Magától megoldódhat sok tízezer PMÁP-befektető problémája

Hetek óta azt találgatja a befektetési szakma, mihez kezd a lakosság a nála lévő, december 31-i állapot szerint 6961 milliárd forint értékű Prémium Magyar Állampapírral. A sztori unalomig ismert: a 2023-ban még kiugróan magas 17,6 százalékos inflációt tavaly 3,7 százalék követte, ennek megfelelően az inflációkövető PMÁP-ok kamata (kamatprémiumtól függően) visszaesik 3,9-5,2 százalékra. Vagyis a speciális Babakötvényt nem számítva a Prémium Magyar Állampapír a legmagasabb kamatozású lakossági államkötvényből a legalacsonyabb kamatozásúra vált. A jelenleg elérhető lakossági kötvények ilyen kamatokat kínálnak, kérdés, ez mennyire lesz vonzó alternatíva:

• FixMÁP: 6,5 százalék
• MÁP Plusz: 5,75-6.75 százalék (lépcsős kamatozás)
• Kincstári Takarékjegyek: 5,5 és 6 százalék
• Bónusz Magyar Állampapír (negyedévente változó kamatozás): 6,9-6,91 százalék

Sokan beérnék évi 7-8 százalék hozammal

Az Economixnek nyilatkozó szakértő szerint lenne az a kamatszint, amelyért cserébe a megtakarítók többsége maradna a kincstárnál. Ez a hozamelvárás évi 7-8 százalék. Lapunk is megkérdezte az olvasóit, ha rendelkeznek PMÁP kötvényekkel, mit tesznek velük kamatfizetés után. Ezeket a válaszlehetőségeket kínáltuk:

1. Semmit, megelégszem a 4-5 százalék kamattal
2. Más, magasabb kamatozású állampapírra váltok
3. Kiveszem a kamatot és eladom a PMÁP-papírokat, más befektetés felé nézek 

A válaszadók 13,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megelégszik az alacsonyabb PMÁP kamattal. Közel 22 százalékok tervezi, hogy egyszerűen eladja/elcseréli a PMÁP-ját és vesz helyette/cserél egy magasabb kamatozású kötvényt. A többség (64,5 százalék) viszont azt tervezi, hogy eladja a PMÁP kötvényeket és más befektetés felé néz.

Ha a 7-8 százalékos hozamelvárást tekintjük továbbra is irányadónak, ilyen magas kamatot jelenleg egyik lakossági államkötvény sem kínál. Könnyen lehet azonban, hogy mégsem kell búcsút inteni a kincstári befektetéseknek, a hagyományos, az intézmények és a magánszemélyek által is megvehető magyar állampapírok hozama elég nagyot emelkedett az utóbbi hetekben, több olyan hosszú futamidejű kötvény van, amelynek az éves hozama már 7 százalék fölé nőtt. 

Így festenek a referenciahozamok:

• 10 év: 7,08 százalék
• 15 év: 7,18 százalék
• 20 év: 7,24 százalék

A másodlagos kötvénypiacon a hozamok akkor emelkednek, ha egymás közt a befektetők a névértékhez, vagy az előző napihoz képest alacsonyabb árfolyamon kereskednek a (fix kamatozású) kötvényekkel. Alacsonyabb árfolyamok/magasabb hozamok akkor jellemzők, ha például emelkednek az inflációs várakozások, kamatemelést áraz a piac, vagy a globális hozamkörnyezet (dollár, euró) is emelkedik, ami fölfelé tolja a forinthozamokat is.

Szóval ha a hosszú hozamok beállnak 7-8 százalék közé, akkor simán előfordulhat, hogy a piac megoldja sok tízezer PMÁP befektető dilemmáját. 

Azt, hogy melyik nap fizetnek kamatot a PMÁP befektetések után, ebben a cikkben foglaltuk össze, az első kamatfizetés január 20-án esedékes, de lesznek olyan befektetők, akik már ezen a héten pénteken megkapják a nekik járó pénzt. 

Az Economx összesítése szerint a költségvetés kamatterhe 2025 első negyedévében a PMÁP papírok után (a jelenlegi állományadatokból kalkulálva) közel 956 milliárd forint lesz. Két papír pedig lejár, amelyek után 311 milliárd forint tőke is fizetendő.

Összesen így 1267 milliárd forinthoz jutnak a PMÁP befektetők a január-március időszakban. 

Nagy Márton: őrület lesz

Hogy ennek a pénznek mi lesz a sorsa, az nem csak a befektetési szolgáltatókat foglalkoztatja, hanem a magyar államot is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy keddi sajtótájékoztatón beszélt erről, kiemelve, őrület lesz, a várakozásaik szerint rengeteg pénz fog megmozdulni.

Azt szeretnék elérni, hogy ha a lakossági befektetők banki vagy befektetési szolgáltatóknál adják el a PMÁP-papírokat, az utána maradjon a pénzintézeteknél és ne kerüljön vissza az Államadósság Kezelő Központhoz. Ez praktikusan azt jelentené, hogy az ÁKK nem fog élni a bankok felé a visszavásárlási opcióval, a kötvények maradnának a bankok mérlegében. Csakhogy így a pénzintézetek könyveibe 3,9-5,2 százalékkal kamatozó PMÁP-ok kerülnének, pedig ők ugyanúgy vehetnének – jelenleg – magasabb hozammal kecsegtető intézményi állampapírokat. De ezzel a lépéssel az ÁKK el tudná érni, hogy a jelenlegi szinten maradna az államadósságon belül a belföldi befektetők aránya. 

Mit tehetnek a lakossági befektetők?

Az MBH Befektetési Bank részletes elemzése szerint a PMÁP tulajdonosok helyzete nem könnyű, hiszen az idénre várt 3,8 százalékos, valamint a jövőre várt 3,5 százalékos hazai infláció tükrében jó ideig egyszámjegyűek maradnak a PMÁP kifizetések. 

Jelenleg nincs a piacon olyan lakossági megoldás, ami nagyságrendekkel jobb lenne a másodpiacon is elérhető hozamoknál - fogalmaztak a bank szakértői. Sőt, valójában magasabb hozamokat érhetünk el a nem lakossági állampapírokkal – természetesen némi extra kockázat fejében (ami leginkább a lejárat előtti visszaváltást érinti). Ezeknél a piaci kötvényeknél ugyanis nem szabad elfelejteni azt, hogy ha a másodpiaci hozamkörnyezet tovább emelkedik, akkor a már megvett papírokon (nem realizált) árfolyamveszteség keletkezik, de ez csak lejárat előtti visszaváltásnál jelentkezhet.

Ha viszont a hozamok lefelé mozdulnak, akkor a magasabb hozam mellett megvett kötvényeken árfolyamnyereséget is lehet realizálni (a kamat mellett). A bank elemzői azonban megjegyzik, aki hosszabb távon 10 százalék körüli éves hozamra törekszik, az állampapírokon túl kockázatosabb eszközöket (például részvényeket ) is be kell emelnie a portfóliójába.   

Favorit a FixMáp

Továbbra is a Fix Magyar Állampapír a lakossági befektetők kedvence, ha új állampapír vásárlásáról van szó. A múlt heti értékesítési adatok szerint 35 milliárd forintért értékesített a kincstár FixMáp papírokat. A teljes heti eladott mennyiség 85,5 milliárd forint volt, a kincstári takarékjegyekből közel 23 milliárd forintnyi fogyott, a Magyar Állampapír Pluszból pedig 14,3 milliárdnyi.