A kriptoeszközök piacairól (MiCA) szóló rendelet az úgynevezett „stabil kriptopénzekre”, a kereskedési helyszínekre és a kriptoeszközöket kezelő pénztárcákra vonatkozik. Ez a szabályozási keret védelmet biztosít majd a befektetőknek, és elősegíti a pénzügyi stabilitás megőrzését, miközben lehetővé teszi az innovációt és növeli a kriptoeszköz-ágazat vonzerejét. 

Mindez tisztább helyzetet teremt majd az Európai Unióban, ugyanis

néhány tagállam már rendelkezik a kriptoeszközökre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal, uniós szintű célzott szabályozási keret viszont eddig még nem létezett.

Az uniós elképzelések szerint a kriptoeszköz-szolgáltatóknak egyrészt szigorú követelményeket kell majd betartaniuk a fogyasztók pénztárcájának védelme érdekében, másrészt pedig felelősségre vonhatók lesznek abban az esetben, ha elveszítik a befektetők kriptoeszközeit.

Belép a képbe a pénzügyi intézményrendszer

Pajor Dávid szerint a kriptovaluták decentralizált rendszere nem változik, nem lesz központi irányítás, ám az új szabályozás a pénzügyi intézményrendszer alá vonja a tevékenységet. Szigorúbb lesz az engedélyezések rendszere is, mindez nem magánszemélyekre, hanem a befektetési szolgáltatókra lesz érvényes.

Természetesen nem vadonatúj dologról van szó, tehát van joggyakorlat, uniós és nemzeti szabályozás, sőt, létezik egy, 2015-ben az Európai Bíróság által hozott ítélet. Utóbbi kimondja, hogy a hagyományos devizák „bitcoin” virtuális devizaegységekre való át- és visszaváltását képező ügyletek ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősülnek, mivel azok lényege különböző fizetőeszközök átváltása. 

A magyarok 86 százaléka még sohasem használt kriptovalutát

A Binance, a világ legnagyobb kriptotőzsde platformja és az Opinio piackutató cég reprezentatív felméréséről mi is írtunk. Ennek megállapításai szerint a magyar befektetők az átlagosnál nagyobb kockázatú befektetési formának tekintik a kriptovalutákat. A befektetésen elgondolkozók keveslik a magyar nyelven is rendelkezésre álló információkat a digitális fizetőeszközökről .

A válaszadók igen magas aránya még sosem használt kriptovalutát, egészen pontosan 86 százalékuk. A megkérdezettek 3 százaléka csupán kiegészítő jövedelemszerzés céljából fektet kriptovalutákba, 4 százalék pedig alkalmi felhasználónak tekinthető. A teljes mintában mindössze 1 százalék azok aránya, akiknek a kriptovaluta az elsőszámú bevételi forrásuk. Bővebben>>>

Az úgynevezett „HÉA-irányelv”értelmében (a közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv – a szerk.) a HÉA hatálya alá tartoznak az egy tagállamon belül az adóalanyként eljáró személy által ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások.

A tagállamoknak azonban mentesíteniük kell az adó alól többek között a „törvényes fizetőeszközként szolgáló devizára, bankjegyre és érmére vonatkozó” ügyleteket.

Már az Európai Bíróság ítélete is számos pontot tisztázott, bár a magyar adóhatóság egy ideig, fogalmazzunk úgy, fantáziagazdag módon próbálta értelmezni, ám ez a dolog azóta lecsengett.

Sőt, tavaly Magyarországon bevezették a kripto-tevékenységekből származó jövedelmek 15 százalékos kedvezményes adókulcsát, és ezt a jogszabályt a piaci szereplők örömmel fogadták, jónak tartották és tartják – mutatott rá végezetül a szakember, aki szerint a MICA-rendelet valódi megoldást és egységes szabályozást jelent. Utóbbira ugyanis még az Egyesült Államokban sincs példa, az egyes államokban eltérő szabályozás van érvényben.

További uniós elvárások

A MiCA-rendelet ugyanakkor várhatóan elő fogja írni, hogy az Európai Bankhatóságnak (EBH) nyilvánosan érhető nyilvántartást kell vezetnie az előírásoknak nem megfelelő kriptoeszköz-szolgáltatókról.

A pénzmosás elleni küzdelem uniós keretével összhangban fokozott ellenőrzéseket kell végezniük azoknak a kriptoeszköz-szolgáltatóknak, amelyek anyavállalata olyan országban található, amely szerepel a pénzmosást illetően kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok uniós jegyzékében, illetve az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében.

Szigorúbb követelmények vonatkozhatnak emellett az ilyen szolgáltatók részvényeseire és vezetőségére is, különös tekintettel az elhelyezkedésükre.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!