Az utóbbi napokban ismét nagyot gyengült az euró. Az euró/forint árfolyam tegnap már 364,5 fölött is járt, és ha tovább gyengül a magyar fizetőeszköz, megdőlhet az április 1-jén felállított 369,54-es rekord. Az euró/forint árfolyam a nyáron még visszatért a 345-350 körüli sávba, a második járványhullám beindulása után azonban látványosan gyengülni kezdett a forint, amit újabb és újabb jegybanki üzenetek, gazdasági adatok löknek egyre mélyebbre.

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa szinten hagyta a 0,6 százalékos alapkamatot, amivel nem is okozott meglepetést, az elemzők viszont arra számítottak a jegybank valamivel erősebb üzenettel áll elő a kommentárban, mint amit végül kiadott. "A befektetők picit csalódtak emiatt" - írta az Erste Befektetési Zrt. jelentésében. Míg a döntés előtt a forint a régiós devizákkal együtt erősödött, addig a döntés után úgy gyengült, hogy a régiós devizák megtartották a korábban elért szinteket.

Nem kedvez a forintnak a deficites folyó fizetési mérleg sem, sem a magas infláció, amely miatt negatív reálkamatra számíthatnak Magyarországon a befektetők.

Meg sem áll 400-ig

A forint jövőjével kapcsolatban a lakosság többsége is pesszimista - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek 59 százaléka vélekedik úgy, hogy az év végére a 365-400 forint közötti sávban lesz az euró ára. A lakosság 23 százaléka ugyanakkor úgy gondolja, a mostani szint környékén, 355-365 forint között marad a keresztárfolyam. Csupán 18 százalék bízik a forint erősödésében, 8 százalék szerint 350 forint körül jegyzik majd az eurót az év végén, és minden tizedik magyar vélekedik úgy, hogy 340 alá kerül majd az árfolyam.

Az év végén sokszor előfordult korábban, hogy hirtelen erősödött a forint. Bár hivatalosan ezt sosem vallották be, de többen rebesgették, hogy jegybanki beavatkozás is állhatott ennek a hátterében. Szilveszterkor, amikor már nagyon alacsony a forgalom a piacokon, viszonylag kis összeggel is lehetett erősíteni a forintot más valutákkal szemben, ez pedig jól jött az országnak a statisztikák elkészítésekor. A devizában nyilvántartott államadósságot ugyanis így az év végén alacsonyabb keresztárfolyamon váltották át, ami miatt - legalább ideiglenesen - csökkent a GDP-arányos államadósság. Jelenleg azonban az ország devizaadóssága a teljes adósságon belül már csupán 17 százalék, így az ilyen beavatkozások jelentősége egyre kisebb.

A férfiak kevésbé bíznak a forintban

A megkérdezettek közül a férfiak azok, akik nagyobb arányban várják a forint további gyengülését. 63 százalékuk számít 365-400 forintos euróra, míg a nők körében csupán 55 százalék vár gyengülést. Az árfolyam stabilitását - vagyis 355-365 forintos euró-árfolyamot - a férfiak 23 és a nők 22 százaléka várja. A hölgyek körében 22, míg a férfiak körében csupán 15 százalék azok aránya, akik erősebb forintot prognosztizálnak az év végére, a férfiak 8, és a nők 13 százaléka gondolja úgy, hogy 340 forint alá mehet az árfolyam, ami csaknem 7 százalékos erősödést jelentene.

A korosztályos bontás is érdekes. A forint erősödésére a legkevésbé a 40 év alattiak számítanak, csupán 15 százalékuk vár 355 forint alatti eurót az idén. Százból kilencen várnak 340 forint alá kerülő keresztárfolyamot. A gyengülésre számítók lényegesen többen vannak, a 18-39 éves korosztály csaknem háromötöde vár 365-400 forintos eurót, miközben a korcsoport több mint egynegyede nagyjából a mostanihoz hasonló árfolyamszintre számít.

A legnagyobb arányban a középkorúak számítanak a forint további gyengülésére, náluk is csupán 15 százalék az erősödést várók aránya. A legoptimistábban az idősek állnak hozzá a magyar fizetőeszköz közeljövőjéhez. A 60 év fölöttiek csaknem egynegyede számít kisebb vagy nagyobb mértékű forinterősödésre.

A megyeszékhelyek lakói semmi jót nem várnak a forinttól

Az iskolai végzettség alapján végzett bontásból az derül ki, hogy a felső- és középfokú végzettségűek körében is 60 százalék fölött van a további gyengülést várók aránya, egyedül az alapfokú iskolai végzettségűeknél mértek valamivel alacsonyabb arányt. A középfokú végzettségűek körében gondolják a legtöbben (26 százalék), hogy nagyjából az elmúlt hetekben megszokott, 355-365 forintos sávban maradhat a keresztárfolyam. Forinterősödésre egyértelműen az alapfokú végzettségű réteg számít a legnagyobb arányban, 13 százalékuk, vagyis minden nyolcadik megkérdezett 340 forint alatti eurót vár az év végére.

A település típusok alapján végzett felosztás alapján kiderül, hogy a megyeszékhelyek lakói azok, akik a legkevésbé számítanak már a forint erősödésére. A kétharmaduk további drasztikus gyengülést vár, és további 28 százalék szerint nem megy 355 forint alá az euró ára, csupán a lakók 7 százaléka vár forinterősödést a megyeszékhelyeken.

A budapestiek is pesszimisták a forint jövőjét illetően, de közülük minden ötödik kisebb-nagyobb erősödést vár az év végére. A fővárosiak körében is kimagasló, 60 százalékos azok aránya, akik gyengülést várnak az év végéig, és minden ötödik számít az árfolyam mostani szinten történő beragadására.

A vidék valamivel kevésbé borúlátó. A kisvárosiaknál 60, a községek lakóinál csupán 52 százalékos a forintgyengülést prognosztizálók aránya, 18, illetve 27 százalék vár a mostanihoz hasonló árfolyamot. A forint erősödésére a városlakók 22 és a falusiak 21 százaléka számít, utóbbiak között kimagasló, 14 százalék azok aránya, akik a 340-es szint alá várják az év végéig az eurót.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!