Kétszer is jelentős kamatban részesültek januárban a Prémium Magyar Állampapír tulajdonosok: a 2033/I és a 2027/J kötvények tulajdonosainak számláján összesen 249 milliárd forint jelent meg. Ennek egy része minden bizonnyal a kincstárban maradt, annak ellenére, hogy nincs már olyan állampapír, amely kétszámjegyű hozamot biztosít, a Fix Magyar Állampapír a maga 6,5 százalék kamatával azonban a forgalmi statisztikák alapján elég népszerű.

A kapott kamat – és az alacsony kamatra váltás miatt a lejárat előtt eladott PMÁP-tőke – egy része a befektetési alapok felé vette az irányt, ami nem csoda, hiszen tavaly egy csomó befalap termelt kétszámjegyű, sőt 20 százalék feletti hozamot. A trend a befektetési alapok statisztikáiban is megjelent, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) tagjai januárban 218 milliárd forint pluszt mutatott ki a tőkeáramlások eredőjeként. Az alapokban lévő vagyok ennél is többel, 344 milliárd forinttal nőtt összesen, vagyis a plusz tőkén túl további 126 milliárd forintot jelentett az árfolyamok kedvező mozgása.

Így a BAMOSZ-tag befektetési alapokban január végén már 18 234 milliárd forint pihent, 1,9 százalékkal több, mint 2024 végén. 

A számok mögé nézve az látható, hogy a friss tőke egy része (20 milliárd forint) a kötvényalapokban kötött ki. A szegmensen belül átrendeződés is történt, a forintos rövid kötvényalapokból kivett pénz jellemzően az eurós kötvények közt talált magának helyet. 

Még jobban teljesítettek a vegyes alapok, itt 82 milliárd forint volt a tőkeáramlások eredője, de a részvényalapokba is több pénz érkezett, mint amennyit kivettek onnan a befektetők, közel 15 milliárd forinttal.

Kép: Economx

A banki tanácsadók valószínűleg egy csomó ügyfélnek megmutatták, hogy tavaly a 20 százalék feletti hozamokat főleg a részvény-, illetve az abszolút hozamú alapok érték el, utóbbiból kiugróan sokat vásároltak a befektetők (nettó 53,8 milliárdnyit), azok után, hogy decemberben is nagyon keresett volt a kategória, 179 milliárd forintnyi plusz tőkét jelentett ez akkor.

Ahonnan viszont érdemi pénz távozott, az az ingatlanalap szegmens (7,5 milliárd forint), de ebben nincs igazán meglepetés, a negatív trend már tavaly július óta tart. 

A legnagyobb mértékben (egy hónap alatt) a részvényalapokban levő vagyon nőtt, köszönhetően egyrészt a friss beérkezéseknek, de még inkább a magyar tőzsde kifejezetten erős évindításának. Ebben a kategóriában január végén 1325,9 milliárd forint volt, több mint 5 százalékkal több, mint egy hónappal korábban. A kötvényalapok állománya csak 0,6 százalékkal nőtt, a vegyes alapoké pedig 3,9 százalékkal. 

A 18 234,4 milliárd forintos befektetési alap összvagyonból közel 11 ezermilliárd az az összeg, amely a mindenki számára elérhető befektetési szegmensben található (nyílt végű, nyilvános alapok). 

Ezen belül a főbb kategóriákban az alábbiakban volt a legnagyobb vagyoni koncentráció:

  • kötvényalapok 6272,8 milliárd forint
  • vegyes alapok: 2879,5 milliárd forint
  • részvényalapok 1325,8 milliárd forint
  • alapok alapja 3385 milliárd forint
  • ingatlan alapok 2074 milliárd forint
  • abszolút hozamú alapok 2538,1 milliárd forint

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!