Közzétette a Richter, hogy a társaság igazgatósága mekkora osztalékfizetést javasol a közgyűlésnek a 2023-as üzleti év eredménye után. Ahogy írják, ennek mértékét az anyavállalat részvényeseire jutó, értékvesztéssel korrigált konszolidált adózott eredmény 46 százalékában kérik megállapítani ami részvényenként (kerekítve) 423 forint. Ez a konszolidált adózott eredmény arányában 49,1 százalékos effektív kifizetési arányt jelent.

Osztalékpapírrá válik, a Mollal együtt

Az eredmény felét kitévő osztalékfizetés azt jelzi, hogy a gyógyszergyárnak nincs szüksége az összegre nagyobb beruházásokhoz, kutatásokhoz, terjeszkedéshez. Így a Richter is kezd bizonyos mértékben osztalékpapírrá válni, ahogy a Mol is, amely nagyjából 200 milliárd forintot javasolt osztalékfizetése, az adózott eredmény felénél nem sokkal kevesebbet.

A két társaság tulajdonosi szerkezetében egyaránt jelen van 10-10 százalékkal a két, egyetemeket üzemeltető alapítvány, a Maecenas Universitatis Corvini és a Mathias Corvinus Collegium. Az alapítványoknak egy-egy nagy egyetemet kell üzemeltetniük, amihez jelentős bevétel kell: a két nagy társaság bőkezű osztaléka ebből nem keveset biztosít. Így a jelentős osztalékfizetés tulajdonosi érdek is, és miután az alapítványoknak azonnal felhasználható forrás kell, számukra az osztalék sokkal hasznosabb, mint például a sajátrészvény-vásárlás által visszajuttatott részvényesi érték, ami csak az árfolyamban jelentkezik idővel.

Az abszolút osztalékrészvény

A Telekom eleve osztalékpapírnak minősül hosszú ideje, bár sokáig hiányzott az osztalékpolitika. Ez azonban az utóbbi időben megoldódott, az adózott eredmény 70 százalékát visszajuttatják a részvényeseknek a két módszer kombinációjával. Az osztalékhozam is jelentős, a sajátrészvény-vásárlások pedig szűkítik a a közkézhányadot, és így a kínálatot.

Könnyen árazhatók

Ezek alapján a Budapesti Értéktőzsde 

négy blue chip részvényéből három már osztalékpapírnak tekinthető, ami az árazásukat is egyszerűsíti,

hisz az ilyen papíroknál az elvárt osztalékhozam valamivel magasabb, mint a kockázatmentes állampapírhozam, és ez jelentős áralakító tényező. Az ilyen papírok P/E értéke (részvényár osztva az egy részvényre jutó nyereséggel) rendszerint alacsony, sokszor egyszámjegyű, mivel nem várnak tőlük nagy növekedést.

Van még tartalék

A Richter esetében annyi eltérés van, hogy a társaság jelentős likvid eszközökkel rendelkezik, amely felgyűlt az évek során, amikor kisebb volt az osztalékfizetés, így ha esetleg komolyabb fejlesztésbe kezdenek, nem feltétlenül kell módosítani az osztalékpolitikán. Így elvileg előfordulhat, hogy a részvény egyszerre növekedési és osztalékpapírrá is válik, ami az árazását erősen megdobhatja egy osztalékrészvényhez képest.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!