Hamarosan visszatérnek a lakosság kedvenc befektetései az OTP-nél

– Túl vagyunk egy válságon, a covidon, és benne vagyunk egy másodikban, amelyet az orosz-ukrán háború és a magas infláció határoz meg. Milyen hatással van ez az alapkezelők működésére?

Bánfi Attila: Mivel idén mind a kötvénypiacok, mind a részvénypiacok teljesítménye negatív előjelű, világszerte sok befektető fordult el az alapoktól. Hasonló a helyzet itthon is, ahol piaci szinten az alapok eszközei között még mindig az állampapírok súlya a legmagasabb. Ugyanakkor, ha a jövőbe tekintünk, lehetőségeket is látunk: a kamatok és a hozamszintek emelkedése jó megtérülést jelenthet a pénzpiaci és a kötvényalapok befektetőinek.

Éder György: A rövidebb lejárati szerkezetű pénzpiaci és a rövid kötvényalapok már most is jó alternatívái lehetnek a lekötött betéteknek, lakossági állampapíroknak. Az emelkedő hozamok pedig arra is lehetőséget nyújtanak majd, hogy hamarosan ismét tőkevédett alapokkal jelenjünk meg a piacon, ami egy nagyon népszerű konstrukció volt a 2010-es évek második feléig. Ezekkel az alapokkal a befektetők a tőkéjük kockáztatása nélkül részesedhetnek olyan kockázatos eszközök teljesítményéből, amelyektől jó megtérülést várunk a következő 3-5 évben.

Ha pedig már kockázatos eszközökről beszélünk, akkor érdemes a részvénypiacokat is említeni. Az elmúlt hónapok esése az extrém magas értékeltségeket is csökkentette, különösen a feltörekvő piacok, azon belül a közép-európai régió hozhat majd kedvező beszállási pontokat. Egyelőre viszont inkább még az abszolút hozamú alapok teljesíthetnek jól a turbulens piaci körülmények között.

Bánfi Attila: Mindent egybevetve, az összes hazai alapkezelőnek kihívást jelent a jelenlegi külső piaci feltételek mellett a kitűzött hozamelvárások teljesítése, ugyanakkor ez nem változtat az OTP Alapkezelő Zrt. stratégiai célkitűzésein. A termékportfóliónk szélesítésével, az új befektetési megoldásainkkal tovább kívánjuk erősíteni jelenlétünket a meglévő piacainkon, illetve megfontoljuk a jelenlétet akár új országokban, piacokon is.

– Július 1-től kiterjesztik a tranzakciós illetéket az értékpapír-vásárlásokra is. Hogyan érinti az alapkezelőket? Tervezik-e az illeték áthárítását a fogyasztókra, illetve hatással lehet-e ez egyes alapok, portfóliók kezelésére?

Bánfi Attila: Tranzakciós illetéket az alapkezelőknek az alapokon, portfóliókon belül végrehajtott értékpapírügyletek után kell fizetniük. Az OTP Alapkezelő nem tervezi az illeték áthárítását a befektetőkre, amiben az is segít, hogy az alapkezelés, de legfőképp az intézményi portfóliókezelés jellemzően hosszútávú stratégiákon alapul, így nem kiemelkedően magas a tranzakciók száma.

– Az OTP Alapkezelő Supra alapja a privátbanki befektetők egyik kedvence. Nemrég drasztikusan változtattak az alap kezelésén. Mi történt? Miért küldték el Szalma Csabát, és mit várnak az új csapattól?

Bánfi Attila: Az OTP Supra Alap 2008-as indulása után egy évtized alatt a hazai piac legnagyobb abszolút hozamú alapjává nőtt. A növekedést a nagyon jó kockázatarányos hozam táplálta. Az alap több kisebb-nagyobb tőkepiaci krízist is sikerrel vészelt át, de a koronavírus-válság miatt több mint 38 százalékos veszteséget szenvedett el határidős nyersanyag-pozíciókon. Ez egy kockázatos származtatott alappal előfordulhat, mint ahogy az OTP Supra Alap árfolyama is látott már két számjegyű hirtelen esést a múltban. Most azonban a beszakadást nem követte trendszerű pozitív árfolyamkorrekció, miközben a piacok gyorsan visszapattantak a 2020 első negyedéves mélypontot követően.

