Áttörte a BUX index a 36 000 pontos szintet, de mint korábban írtuk, baj csak akkor lenne a hosszabb távú emelkedő trenddel, ha 34 000 pont alatti indexértékeket látnák, s az igazi problémák 30 ezer pont alatt kezdődnek.
Az összes vezető részvény egyelőre az elmúlt hetek bizonytalankodása ellenére is emelkedő trendben van, ha a lusta trendkövető technikát vesszük alapul. Ez annyit tesz, hogy az emelkedő tendencia meglétét mindaddig feltételezzük egy-egy részvény árfolyamában, amíg mélyebb mélypontot nem csinál az árfolyam a grafikonon. Ezek a mélypontok pedig most elég messze vannak minden árfolyamban, talán a Magyar Telekom és a Richter részvények azok, amelyek ha tovább esnének a jelenlegi szintekről, akkor már kétségek támadhatnak azzal kapcsolatban, hogy képesek-e hosszabb távon emelkedésre a papírok.
A mélypontok és csúcsok kialakításához meglehetősen szigorú feltételrendszernek kell, hogy az árfolyam eleget tegyen. Az Edwards-Maguee szerzőpáros meghatározása szerint az kell hozzá, hogy az árfolyam egy új csúcs elérését követően korrekcióba kezdjen, s legalább három napot az új csúcs napján bejárt árfolyamsáv alatt kell töltsön. Ugyanez igaz a mélypontok esetében is. Egy emelkedő trend esetében az úgynevezett "bázis" mélypont kialakításához az is szükséges, hogy innen az árfolyam később új csúcsra emelkedjen, amely legalább 10 százalékkal meghaladja az előző csúcs értékét.
Ha egy így kapott bázispontot 3 százalékkal letör az árfolyam, az az emelkedő trend végét jelzi, jobb esetben oldalazás, rosszabb esetben csökkenő trend köszönt be.
Év elején meghatároztuk minden vezető részvény esetében, hol helyezkednek el ezek a mélypontok, tehát mely árfolyamszint 3 százalékkal lefelé történő áttörése esetén lehet az emelkedő trend végéről beszélni.
A részvények azóta változatos utat jártak be, s osztalékfizetésekre is sor került. Ez annyiban módosítja a helyzetet, hogy a korábbi mélypontokat az osztalékfizetés mértékével lefelé kellett tolni. E mellett volt olyan részvény is, a Mol és a Richter, amelyek osztalékfizetést is figyelembe véve újabb, a korábbi értéket 10 százalékkal meghaladó csúcsra tudtak emelkedni, s a csúcsot megelőző mélypont feljebb helyezkedett el a korábbi bázispontnál, így az emelkedő trend végét jelző érték is áthelyezésre került.
Hogy muzsikáltak a nagy papírok?
A négy részvény közül eddig az OTP volt csak az, ahol ezek alapján az elvek alapján veszélybe került a hosszabb távú emelkedő trend. A bankpapírban korábban 7901 forinton határoztuk meg a bázispontot, amely ha 3 százalékkal letörne, az az emelkedő trend végét jelentené. Ez azt jelentette, hogy 7663 forintos értéknél ért volna véget a trend. Május elején ez komolyan veszélybe került, akkor 7724 forintig süllyedt a részvény árfolyama.
Azonban egy-egy ilyen bázispont egyben komoly támaszként is funkcionál a grafikonon, s ez a támasz megfogta az esést, s innen újabb emelkedő hullám indult, amely a korábbinál magasabb csúcsra vitte ki az árfolyamot, ez az új csúcs azonban még nem haladta meg 10 százalékkal az előzőt. Ennek ellenére a bázispontot lejjebb kellett vinni, mivel a részvényekről eközben lekerült az osztalékszelvény. Így az új érték 7711 forintra került, az emelkedő trend végéről ennél 3 százalékkal alacsonyabb, 7479 forint alatti árfolyamnál kellene beszélni. Aki 3 százalékos veszteségminimalizáló stopot alkalmazva a 7901 forintos bázisponton bevásárolt, most vaskos nyerőben ülhet.
A Mol árfolyamában látókörbe sem került ebben az időszakban a korábban meghatározott 18020 forintos árfolyam, viszont, ha az osztalékot is figyelembe vesszük, új, 10 százaléknál nagyobb mértékben az előző csúcsot meghaladó csúcsra jutott a papír. Ezzel új bázispont is keletkezett a grafikonon, 19515 forinton, amelyből ha levonjuk az osztalékot, 18890 forintos árfolyam adódik. Ennél 3 százalékkal alacsonyabb árfolyamnál, 18 323 forintnál beszélhetnénk ezért jelenleg a Mol emelkedő trendjének végéről.
A Richterrel is hasonló történt, a hasonló korrekciók elvégzését követően számításaink szerint a kritikus szint osztalékfizetést követően 6168 forintra tolódott, ennél 3 százalékkal alacsonyabb az 5982 forintos árfolyam. Tehát amíg e felett van az árfolyam, addig nincs baj.
A Magyar Telekomnál is történt időközben osztalékfizetés. Ezzel a korábban 450 forintnál található szint 425 forintra csúszott vissza. Ebből az adódik, hogy 412 forint felett még nincs igazi baj a részvénnyel.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!