Rettegnek a munkavállalók, a cégek azonnal számokat akarnak látni

A gyárakban, összeszerelő üzemekben, logisztikai központokban az elmúlt években egyre gyakrabban jelennek meg olyan automatizált megoldások, amelyek bizonyos munkaköröket akár teljesen kiválthatnak. A folyamattal kapcsolatban persze mindkét oldalról felbukkantak tévhitek: az általunk megkérdezett szakértő szerint a munkáltató is gyakran hiheti, hogy egy „robot” egyik pillanatról a másikra kiválthatja az emberi munkaerőt és üzembe állításától ingyen dolgozik, míg a munkavállalók attól tartanak, hogy saját szerepük feleslegessé válhat.

De mi az igazság? A 4iG Group szenior digitalizációs konzultánsát, Hoffer Zoltánt kérdeztük a tapasztalatairól.

„Többek között olyan ipari és logisztikai vállalatokkal foglalkozom, amelyeknél az elmúlt néhány évben jól látható az a trend, hogy szeretnék megújítani azokat a munkafolyamatokat, amelyekben nincs szükség emberi szakértelemre, gondolkodásra, problémamegoldásra. Alapvetően repetitív, sokszor nehéz vagy monoton feladatokra gondolok, amelyek kiváltása akár első körben nem is termel extra bevételt az ügyfélnek, viszont hosszabb távon sokkal követhetőbb, folyamatosabb munkavégzést eredményez. Miközben az innen kikerülő humán munkaerőt át lehet képezni olyan feladatokra, amelyekben már valóban fontos az emberi faktor.”

A munkáltatók a tapasztalatok alapján szintén gyakran fogalmaznak meg irreális elvárásokat az automatizált megoldásokkal kapcsolatban. Könnyű ugyanis azt hinni, hogy egy egyszerű feladat: például egy targonca autonómmá alakítása vagy egy gyártósor munkásainak kiváltása egy többfunkciós robotkarral annyiból áll, hogy az ember kiáll és a helyére beáll a „robot”. Ez azonban valójában egy komplex tervezési folyamatot igényel, ahol sok mindent számításba kell venni a biztonsági előírásoktól a folyamatos, hibamentes működés biztosításáig.

Tervezés mindenek felett

„Az eddigi tapasztalatok alapján az látszik, hogy a hazai ipari vállalatok többsége ugyan hallott már a robotizációról, de sokszor nem tudják eldönteni, hogy ez jó lesz-e nekik, illetve nem minden esetben látják át, mely folyamataik kiváltása jelenthet igazi segítséget” – magyarázza Hoffer Zoltán. „A 4iG Group helyzete annyiban hálás, hogy telekommunikációs és informatikai rendszerintegrátorként egyre több vállalattal kooperálunk és a helyi folyamatokat ismerve proaktívan tudunk javaslatot tenni az automatizáció következő fejlesztési állomásaira.”

Máskor aztán épp a cégvezetők, döntéshozók remélnek túl sokat a folyamattól: „Olyan is gyakran előfordul, hogy a megoldásainkat bemutatva a menedzsment máris megtérülési számokat, sőt akár a bevétel növekedésének prognózisát várja, pedig az automatizáció hatásait jellemzően nem ezzel lehet mérni. Egy jól megtervezett rendszer fokozatos bevezetése egyrészt a termelés vagy a logisztika folyamatának hatékonyságát növeli, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a folyamatirányítás pontosabb számokat lásson az egyes munkafázisokról, hatékonyabban lehessen tervezni a napi darabszámokat, a munkaidőt vagy a további fázisok terheltségét. És azt se felejtsük el, hogy a robotok által felszabadított emberi munkaerő hatásfoka is megnő egy jól irányított átképzéssel, ahol a korábban monoton feladatokat végző kolléga sokkal jobban kihasználhatja az emberi tudását, ügyességét és szakértelmét.”

Van hová fejlődni

Magyarországon jó néhány nagy gyártó és logisztikai vállalat működik, akár hazai tulajdonban, akár egy nemzetközi lánc részeként. A beszélgetés közben a szakértő felemlegette az egyiket és megkérdezte, hogyan képzelem el az üzemeiket. Természetesen azt válaszoltam, hogy futószalagokra ráhajoló robotkarok sorát látom, ahol az elején bemennek az alkatrészek és a végén kijön a teljesen összeszerelt termék. „Nagyobbat nem is tévedhetnél, pedig általában a legtöbben ugyanezt a választ adják” – felelte Hoffer Zoltán. „A legtöbb ilyen vállalatnál persze egyre több efféle robotkar és egyéb automatizált megoldás dolgozik, de még mindig jóval kevesebb, mint amennyire első körben gondolnánk.”

Az ipari automatizáció folyamata nem csak abból áll, hogy „robotokat” kell munkába állítani. A szakértő szerint a legnagyobb kihívás az, hogy a teljes folyamatot kell okosan megtervezni. „Ha a robotkaroknál maradunk, nem csupán azt kell átgondolni, hogy egy adott munkafázis mennyivel lehet hatékonyabb egy ilyen eszköz bevezetésével. A teljes gyártási vagy logisztikai folyamatot kell áttekinteni, és azt végiggondolni, hogyan dolgozhatnak együtt ezek a robotok a következő és az előző állomásokon működő automatizált megoldásokkal, és persze azokkal a fázisokkal, ahol a megfelelő szakképesítéssel rendelkező emberi munkaerő dolgozik. Hiába tud például villámgyorsan csavarozni egy robotkar, ha az onnan kikerülő munkadarab a következő állomáson elakad egy sokkal lassabb fázis miatt.”

Szerencsére egyre több jó példát látni az országban arra, hogy a szakértő szolgáltatókkal együttműködve helyes ütemben, átgondoltan, ökoszisztéma-alapon kezdenek bele az automatizáció bevezetésébe. „Akkor igazán sikeres a munkánk, ha azt látjuk, hogy az ügyfélnél a korábban emberek által végzett, repetitív és unalmas munkát átveszik a robotok, amik lássuk be, emiatt sem panaszkodnak. A korábban nemszeretem-feladatokat gyorsan és átláthatóan elvégzik a gépek, míg az átképzett emberi munkaerő is egyszerre lehet hatékonyabb és motiváltabb egy olyan területen, amelyben valóban értékes feladatokat végezhet.”

A cikket a 4iG Nyrt. támogatta