Szalma Csabát a hazai alapkezelői piac egyik legkiválóbb szakemberének tartjuk, de a soha nem látott külső körülmények hatására átalakuló piaci környezetben át kellett gondolnunk az OTP Supra Alap kezelését is, hogy hatékonyan alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez. Ennek eredményeképpen egy új, többszereplős működési modellt vezettünk be. Így a befektetési döntéshozatal és kockázatvállalás a csapatban együtt dolgozó portfóliómenedzserek közös munkájának eredményévé vált. Szakmai stratégiai döntés született egy új működési struktúra kialakításával.

Az új alapkezelési modelltől azt várjuk, hogy az alap árfolyamának alakulása a korábbinál kiegyensúlyozottabb trendet mutasson, váratlan piaci sokkok hatására se történjen olyan túlzott mértékű árfolyamreakció, mint amilyet a covid-válság idején láttunk.

Mindehhez jó alapot biztosít, hogy kiemelkedő szakértői tapasztalat áll rendelkezésünkre, illetve hatékony elemzői stábot is sikerült kialakítanunk. A professzionális működést támogatja még a csoportszintű működés és a folyamatos tudásmegosztás. Az OTP Alapkezelő az elmúlt években kiegyensúlyozott működés mellett tudott megerősödni és a legnagyobb hazai alap- és vagyonkezelő társasággá válni. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy az alapkezelő által befektetési alapokban és intézményi portfóliókban kezelt vagyon 2021 végén 1867,3 milliárd forintra emelkedett, amellyel a társaság hazai piaci részesedése elérte a 25,6 százalékot.

– Mit lehet tudni az orosz alapjaik sorsáról?

Éder György: Egyetlen olyan alapunk van, amely orosz piaci fókuszú, az OTP Orosz Részvény Alap. Mivel a február 24-i eseményeket követően az orosz értéktőzsdén megszűnt a kereskedés, egyetlen orosz eszközöket tartó alap sem tudott ezt követően tranzakciókat végrehajtani és piaci árak alapján árfolyamot számítani. Ez független attól, hogy melyik országban bocsátották ki.

A hazai szabályozás egyértelmű: ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ, a forgalmazás felfüggeszthető. Mivel mindkét feltétel előállt, 2022. március 1-én felfüggesztettük az OTP Orosz Részvény Alap befektetési jegyeinek forgalmazását. Bár az orosz értéktőzsde időközben újra kinyitott, az orosz állam csak a belföldi befektetők számára engedélyezte a kereskedést. A külföldi befektetők, így a mi alapunk tulajdonában lévő eszközök sorsa továbbra is bizonytalan. Az orosz államtól függ, engedélyezi-e majd az eszközök értékesítését, vagy államosítja azokat.

– Más alapokban is tartanak orosz eszközöket?

Éder György: Egyes feltörekvő piaci alapjaink tartanak ugyan orosz eszközöket, de olyan súllyal, ami minimális hatással volt az árfolyamaikra. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a kialakult helyzet valóban kedvezőtlen.

Ügyfeleink számára azonban kiemelten fontos, megkülönböztető értéket jelent, hogy nem egyszerűen a legnagyobb hazai alap- és vagyonkezelő társaságot igazgatjuk, de az elmúlt évek során az OTP Bank kelet-közép-európai terjeszkedésének köszönhetően olyan alapokat is indítottunk, amelyeket határokon átnyúló tevékenység keretében forgalmazunk. Ezen az úton szeretnénk a jövőben is haladni, pozíciókat szerezni a hazai piac után a régiós piacokon is.

– Többször is készítettünk felmérést a Pulzus Kutatóval közösen, amelyben arról kérdeztük a lakosságot, mibe fektetné a pénzét. Az ingatlan toronymagasan vezetett, emellett nagyon sokan válaszolták azt, hogy euróba vagy dollárba tennék a pénzüket. Önöknél mekkora a kereslet a devizás befektetésekre. Mennyire befolyásolta ezt a rekordgyenge forint?

