Már tavaly is nyomasztó volt a globális tőzsdéken az amerikai piac túlsúlya és azon belül is a vezető technológiai cégek szárnyalása. Ez azonban idén nem hogy megfordult volna, hanem tovább erősödött. Az úgynevezett "csodálatos hetek" az Apple, a Microsoft, a Meta, az Amazon, az Alphabet, az Nvidia és a Tesla piaci értéke egyaránt növekedni tudott köszönhetően annak a láznak, amely a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek körül kialakult.

A vezető amerikai részvényindex, az S&P 500-as idei nyereségének nagy részét ezen részvények szárnyalásának köszönheti. A trend azonban annyira szélsőségessé vált, hogy már a nemzetközi tőzsdéket is teljesen le uralja. Olyannyira hogy az MSCI All World index, amely a világ 3000 nagy vállalatának részvényárfolyamát követi le, idén csak azért tudott erősödni, mert ez a hét amerikai részvény emelkedett. A hét vállalat 2023-ban csaknem 4 billió (ezermilliárd) dollárral növelte piaci kapitalizációját, miközben az index egészének értéke 3,4 billió dollárral emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a tegnap 461 ponton záró index teljesítményét 40 ponttal javította a 7 nagy tőzsdei cég, miközben az index év eleje óta csak 37 pontot tudott önmagában erősödni - mutatott rá a Bloomberg adataira hivatkozva a Financial Times.

Kapcsolódó

Ha decemberig nem történik valami extrém dolog, akkor az idei lesz már a nyolcadik olyan év amikor, az amerikai részvények súlya nőni fog a globális piaci kapitalizáció n belül. A folyamatot jól jelzi hogy a tőkeértékkel súlyozott MSCI indexben az amerikai cégek súlya eléri a 61 százalékot, egy évtizeddel ezelőtt ez még csak 50 százalék volt.

A nagy Amerika mánia annak ellenére rendületlen, hogy szinte az összes profi elemző és befektetési szakember elismeri, az amerikai részvények túlárazottnak tűnnek fundamentális alapon. Csak összehasonlításképpen:

  • az S&P 500 as amerikai részvényindex várható nyereségekkel számolt árfolyam/nyereség (P/E) hányadosa jelenleg 18 körüli
  • míg ez az MSCI Amerika nélkül számolt indexében csak 12.

Ez a helyzet az elmúlt évtizedben azt eredményezte, hogy egy csomó befektető esett az úgynevezett "value trap"-be, az az értékcsapdába. Az értékalapú befektetők ugyanis általában azt csinálják, hogy a cégek fundamentális adatai és kilátásai alapján megnézik, a különböző mutatók szerint melyik részvények alul árazva a többihez képest. Bevásárolnak ezekbe, bízva abban, hogy az értékelési különbség az idő múlásával kiegyenlítődik és ezen ők a piacinál magasabb hozamot tudnak elérni. "Value trap"  az amikor megvan ugyan az alulárazottság azonban, ez nem tűnik el. Rendszerint azért, mert ennek valami komoly fundamentális oka van, amelyet az adott befektető nem vesz figyelembe.

A Fed épülete Washingtonban.
A Fed épülete Washingtonban.
Kép: Getty Images, Win McNamee

Jurrien Timmer, a Fidelity globális makrogazdasági szakértője, elismerte a nem amerikai részvények értéke cége nagyon csábító, de csak azért mert valami olcsóbb, még nem jelenti hogy túl is fogja teljesíteni a piacot. És ez most is igaz lehet. Az amerikai részvények ugyan drágának tűnnek és az amerikai gazdaság komoly kihívásokkal küzd. Ráadásul a jegybank szerepét betöltő Fed nemrég nyilvánvalóvá tette, hogy hajlandó az eddig vártnál és hosszabb ideig magasan tartani a kamatokat. Azonban a világ más pontjain sem jobb a helyzet. Európát folyamatosan sújtják a geopolitikai konfliktusok. Oroszország Ukrajna elleni támadása nyomán tavaly jelentősen megemelkedtek a kontinensen az energiaköltségek és ezt komolyan fékezi az európai gazdaságot. A helyzetet jelenleg tovább súlyosbítja az Izrael és a Hamász közötti háború, amely szintén felfelé nyomja az energiaárakat. Az elmúlt évtizedek világgazdasági motorjának tekintet Kína pedig masszívan fékez, és vannak arra utaló jelek, hogy soha nem látott ingatlanpiaci válsággal kell szembenézzen az ország.

Az amerikai tőzsdék globális megkérdőjelezhetetlen és egyre erősebb dominanciája komoly aggodalmat okoz iparági körökben is az olyan pénzügyi központokban, mint London és Frankfurt. Többen attól tartanak, hogy a folyamat a jövőben csak önerősítőbbé válik. Ennek oka, hogy a külföldi cégek saját jól felfogott érdekükben valószínűleg igyekeznek majd kihasználni azt, hogy az amerikai piacon magasabb értékeltség mellett tudják kibocsátani részvényeiket illetve kötvényeiket. Ez komolyan elszívhatja a likviditást a világ többi piacáról.

Persze a hét nagy amerikai cég nyomasztó dominanciája veszélyeket is rejt magában.

Előbb utóbb ugyanis ezeknek a cégeknek igazolniuk kell, miért is kereskednek részvényeikkel a többi papírhoz képest elképesztően magas árazások mellett. Komoly profitnövekedést kell a következő években felmutatniuk ahhoz, hogy igazolhatók legyenek a magas árfolyamok. Ha ez nem jön össze, és esni kezdenének részvényeik, akkor az amennyire felfelé húzta a globális piacokat olyan erővel ránthatja lefelé is azokat.

Ennek egyelőre nincs jele, aminek az egyik legegyértelműbb indikátora az, hogy az amerikai dollár idén erősödni tudott a világ többi devizájával szemben. David Kelly, a JP Morgan Asset Management vezető globális stratégája szerint a nem amerikai részvények felzárkózása akkor kezdődhet meg, ha a befektetők képesek elhinni, ezek is jól tudnak majd teljesíteni. Első lépése az lehetne, hogy a dollár gyengülni kezd, aminek azonban egyelőre semmi jele

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!