Eléggé betett a gyorsjelentési szezon a Budapesti Értéktőzsde addig csodálatos teljesítményt mutató részvényeinek. Szinte mindegyik árfolyama kisebb nagyobb pofont kapott a tavalyi számok közzététele óta, ennek fundamentális hátterét korábban már körüljártuk. Az esések eredményeként a BUX index több mint hat és fél százalékos mínuszban is járt február végén elért csúcsához képest, ilyen mértékű negatív korrekciót nem láttunk a magyar piacon tavaly nyár óta. Ennek ellenére egyelőre nincs arra utaló komoly jel, hogy véget ért volna a két éve tartó masszív hegymenet a BÉT-en, amelynek során megduplázódtak az árfolyamok alig két év leforgása alatt.
A részvény-árfolyamokat napról napra nyomon követő kereskedők és vételi és eladási pozícióikat gyakran változtató befektetők számára nyilván kevésbé érdekes a hosszabb távú trendek elemzése, azok elsősorban azok számára lehetnek érdekesek, akik a régi jól bevált vedd meg és ülj rajta stratégia mentén kívánnak befektetni. Elsősorban az ő szemszögükből próbáljuk meg meghatározni, hogy mely részvények maradtak meg emelkedő trendjükben a korrekció folyamán és mik azok az árfolyamok, ahol már tényleg komoly bajról lehetne beszélni a magyar részvényeknél.
A mostani eséssel a BUX index már benézett az 50 napos mozgóátlaga alá, letörte a tavaly nyár óta tartóemelkedő trendvonalát, miután a 14 napos RSI oszcillátorában egy úgynevezett divergencia volt megfigyelhető (az index új csúcsot csinált, miközben az oszcillátor nem). Ezek a jelzések azonban a technikai elemzés szempontjából mindössze figyelmeztetések arra vonatkozóan, hogy változás következik a trendben. Ez a változás viszont lehet egyszerűen annyi, hogy a korábbi emelkedő szakaszt egy konszolidáció váltja fel, s nem feltétlenül jelentenek trendfordulót. Jelen esetben a trend megfordulását az emelkedő trendből a csökkenő trendbe való váltás jelentené.
Ha nem trendvonalakhoz (amely a sokféle rajzolási módi miatt sokféle eredményt adhat) vagy mozgóátlagokhoz (amelyek jelentősége a trend hosszától függően változik) akarjuk kötni az egyértelmű jelzést, hanem konkrét árfolyamokhoz, akkor a technikai elemzés egyik alapját adó csúcs és mélypont elemzést érdemes alapul venni. E szerint emelkedő trendben emelkedő csúcsok és mélypontok követik egymást a grafikonon, csökkenő trendben fordítva. Hogy a grafikonon meg lehessen állapítani, mely pontok csúcspontoknak és mélypontoknak van komolyabb jelentősége, a modern technikai elemzés atyjainak tekintet Edward-Magee szerzőpáros sajnos nem teljesen egyértelmű definícióit alkalmazzuk.
Ezek szerint a csúcs és mélypont, amelyeket bázispontnak nevezett, akkor alakul ki, ha a csúcs éy mélypont napját követően van olyan három olyan egymást követő nap, amikor az árfolyam a csúcs és mélypont napján bejárt ártartományon kívül helyezkedik el. A mélyponthoz utána egy emelkedés kell, amely legalább három százalékkal a korábbi csúcs fölé viszi ki az árat, vagy legalább 10-15 százalékos emelkedést produkál utána az árfolyam.
Hogy mennyire megbízható az előrejelző képessége ennek az elemzésnek az elmúlt években számos példát láttunk.
A BUX index grafikonját vizsgálva ez alapján két potenciális bázispont rajzolódik ki. Ha a korábbi csúcsot 3 százalékkal meghaladó kritériumot vesszük alapul, akkor bázispontnak a február eleji 32 372 pontos érték adódik. Ha a 10-15 százalékos emelkedést, akkor a december eleji 29 747 pontos érték. Ennek lefelé történő szignifikáns áttörése lenne jelzés arra, hogy a trend megfordul (az Edwards-Maguee szerzőpáros ezek alatt 6 százalékkal elhelyezkedő veszteségminimalizáló megbízást javasolt). A konzervatívabb megközelítést alkalmazva az emelkedő trend igazi megfordulásáról akkor lehetne beszélni, ha 29 000 pont alatti indexértékeket látnánk, ami még elég messze van a mostani, 32 500 pont körüli értékeket véve alapul.
A BUX index eközben hosszú ideje nem csak önmagában van emelkedő trendben, de például a német DAX indexhez mért relatív teljesítményét tekintve is. Itt a felülteljesítő trend megfordulására akkor lehetne számítani, ha a grafikonon látható RS mutató (relatív erő) mutató vagy a szeptember végi 0,85 körüli értékét, vagy az augusztus eleji 0,825-ös értéket áttörné lefelé, ami egyelőre szintén elég távolinak tűnik.
Összefoglalásképpen: az elmúlt hetek korrekciója ellenére a BUX index még mindig emelkedő trendben van, s most egyelőre csak az emelkedés legutóbbi szakaszának korrekciója zajlik a Budapesti Értéktőzsdén. A magyar piac hosszabb távú felülteljesítésének megszakadására utaló egyértelmű jelzés egyelőre nincsen, s még mindig azt lehet várni, hogy a BUX felülteljesíti az önmagában is emelkedő trendben lévő DAX indexet. A BUX emelkedő trendjének megfordulását akkor kellene komolyabban megvizsgálni, ha a jelenlegi szintekről még egy jó 10 százalékos esés következne.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!