Éder György: Nem tapasztaltunk megnövekedett érdeklődést a devizában kibocsátott alapok iránt. Valószínűleg ehhez hozzájárult az általános kockázatkerülő hangulat is, ami világszerte inkább tőkekivonást eredményezett az alapokból.

A devizára váltott forintok – legalábbis egyelőre - inkább készpénzben maradtak vagy bankszámlákon jelentek meg, de kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy olyan vonzó ajánlatokat, ha tetszik megoldásokat biztosítsunk, amelyeknek köszönhetően fokozatosan az OTP Alapkezelőnél jelennek meg ezek a források.

– A nyugdíjpénztáraktól, intézményektől, az alapoktól is inflációt meghaladó hozamot várnak a befektetők. Mit tudnak tenni, hogy ezt megvalósítsák? Mennyire nehéz most a helyzetük?

Bánfi Attila: A jelenlegi piaci környezetben inflációt meghaladó hozam csak számottevő kockázatok mellett érhető el. A befektetők többsége azonban kevésbé kockázatvállaló, illetve mi is igyekszünk felhívni a figyelmet a túlzott kockázatvállalás veszélyeire és a portfóliószemléletre: osszák meg pénzüket minél több eszközosztály és eszköz között. Egy jól összeállított portfólió tompítja a szélsőséges árfolyam-ingadozásokat. Azt is jelezzük a banki tanácsadó kollégákon keresztül a befektetőknek, hogy most különösen fontos a türelem és az ajánlott befektetési időtávok betartása.

Lehet, hogy pillanatnyilag sok esetben nem érhető el reálhozam, de a magasra emelkedő kötvényhozamok és a részvénypiaci visszaesés hosszabb távon emelkedési potenciált is jelent. Különösen igaz ez a nyugdíjpénztáraknál, ahol akár több évtizedes megtakarítási időszakkal számolhatunk. Itt tényleg nem érdemes sok év jó teljesítménye mellett egy-egy gyengébb időszaktól kétségbe esni. A hosszú távú átlag a pénztárak többségénél reálhozamot mutat.

– Mit tanácsolnak azoknak, akik nem elégedettek valamelyik alapjuk jelenlegi teljesítményével vagy akár a nyugdíjpénztárukkal? Maradjanak vagy váltsanak?

Éder György: Meggondolatlanul soha nem érdemes változtatni, különösen egy olyan turbulens helyzetben, amilyet most élünk meg. Minden piaci szereplő ugyanolyan kihívásokkal néz szembe, nincsenek óriási különbségek a pillanatnyi teljesítményekben.

Ha valaki mégis elégedetlen, mindenképp érdemes banki tanácsadó segítségét igénybe vennie. Lehet, hogy nem a saját kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő alapot tartja, vagy nem a neki optimális nyugdíjpénztári portfóliót választotta. Ilyenkor indokolt lehet a váltás egy másik alapra vagy portfólióra, de arra mindenképp törekedni kell, hogy egy esetleges rossz időzítéssel ne realizálja az addigi elméleti veszteségét. Ebben tud segíteni a banki tanácsadó kolléga.

– A háború egyik legfontosabb hatása az energiaválság, az energiaárak emelkedése. Milyen befektetésekkel lehet ezt a trendet kihasználni?

Bánfi Attila: Elsősorban az árupiaci alapok tartanak energiahordozókat. Itt főleg olajra, gázra kell gondolni, ezekre köthetők határidős tőzsdei ügyletek. De egy árupiaci alap tarthat bizonyos súllyal részvényeket is, így vehet az energiaágazatban érdekelt vállalatok papírjaiból. Ilyenek lehetnek például bányatársaságok, energiaszolgáltatók, vagy akár az ágazathoz kapcsolódó logisztikai cégek.

Az OTP Alapkezelő kínálatában egy abszolút hozamú árupiaci alap, az OTP Föld Kincsei Alap szerepel. Ennek különlegessége, hogy nemcsak long (vételi), hanem short (eladási) ügyleteket is köthet, így nemcsak a nyersanyagárak emelkedéséből, hanem csökkenéséből is profitálhat. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy amióta a Privátbankár.hu évente díjazza a legjobb hazai alapokat, az OTP Föld Kincsei Alap 9 év alatt 8 alkalommal nyerte el a Legjobb árupiaci alap díjat. De előkészület alatt áll egy második, alacsonyabb kockázati besorolású árupiaci alapunk indítása is, amellyel az emelkedő és várhatóan tartósan magas nyersanyagpiaci árakból lehet majd profitálni.

