Hatalmasat csökkent a Budapesti Értéktőzsdén a nyitott részvényhatáridős kötésállomány árfolyamértéke az elmúlt két hónapban. Szeptember elején még összesen 32,8 milliárd forint értékben volt nyitva ilyen típusú pozíció a BÉT-en, időközben azonban 24,5 milliárd forintra apadt.
A csökkenésben két tényező játszott leginkább szerepet: az egyik az OTP áresése, a másik tetemes mennyiségű Mol-pozíció zárása volt. Utóbbi a részvényárfolyam csökkenő trendjének gyengülésére enged következtetni, az olajpapír piaca a 15 000 forint alá is benéző jegyzés hatására meglehetősen kitisztult. Két hónapja még a jegyzett tőke közel 0,5 százalékára volt nyitva határidős kontraktus, ez az érték mostanra feleződött.
Nehéz megmondani, hogy a nyitott állomány eladási vagy vételi pozíciókat takart-e a spekulánsok részéről, a csökkenő részvényárfolyam mellett csökkenő határidős kötésállomány azonban nem rossz jel, trendgyengítő jelenség a határidős piacok hüvelykujjszabálya alapján. A lassú áresést ekkor már ugyanis az elmélet szerint a piacról távozó pénzek generálják, azaz a vételi pozíciókban ülők kapitulálnak, s ezzel lehetőséget adnak az árfolyamnak egy komolyabb bázis kiépítésére.
Nem ez mondható el viszont az OTP-ről. A bankpapír hatalmas áresésen esett keresztül az elmúlt két hónapban, s produkált egy látványos felpattanást is. Ez utóbbi ellenére még mindig több mint 20 százalékkal áll a részvény árfolyama szeptember eleji szintje alatt, eközben 3,4 millió darab részvénynek megfelelő mennyiségről 3,64 millió darabra nőtt a nyitott kötésállomány nagysága. A 240 ezer darabos növekedés önmagában nem elképesztően jelentős mennyiség, azonban a fenti logikából következően nem túl biztató képet fest. A csökkenő árfolyamhoz társuló növekvő nyitott kötésállomány ugyanis a csökkenő trendet erősítő jelzés, azt mutatja, a piacra érkező új pénzek az áresést erősítik.
A finanszírozási toplistán eközben kiugró változás nem történt ősz eleje óta. A legnagyobb tőkeáttételű részvény változatlanul az E-Star a piacon, azaz e cég esetében a legjelentősebb a nyitott határidős kötésállomány nagysága a jegyzett tőkéhez viszonyítva. A részvény áresése ugyanakkor a pozíciók lemorzsolódásához vezetett, 8,7 százalékról 8,17 százalékra csökkent a mérőszám a papír esetében. Ez még mindig elég magas aránynak tekinthető, ráadásul sérülékennyé teheti az árfolyamot, ha a részvény piacának nem sikerül stabilizálódnia. Jelentős változás az Appennin kötésállományának hatalmas csökkenése, 3,3 százalékról 0,4 százalékra olvadt a nyitott állomány aránya a jegyzett tőkéhez viszonyítva. Az E-Start a Synergon és a Pannergy követi a lista élén, miközben a csökkenő árfolyam mellett egyre nő a CIG-re nyitott pozíciók aránya.
Részvény | Nyitott kötésállomány | Nyitott állomány aránya* (százalék) |
E-star | 1959 | 8,16 |
Synergon | 416 | 4,35 |
Pannergy | 322 | 3,82 |
CIG | 1523 | 2,41 |
Rába | 243 | 1,80 |
OTP | 18203 | 1,30 |
Egis | 1657 | 1,06 |
Freesoft | 124 | 0,66 |
Appeninn | 1709 | 0,57 |
Richter | 1622 | 0,44 |
MOL | 5255 | 0,24 |
Fotex | 91 | 0,13 |
Magyar Telekom | 1127 | 0,11 |
Pannon-Flax | 1 | 0,04 |
Állami Nyomda | 6 | 0,04 |
Econet | 20 | 0,04 |
Danubius | 21 | 0,03 |
FHB | 10 | 0,02 |
TVK | 21 | 0,01 |
Elmű | 6 | 0,00 |
*a jegyzett tőkéhez viszonyítva | ||
Forrás: BÉT, Napi Gazdaság-gyűjtés |
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!