Az augusztusi 5,4 százalékról 5,5 százalékra emelkedett a portfóliókban tartott készpénz aránya - derül ki a Bank of America Merrill Lynch friss felméréséből, amelyet 208, összesen 579 milliárd dollárt kezelő szakember megkérdezésével készítettek. Nem is ez a kis ugrás az érdekes a több, mint egy évtizede készülő felmérésben, hanem inkább az, hogy már jó ideje, kis megszakítással 2015 eleje óta 5 százalék fölött található ez az arány.

A felmérés történetében a különböző befektetési eszközök, elsősorban az amerikai és a nemzetközi részvények szempontjából eddig vételi jelnek számított az, ha a készpénz aránya 4,5 százalék fölé emelkedett a portfóliókban, az alapok ugyanis ilyenkor jellemzően viszonylag hamar elköltötték a fölös pénzeiket, s ez megtámasztotta, vagy felfelé hajtotta később a részvényárakat.

Jó példa erre, hogy korábban például a Lehman-csődjét követően is csak egy hónapig tudott erre a szintre emelkedni a készpénz aránya a portfóliókban. Az utána következő években is csak egy-egy, különösen ideges piaci körülményekkel jellemzett hónapban ugrott fel idáig a készpénz aránya. Ilyen alkalom volt az amerikai adósságplafon körüli politikai vita időszaka 2011 őszén, vagy a Görög kilépéstől való félelem időszaka 2012-ben.

Az ok: olcsó a cash

A felmérésben résztvevők ezúttal nyilatkoztak is a furcsán magas készpénzállomány okáról. A megkérdezettek 42 százaléka szerint az a szereplők piaci kilátásokkal kapcsolatos pesszimizmusát tükrözi, ha valóban ez lenne a helyzet, akkor az elvileg jó az ellentét analízis szempontjából.  20 százalékuk szerint viszont egyszerűen jobban szeretnek az alapok készpénzt tartani az alacsony kamatozású helyettesítő eszközök helyett, hiszen tranzakciós költség elvileg nincs, mint például a kincstárjegyek esetében, amelyért az alacsony hozamok nem kárpótolnak.

A korábbi enyhe felülsúlyozásról semlegesre változott a globális befektetésekkel foglalkozó alapkezelőknél a részvények súlya, viszont a magas készpénzállománynak köszönhetően a részvények készpénzhez viszonyított relatív súlya olyan alacsonyra csökkent, ami korábban jó vételi lehetőségnek bizonyult - írják a Bank of America Merrill Lynch elemzői.

Ezek most a legnagyobb félelmek

A piacokat fenyegető két legnagyobb "tail risk" (azaz olyan esemény amelynek bekövetkezte ugyan nem túl valószínű, viszont pusztító hatással járhat) az Európai Unió dezintegrációja, illetve a republikánus elnökjelölt, Donald Trump esetleges győzelme a szakértők szerint.
A pénzhegyek felhalmozásának persze van másik magyarázat is, az alapkezelők szerint a mostani helyzetben mind a részvények, mind a kötvények túlságosan is drágák. A részvénypiac és a kötvénypiac értékeltsége a szakértők szerint mindenkori történelmi csúcsa közelében jár. A részvénypiacok ilyen mértékben túlárazottnak pedig 2000 tavaszán, a dotcom lufi kipukkadása előtt tartották a szakértők.

Persze van, aki ettől nem ijedt meg, a jellemzően nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot mutató hedge-fundok rendületlenül vásárolják a részvényeket. A hedge-fundok például tömve vannak részvényekkel, az ő nettó kitettségük a felmérés szerint a részvények irányában olyan magas, mint utoljára 2013-ban, a Fed Taper-vihara előtt volt (ez volt az az időszak, amikor a Fed szóban kezdte felkészíteni a piacokat a kvantitatív lazítási program visszavonására, s ez hatalmas eladási hullámot generált a kockázatosabb eszközökben.)

Ettől eshet minden

A hedge-fundok részvénykitettségének jó magyarázata van. A  megkérdezettek többsége szerint ugyanis a következő hat hónapban alapvetően a kincstárjegy hozamok lesznek azok, amelyek leginkább meghatározhatják a részvénypiac irányát. S ha a Fed szigorít is egy keveset, a Bank of Japan és az ECB még mindig fenntartja  negatív kamatokkal jellemzett monetáris politikáját. Nettó 83 százaléka szerint ebben a két régióban fél év múlva is negatív hozamokkal kell majd számolni.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!