A svéd központi bank ma negyed százalékponttal emelte irányadó kamatát, annak ellenére, hogy a svéd gazdaság nem nagyon szolgáltatott okot erre. Ezzel Svédországban mintegy fél évtized után hagynak fel a negatívkamat-politikával, az ország tapasztalatait árgus szemekkel figyeli a többi jegybank, amelyek null alatt tartják az irányadó kamatukat - írja összefoglalójában a Bloomberg.

Stefan Ingver, a Riskbank kormányzója a döntést magyarázó tájékoztatón kisebb jelentőséget tulajdonított a svéd gazdaság lassulására utaló jeleknek, inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy a negatív kamatok milyen nem kívánt hatásokkal jártak, többek között a kockázatos befektetéseke való ösztönzést emelte ki. Emlékeztetett arra is, hogy a negatív kamatot már annak bevezetésekor is átmeneti intézkedésnek szánták.

Kapcsolódó

A Riskbank azért emelt kamatot, mert megígérte. A bank svéd és a globális gazdaságban egyaránt lassulással szembesült, azonban a jelek szerint úgy véli, hogy ez nem tart sokáig. Ha kilátások romlanának is, a bank mostantól nagyon nehezen fog változtatni a kamatokon. Ezért az a valószínű, hogy a következő egy évben már nem változik a kamatszint Svédországban - mondta Johanna Jeansson a Bloomberg közgazdásza.

A svéd kamatdöntés nem volt váratlan, s jelentőségét inkább az adja, hogy ez az első fordulat a negatív kamat politikában, amelyet Európa szerte több jegybank is követ, s amelyet a Bank of Japan is alkalmaz.

A bank közleménye szerint az infláció az országban már 2017 eleje óta a Riksbank 2 százalékos célja közelében tartózkodik, s feltételezi, hogy a körülmények továbbra is megfelelőek maradnak arra, hogy e szint közelében ragadjon. Hozzátették, a repókamat várhatóan nulla százalékon marad a következő években, s legalább 2020 végéig kitartanak kvantitatív lazítási politikájuk mellett.

A mai döntést követően a közeljövőben aligha várható különösebb izgalom a svéd monetáris politika oldaláról - vélik a hírügynökség által megkérdezett szakértők. Bár a repókamat nullára emelkedett, a Riskbank betéti kamatai továbbra is negatívak maradnak, igaz, ezek nem tekinthetők igazán meghatározónak a svéd monetáris politika szempontjából.

A világban jelenleg az Európai Központi Bank (ECB), a Svájci Nemzeti Bank, a dán jegybank és a japán Bank of Japan  alkalmaz negatív kamatokat. A svéd példát ezek a jegybankok vélhetően kísérletként fogják szemlélni arra, hogyan reagál a gazdaság és a pénzügyi rendszer a kamatok negatív tartományból történő visszatérésére.

A negatív kamatokat alkalmazó monetáris politikát sok kritika érte már, az eurózónában például a bankok nem is hárították azt át eddig tömegesen ügyfeleikre, azonban Svájcban és Németországban már egyes bankoknál elkezdték alkalmazni a nagy összegű lakossági betéteknél. Sőt az elmúlt hetekben már Kínában is felmerült, hogy esetleg a jövőben be kellene vezetniük a negatív kamatszintet.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!