Hatalmas nagy népszerűségre tettek szert az elmúlt években a befektetések világában is az ESG (azaz a környezeti társadalmi a szempontból fenntartható és felelős vállalatirányítási elvek alapján működő) irányelveknek megfelelő cégek részvényeibe és kötvényekbe történő befektetések. Szinte nincs olyan nagyobb vagyonkezelő vagy alapkezelő cég, aki meg kínálna olyan terméket, amely ezen alapszik.

Kapcsolódó

Az ilyen típusú befektetések mellett sokszor elhangzó érv, hogy az ESG irányelveknek megfelelő cégek értékpapírjai jobban teljesítenek. Azonban van egy sor olyan szakember is, akik megkérdőjelezik az erre vonatkozó vizsgálatok helyességét és azt állítják, hiába működik egy cég felelősen, annak vajmi kevés köze van az általa megtermelt profit nagyságához, illetve részvényeinek teljesítményéhez. Hasonlóan nyilatkozott egyébként a tőzsdei befektetők ikonjának tekintett Warren Buffet is többször az elmúlt években, amikor mereven elutasította, hogy befektetési cége, a Berkshire Hathaway figyelembe vegye ezeket az irányelveket döntései meghozatalakor.

A Bloomberg idézi Andy King, a Bostoni Egyetem üzleti stratégia professzorának munkásságát. Ő évtizedeken át elemezte, hogy a vállalatok nyereségesen csökkenthetik-e a környezetre gyakorolt káros hatásukat, és azt találta, hogy az így elért nyereség gyakran túl kicsi ahhoz, hogy érdemben befolyásolja az adott társaságok profitját. A legújabb kutatásokba beleásva magát, összetett matematikai képleteket vizsgálva és több tízezer adatpontot elemezve olyan hibákra bukkant, amelyek szerinte torzították az eredményeket a vizsgálatokban, amelyek vizsgálták, hogy az emberekkel és a bolygóval valahogy jótékonykodás valóban jót tesz-e a vállalati profitoknak.

Pedig ezeket a Harvard Egyetemen, a London Business Schoolban és más neves intézményekben készült tanulmányokat idézték az amerikai szenátusban tett tanúvallomásokban, idézték a vállalati éghajlatvédelmi szabályokat kidolgozó szabályozók, és hivatkoztak rájuk a Wall Street-i cégek, amelyek dollármilliárdokat érő alapokat forgalmaznak. King szerint azonban ezekben a tanulmányokban az ESG-t alátámasztó bizonyítékok egyszerűen nem voltak szilárdak.

Hasonló következtetésekre jutottak a Columbia Egyetem, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem, a Massachusetts Institute of Technology és más egyetemek kutatói. Ezek a tudósok, akik általában támogatják a globális felmelegedés elleni küzdelmet, vitát indítottak el az úgynevezett ESG-programokról.  Az ESG érvényességét megkérdőjelező tanulmányokban részt vevő személyek közül azonban sokan hangsúlyozzák, hogy kutatásaik nem azt jelentik, hogy a vállalatoknak nem kellene törekedniük a szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére.

A vállalatoknak a lehető legtöbbet kellene tenniük a szén-dioxid-mentesítés érdekében

– mondja Panos Patatoukas, a Berkeley Egyetem professzora, aki nemrég publikált egy tanulmányt, amely alátámasztja King elemzését.

A kutatók amúgy is igyekeznek magukat elhatárolni attól a politikai áramlattól, amely az ESG irányelvek érvényesítésében a kapitalizmusra leselkedő hatalmas veszélyként tekint.

Az egyik ilyen alapnak tekintett tanulmány „Corporate Sustainability: First Evidence on Materiality" emlékeztet a Bloomberg. A 2015-ös tanulmány megállapította, hogy az erős ESG-besorolással rendelkező vállalatok részvényeinek teljesítménye jelentősen felülmúlta az alacsony besorolásúakat. A tanulmányra olyan pénzügyi nagyágyúk hivatkoztak, mint a BlackRock Inc. és a Morgan Stanley, és több mint 400 alkalommal idézték, amivel a Web of Science tudományos kutatási adatbázis szerint az abban az évben megjelent gazdasági és üzleti tanulmányok legjobb 1 százalékába került.

Kingék viszont megismételték a tanulmány vizsgálatait, az adatokat több mint 400 statisztikai modellen lefuttatva mesterséges intelligenciát használva az eredmények ellenőrzésére. Az esetek túlnyomó többségében nem találtak bizonyítékot arra, hogy a vállalat ESG minősítése és a részvények teljesítménye között kapcsolat állna fenn. A Berkeley Egyetem kutatói szintén megismételték a vizsgálatot. Ők is kevés kapcsolatot találtak a magas ESG-besorolások és a részvények jobb teljesítménye között. A Patatoukasék szerint a sokat hivatkozott tanulmány tévesen ítélte meg az ok-okozati összefüggést.

Egyszerűen arról van szó, hogy a nagyobb és nyereségesebb cégek több erőforrást tudnak fordítani arra, hogy adminisztratívan meg tudjanak felelni a magasabb ESG pontszámokhoz szükséges kritériumoknak. Az ilyen vállalatok részvényei viszont általában jobban teljesítenek.

Az eredeti tanulmányt jegyző Khan, Serafeim és Yoon a Bloomberg megkeresésére üdvözölték a vizsgálatokat, de kitartottak megállapításaik mellett.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!