Éder György: Az ágazatspecifikus befektetési termékek hozama persze mindig hullámzó, de a kockázatok és lehetőségek egyidejű folyamatos mérlegelésében segít, hogy kiemelkedő piac- és termékismerettel rendelkezünk. Egy biztos: bármi is történik a piacokkal, mi mindig a lehető legjobb üzleti vagy befektetési megoldásokat fogjuk megkeresni, figyelembe véve az ügyféligényeket.

– A zöld befektetésekre milyen hatással van a mostani helyzet? Mennyire kedvez nekik az energiaválság?

Bánfi Attila: A zöld szektort, vagy más néven a környezetvédelmi ágazatot alig több mint egy évtizede "robbantotta be" az a felismerés, hogy a globális felmelegedés következtében elindult a visszaszámlálás, azonnali változásokra van szükség. Az Európai Unió felkarolta a zöld befektetések ügyét és a befektetési szakma is felismerte a lehetőséget.

Az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult energiaválság viszont egy új szempontot is felvetett: a zöld energiára nemcsak azért van szükség, hogy kiváltsuk a globális felmelegedést elősegítő fosszilis energiahordozókat, hanem mert a szankciók miatt kieső keletről érkező energiahordozók pótlását is meg kell oldani. Megítélésünk szerint a következő években a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó ágazat jelentős felértékelődésen mehet keresztül.

– Az ügyfeleket mennyire érdekli, hogy a befektetéseik fenntarthatóak-e? Számít ez, vagy inkább csak a hozamot figyelik?

Bánfi Attila: Az áttörés ugyan még nem jött el, de már érezzük a növekvő érdeklődést. Ezt segítheti, hogy az EU MiFiD II irányelve alapján a banki tanácsadási folyamatba hamarosan beépül a fenntarthatóságra vonatkozó kérdés. Eddig az ügyfeleket nem kellett megkérdezni, hogy olyan befektetést keresnek-e, ami figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat. Ez most megváltozik.

Persze ez a tanácsadók részéről is felkészülést igényel és természetesen alapkezelői oldalról is. Fejlesztenünk kell a kínálatunkat, egyre több alapunkat kell megfeleltetünk az úgynevezett ESG kritériumrendszernek. Az ilyen alapok döntően olyan kibocsátók papírjait tartják, amelyek működésükbe beépítik a fenntarthatóságra, társadalmi hasznosságra és a tisztességes vállalatirányításra vonatkozó alapelveket. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem, hogy az ESG szempontokat szabályozói szinten szükséges még pontosítani, és az Európai Unió dolgozik is ezen, bár még az út elején járunk. A feladat az, hogy ezek az alapok valós fenntarthatósági célokat szolgáljanak.

Termékfejlesztési oldalról nézve alapvető fontosságú, hogy az innovatív szemlélet ne csak a folyamatosan erősödő digitalizáltságunkban legyen jelen, hanem képes legyünk releváns üzleti szolgáltatásokra lefordítani a világban zajló nagy gazdasági és társadalmi folyamatokat, illetve az ennek következtében változó ügyféligényeket. Ez segíthet abban, hogy a következő években tovább növeljük részesedésünket a hazai és a régiós alapkezelői piacon egyaránt.

– Hosszú időn át a lakossági befektetők kedvenceinek számítottak a tőkevédett, hozamvédett alapok. A nulla körüli kamatkörnyezetben azonban ezek eltűntek az alapkezelők kínálatából. Most, hogy ismét emelkednek a kamatok, visszatérhetnek-e ezek a konstrukciók? Ha igen, akkor mikor, milyen tematikával?

Éder György: Igen, hamarosan visszatérünk ebbe a piaci szegmensbe. Két olyan tematikával is elindulunk, amelyek különösen aktuálisak a jelenlegi piaci környezetben. Egyelőre még az engedélyezési folyamaton dolgozunk, de terveink szerint hamarosan újabb befektetési termékeket tudunk ügyfeleink számára elérhetővé tenni.