Kilenc százalékkal nőtt 2023-ról 2024-re az OTP csoport nyeresége, amely rekord profit lett: 1076 milliárd forint. Ha a 2023-as adatot kiigazítjuk a romániai leánybank eladásával, akkor éves szinten nem 9, hanem 19 százalékkal nőtt a bankcsoport profitja – mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a pénzintézet pénteki sajtótájékoztatóján. Fontos, hogy a jövedelemtermelés folyamatosan áttevődik a külföldi leánybankokra, ennek aránya tavaly már 68 százalék volt. 

Persze a magyarországi profit is növekedett, 16 százalékkal 382 milliárd forintra. Jó hír, hogy a magyarországi kamatmarzs normalizálódott (2,88 százalék tavaly), köszönhetően a hazai bankrendszer számára optimálisnak tartott 6,5 százalékos alapkamat. A kormányzati terhek idén 263 milliárd forintot tehetnek ki és ebben nincs benne a kamatstop esetleges meghosszabbítása. 

Kapcsolódó

Nem kiugró a bankrendszeres jövedelmezősége

Bencsik szerint a magyar bankrendszer valós nyeresége (a külföldre és a bankcsoporton belül kifizetett osztalék nélkül) 926 milliárd forint volt tavaly az OTP számításai alapján, 11,3 százalékos tőkearányos megtérülés (ROE) mellett és közel 12 százalékos éves növekedéssel. Ez egyébként alacsonyabb a 2024-re jellemző 12,3 százalékos elvárt befektetői hozamnál. E megközelítés szerint a magyar bankszektor egyáltalán nem tekinthető túlzóan jövedelmezőnek. 

A második legnyereségesebb külföldi leánybank az orosz

A bolgár leány után a második legmagasabb nyereséget az orosz leányvállalat hozta, tavaly 137 milliárd forintot. A tevékenységi kör továbbra limitált, hogy a szankcióknak megfelelhessenek. Nincs vállalati hitelezés Oroszországban, nem vesznek állampapírokat, nem hajtanak végre dollártranzakciókat, illetve egyéb szenzitív tevékenységet sem végeznek. Arra törekszenek, hogy lehetőleg minél több tőkét (anyabanki finanszírozás és az orosz leány osztaléka) hozzanak haza Oroszországból. 

Az Economx kérdésére Bencsik László elmondta, Oroszországban a visszafogott tevékenység melletti magas nyereség főleg áruhitelezésből jött össze, ami kiegészült a vállalati ügyfeleik betéteiből, amit 21 százalék kamaton helyeznek el az orosz jegybankban. Az áruhitelezést nem kellett visszafogniuk, a tevékenység magas jövedelmezőség mellett működik.

A legutolsó akvizíciójuk (Üzbegisztán) is kifejezetten sikeres, ahol 30 százalékos megtérülést értek el a saját tőkére. 

Jelentősen nőhet a hitelezés Magyarországon

2025-re javuló gazdasági teljesítményt várnak Magyarországon, a kormány által várt 3,4 százalékos növekedés inkább a lehetséges szcenáriók maximuma. A piaci konszenzus 2,5 százalék, akármelyik teljesül, az megmutatkozik a hitelkereslet bővülésében. A német költségvetési lazítást Bencsik László elengedhetetlennek tartja a közép-európai régió gazdaságának fellendítésében. Ennek lehet akkora jelentősége, hogy akár a magyar gazdaság idei kilátásait is javíthatja. 

Az osztalékról később döntenek, az előzetes javaslat 964 forint/részvényenként, azaz 270 milliárd forint, az egy évvel korábbinak közel a duplája. A jelentős emelést az teszi lehetővé, hogy 2024-ben nem volt akvizíciójuk, míg 2023-ban igen. 

A menedzsment idei várakozásai

  • a teljesítő hitelállomány organikusan magasabb ütemben nőhet a tavalyi 9 százaléknál
  • a nettó kamatmarzs a tavalyi 4,28 százalék körül marad
  • a sajáttőke arányos megtérülés (ROE) alacsonyabb lesz a 2024-es 23,5 százaléknál
  • a konkrét osztalékjavaslat még ebben a hónapban megérkezik, egyelőre 270 milliárd (részvényenként 964) forint tekinthető iránymutatásnak, ezt a tőkemegfelelési mutatók számításánál kalkulálták ki és vonták le a tavalyi eredményből
  • megfontolják a sajátrészvény vásárlások folytatását

Így látja az elemző

Összességében erős eredményt ért el az OTP, a bevételek jól láthatóan meghaladták a várakozásokat. Az eszközminőség tovább javult, a magas céltartalékképzés pedig ismétlődő év végi mintázatot mutat. A menedzsment előrejelzése összhangban van az Erste szektorelemzőjének várakozásaival. A 964 forintos osztalék 4 százalék körüli osztalékhozamot jelent, ezzel továbbra sem biztosít magas osztalékhozamot, de jelentős előrelépés a tavalyi 535 forint után, miközben tovább folytatódhat a saját részvények visszavásárlása is.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!