pedig 19-szeresére lőtték be az árfolyamot, miközben a Just Eat-nél ez a szorzó alig 7-szeres. Ráadásul rossz volt az időzítés is, az elmúlt hetekben ugyanis folyamatosan csökkenni kezd az érdeklődés az olyan cégek részvényei iránt, amelyek nagyot kaszáltak a lezárásokon. Ez annak tudható be, hogy az oltási programok előrehaladtával egyre több országban készülnek a gazdaság újranyitására, s így van ez Nagy-Britanniában is. Ez pedig a befektetők szerint veszélyeztetheti a cég növekedési kilátásait.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!